Tisztáznák a romák elleni támadások titkosszolgálati szálát
Zárt ülésen tisztázná a romák elleni támadások titkosszolgálati szálát a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága. A képviselők választ várnak arra, hogy valóban megfigyelte-e az NBH az egyik gyanúsítottat, és ha igen, tényleg akkor hagyták-e abba a megfigyelését, amikor fegyvereket kezdett beszerezni. Tisztázásra vár egy másik gyanúsított kapcsolata is a katonai titkosszolgálattal.
Megkezdte ülését a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága. Bencze József országos rendőrfőkapitány és Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője néhány perccel tizenegy előtt érkezett meg.
Tudósítónk kérdésére, hogy a nemzetbiztosági szolgálatok átadták-e a rendőrségnek a kért információkat, Bencze azt felelte, erről majd a bizottság zárt ülésén számol be.
A képviselők 6 igen, 5 tartózkodás mellett döntöttek arról, hogy zárt ajtók mögött hallgatják meg a tájékoztatókat. Az ülésről csak a fideszes Kövér László hiányzik.
A napirend elfogadása előtt az SZDSZ-es Gulyás József azt kérdezte: a testület elnökét, Simicskó Istvánt (Fidesz) tájékoztatták-e arról, ki lesz Ficsor utódja, hiszen ő hétfőn távozik posztjáról. Simicskó azt válaszolta, még nincs erről információja. Ezután az újságírókat kiküldték a teremből.
Az ülést Ficsor Ádám, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter hívta össze, elvileg a romák elleni támadásokról szóló, augusztus 29-én kiszivárgott, a kormány Nemzetbiztonsági Irodája által elismerten titkosszolgálati értesüléseket is tartalmazó iratokról szóló titkosszolgálati vizsgálat eredményeit tárgyalják majd. Utána Ficsor Ádám, Gulyás József (SZDSZ) és Demeter Ervin (Fidesz) tart majd sajtótájékoztatót.
Kapcsolat a gyanúsítottak között?
Augusztus 29-én az Index egyik fórumában jelent meg az az irat, amely többek között arról számol be, hogy a romák elleni támadások egyik gyanúsítottját, K. Istvánt már jóval a támadások előtt megfigyelte az NBH Hajdú-Bihar megyei irodája, ám a megfigyelését állítólag pont akkor függesztették fel, amikor fegyvereket akart vásárolni.
Az irat másik robbanásveszélyes állítása szerint egy másik gyanúsított, Cs. István a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezett kapcsolata volt. A titkosszolgálatok érdemben nem cáfolták az iratban foglaltakat, bár magát az iratot úgy minősítették, hogy az bizonyosan nem titkosszolgálati feljegyzés.
Ám a benne foglaltak a kormány Nemzetbiztonsági Irodája által elismerten titkosszolgálati értesüléseken alapulnak, bár a következtetéseket már egy, az értesüléseket ismerő, egyelőre azonosítatlan személy vonta le. A feljegyzés erős kritikával illett a titkosszolgálatokat és az NBH vezetőjét, Laborcz Sándort.
Sok mindent kell tisztázni
Tisztázásra szorul az is, hogy miben és mennyiben segítették a rendőrség munkáját a polgári és katonai titkosszolgálatok. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szerint a szolgálatok "folyamatosan megosztották értesüléseiket", ugyanakkor Bencze József, az országos rendőrfőkapitány múlt hét keddi közlése szerint addig nem érkeztek meg a feltételezett elkövetőkről szóló iratok a rendőrségre a titkosszolgálatoktól. Draskovics szerint amúgy "sokadlagos kérdés, hogy ki mit írogat".
A nemzetbiztonsági bizottság ülésén tehát tisztázásra vár, hogy mennyiben voltak valóságosak a nyilvánosságra került iratban foglaltak, hogy a titkosszolgálatok valóban megfigyelték-e K. Istvánt, illetve hogy Cs. István tényleg kapcsolata volt-e a katonai titkosszolgálatnak.
A bizottság zárt üléséről a lehetőségekhez mérten élőben tudósítunk.
