Tudták, de nem látták

K. Istvánt elszalasztották a titkosszolgálatok. Ficsor Ádám, a szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter kedden a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülése után beismerte, hogy az NBH-n belüli rendszerszintű és egyéni hibák miatt 2008. májusában kifutott a romák elleni támadások későbbi gyanúsítottjának megfigyelése, amit a megfelelő információk hiányában nem hosszabbítottak meg, bár K. akkor már fegyverek beszerzésére készült. A támadássorozat bő másfél hónappal később, 2008. július 21-én kezdődött, Galgagyörkön.

Nem indokolt, nem kérdeztek vissza

Egy, az NBH belső vizsgálatát ismerő forrásunk elmondása szerint a K. Istvánt megfigyelő elhárító gyakorlatilag indoklás nélküli kérvényt nyújtott be a megfigyelés meghosszabbítására. Az NBH jogi osztálya ezek után megalapozatlannak ítélte a kérelmet. De forrásunk szerint nemcsak az elhárító hibázott, hanem a jogi osztály felettes szerve is, amiért nem utasította beosztottjait arra, hogy részletes indoklást kérjenek az elhárítótól, aki szintén nem fellebbezett a döntés ellen.

Ha az NBH az elvárt szinten végzi munkáját, akár az egész támadássorozat megelőzhető lett volna. Már csak azért is, mert a támadássorozat egy másik gyanúsítottja, Cs. István pedig a katonai titkosszolgálat, a KBH titkos kapcsolata volt. Erre utal legalábbis Simicskó István kereszténydemokrata nemzetbiztonsági bizottsági elnök a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában. "A zárt ülésen elhangzott információk nagy részéről nem beszélhetek, de visszaigazolódott, hogy az egyik gyanúsított együttműködő személy volt" - mondta. Ezt más forrásaink is megerősítették.

Felelőtlen felelősök

A nemzetbiztonsági bizottság keddi ülése után Ficsor Ádám elismerte, hogy rendszerszintű hibák vannak az NBH működésében. Ez viszont felveti a felső és a politikai vezetés, egyben Ficsor felelősségét is. Igaz ugyan, hogy 2008-ban még Szilvásy György felügyelte a titkosszolgálatokat, de a vizsgálat megállapításait ismerő forrásaink szerint semmilyen írásos feljegyzés, dokumentum nem igazolja, hogy Ficsor bármilyen intézkedést kezdeményezett volna az ügyben - pedig ekkor, a tatárszentgyörgyi fiaskó után már a rendőrség is feltehetően rasszista indítékból elkövetett gyilkosságsorozatról beszélt, és hivatalosan az NBH is beszállt a nyomozásba.

A valóságban azonban ennek nincs nyoma. Az NBH-s belső vizsgálatot ismerő forrásaink szerint például az egyszer már megfigyelt K. Istvánról 2009 áprilisában ismét bizonyító erejű információk jutottak az NBH tudomására, amelyek alapján kezdeményezhették volna újbóli megfigyelését, ám erre elfogásáig nem került sor. A vizsgálati anyagok szerint - és ezt részben Ficsor Ádám is elismerte - az NBH elemzői munkája is teljes kudarc volt. Bár már a támadássorozat előtt rendelkezésre álltak azok az értesülések, amelyek alapján kikövetkeztethető lett volna, mire készülnek a későbbi gyanúsítottak, ezekből semmilyen következtetést nem vontak le a szolgálatoknál.

Nem kötötték mások orrára

Úgy tudjuk, az NBH gyakorlatilag nem osztott meg érdemi információkat a rendőrséggel. Bár Draskovics Tibor rendészeti miniszter múlt heti nyilatkozata szerint a titkosszolgálatok folyamatosan tájékoztatták a rendőrséget, ennek ellentmond, hogy Bencze József országos főkapitány másfél héttel a gyanúsítottak elfogása után még azt nyilatkozta, hogy a rendőrségnek külön kérvényeznie kellett az értesülések megosztását, amiket a múlt hét keddig még nem kaptak meg. Azóta Bencze nem nyilatkozott arról, hogy megkapták-e a kért információkat, a nemzetbiztonsági bizottság keddi, zárt ülése előtt azzal hárította el érdeklődésünket, hogy az ülésen majd beszámol a fejleményekről.

Értesüléseink szerint végül ez nem került szóba a bizottsági meghallgatáson, de úgy tudjuk, hogy a rendőrség még mindig nem jutott hozzá a nemzetbiztonsági információkhoz.

Ha mondtak valamit, az téves volt

Tény ugyanakkor, hogy az NBH bizonyos értesüléseket megosztott a rendőrséggel, ám ezek minősége már kérdéses. 2009. augusztus 6-án, három nappal az utolsó, kislétai gyilkosság után a titkosszolgálatok a Parlament katonai és rendészeti bizottságában tartottak beszámolót. Zárt ülést rendeltek el, amit Lázár János, a bizottság fideszes elnöke utóbb indokolatlannak nevezett, mert szerinte az ülés utolsó két percében elhangzott információkat leszámítva semmi titkos nem hangzott el.

Az utolsó két percben a titkosszolgálatok megneveztek két személyt, akiket a támadássorozat elkövetőinek véltek. Az elhangzottakat ismerő két forrásunk szerint az akkor megnevezett személyeknek - úgy tudjuk, két volt rendőrnek, akik közül az egyik képzett kommandós - a nyomozás jelenlegi állása szerint semmi köze nem volt a támadásokhoz. A tényleges gyanúsítottak közül Cs. István nővére és sógora viszont valóban a rendőrség munkatársa.

A szakszolgálat végezte a dolgát

Az NBH-s beszámoló azért is érdekes, mert nagyjából ebben az időben szerezte be a telefonos lehallgatást végző szakszolgálat azt az operatív információt, ami végül a romák elleni támadások tényleges gyanúsítottjainak augusztus 21-i elfogásához vezettek. A szakszolgálatnak szerencséje volt. Négymillió mobilhívásadatait elemezték, ezek során figyeltek fel azokra a számokra, amelyek a támadások idején és helyszínén voltak aktívak. De ez nem lett volna elég, kellett, hogy hibázzanak az elkövetők is. Kisléta után, amikor a rendőrség teljesen bizonytalannak tűnt - a Magyar Narancs eheti számában nyilatkozó egyik forrás akkor arról beszélt, hogy akár 10-12 évig is eltarthat a támadássorozat felderítése - a gyanúsítottak óvatlanná válltak, és munkahelyükön, a debreceni Perényi 1. klubban is használni kezdték készülékeiket. Itt csapott le végül rájuk a rendőrségi kommandó.

A titkosszolgálatok közül a nemzetbiztonsági bizottság tagjai és Ficsor Ádám miniszter megállapítása szerint a szakszolgálat kimagasló munkát végzett, nélkülük nem foghatták volna el a támadókat. Így a szakszolgálat munkatársai elismerésben részesülnek, miközben az NBH-nál összesen 4-6 munkatársat vonhatnak személyesen is felelősségre a kudarcért.

Nem maradhat homályban

A történetben számos lyuk maradt, ezért is kezdeményezte Gulyás József a nemzetbiztonsági bizottsági vizsgálatot. A bizottság speciális vizsgálóbizottságként dolgozhat majd az őszi parlamenti ülésszak alatt, ami lényegi eltérés a szokásos, impotens parlamenti vizsgálóbizottságokhoz képest, mivel törvényi felhatalmazás alapján ténylegesen is betekinthetnek majd a titkosszolgálati iratokba, mondta érdeklődésünkre a szabaddemokrata képviselő. Arra a kérdésünkre, hogy miként értékeli a titkosszolgálati miniszter beismerését, csak annyit felelt, hogy "ezt nem söpörhették egyszerűen a szőnyeg alá".

A bizottságnak szerinte tisztáznia kell, hogy pontosan milyen elemzői munka folyt, milyen értesülései voltak az elkövetői körről a titkosszolgálatoknak, hogy miért nem működik a szolgálatok és a rendőrség között az információk megosztása, hogy mi volt a szerepe a katonai elhárítással együttműködő Cs. Istvánnak. Azt bíztatónak nevezte, hogy Balajti László, a szakszolgálat éléről ideiglenesen az NBH élére kinevezett új főigazgató azonnal a rendszerszintű hibák kiküszöbölésével kezdte munkáját. Azt viszont továbbra is nehezményezi, hogy az amúgy szerinte a posztra alkalmas Balajtit a kormányfő minden előzetes egyeztetés nélkül, a bizottsági meghallgatást kikerülve, trükközve nevezte ki a szolgálatok élére. Ahogy azt is, hogy bár Ficsor Ádám miniszteri mandátuma szeptember 14-én, hétfőn lejár, a kormányfő még nem nevezte meg jelöltjét a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter posztjára.

Megkeresésünkre Szollár Domokos kormányszóvivő azzal indokolta Balajti ideiglenes kinevezését, hogy így nem kötötték meg a következő kormány kezét, amely hivatalba lépése után, ha akarja, könnyen leválthatja az új főigazgatót. Arra a kérdésünkre, hogy van-e már jelölt Ficsor posztjára, kitérő választ adott.