Orbán: Ugrabugra után sunyi somforgás

"Utolsó költségvetését nyújtja be az MSZP. Bizony, elvtársak, ez a dal lesz a végső" - mondta Orbán Viktor a Millenárison. Már csak hat hónap, akár meg is könnyebbülhetnénk, de hat hónap nagy idő.

Az előttünk álló évadban a Fidesz elnöke szerint az önkormányzatokra kell a legtöbb figyelmet fordítani, majd a közönség ovációja közepette köszöntötte Tarlós Istvánt, a "nemzet fővárosának leendő polgármesterét".

Orbán nemzedékének életében a legfontosabb mondat: Tanulj fiam, mert azt legalább nem vehetik el tőled. Első hallásra frappáns szülői intelem, de valójában több: a huszadik századi Magyarországnak alapvető életélménye. A világháborúkat, forradalmakat, megtorlást átélt emberek életének legfőbb élménye: bármit elvehetnek tőlük, ami az övék. A nyolcvanas évek nemzedéke ebbe már nem akart beletörődni, mondta Orbán.

Az emberek megint azzal a szorongással kelnek és fekszenek, hogy megint mindent elveszthetnek, odalehet a fizetésük, a nyugdíjuk, a biztonságuk. Ez az életérzés a Gyurcsány-Bajnai korszak életérzése, ez a korszak mindent elvett a Széchenyi-tervtől a gazdasági növekedésig. Azt az érzést erősítette Orbán szerint, hogy a hatalmon lévők a törvény felett állnak, és ez ellen nem tehetünk semmit.

Öt szó jellemzi a Gyurcsány-Bajnai korszakot: Őszöd, Zuschlag, offshore, végkielégítés, megszorítások. Az elmúlt hét évben odalett az igazság, és a mostani költségvetéssel elveszhet a jövő is, mondta a szónok.

"Pedig azt hittük, hogy az izgága Gyurcsány után, a hangoskodó ugrabugra után jobb jön, erre itt van a sunyi somforgás politikája, Bajnai költségvetése – mondta Orbán. – Ez a költségvetés olyan, mint egy BKV-költségvetés nagyban, és oda is vezet. Az előző miniszterelnök azt mondta, hogy az ország olyan, mint egy vállalat, de akkor még nem sejtettük, hogy a BKV-ra gondol. Aki a körön belül van, az mindent visz, a körön kívüliek fizetik a számlát."

A Fidesz-elnök szerint a mostani költségvetés nyertesei az MSZP tanácsadói és üzletfelei lesznek, vesztesei pedig az ország lakosai, a zárt körön kívüli magyar emberek. A betegeket nem látják el a kórházakban, nem lesz villany, nem lesz fizetése a tanároknak, dadáknak, sorra zárnak be az iskolák, óvodák, bölcsődék.

A kormány katasztrofális politikájának következményeitől eddig részben az önkormányzatok védték meg az embereket, de ezt a lehetőséget a 2010-es költségvetés elveszi. Az ország már most is hitelekből él. Ha a költségvetés életbe lép, akkor a lavina beindul, százezrek vesztik el jövedelmüket, és akár gazdasági vészhelyzet is az országra köszönthet. Olyan, mintha egy bordatöröttnek teljes diétát rendelnének el az orvosok.

"Magyarország igazi kormányfőjét most is Gyurcsány Ferencnek hívják, és valójában Bajnai Gordon nevű dublőrét állították az ország élére – mondta Orbán. – A helyzet kísértetiesen emlékeztet a 2005-ösre, amikor azt mondták, jövőre beindul a gazdasági növekedés, majd a választás után bevallották, hogy hazudtak."

Az ember nem tud mást gondolni, mint hogy képtelenek igazat mondani, akkor sem sikerülne nekik, ha akarnák.

A szocialisták Orbán szerint rosszat tesznek az országnak. Hogy szándékosan vagy tudatlanságból teszik, az közömbös. Egy krimiben sem érdekes, hogy milyen lelki okok húzódnak meg egy-egy cselekmény mögött. Nem kell boncolgatni, hogy rosszat akarnak vagy ennyire telik tőlük. Elég kimondani, hogy amit tesznek, kárt okoz az országnak. "Nem az a dolgunk – mondta Orbán –, hogy a lelkükbe lássunk, hanem hogy leváltsuk őket." Az viszont dolguk, hogy amikor átveszik a hatalmat, akkor felelősségre vonják a szocialistákat.

Orbán felszólította a kormányt, hogy azonnal vonja vissza a költségvetést, és álljon félre a változás útjából. Régi bölcsesség, hogy ugyanabba a folyóba nem léphetünk kétszer. Lehet, hogy kétszer nem, de háromszor igen, mondta a szónok. Egyszer a második világháború után, majd 1994-ben, végül 2002-ben. "Értsük meg, a szocialista zseb irtózik az ürességtől" – mondta Orbán.

2010 lehet Magyarország és a magyarok legfontosabb éve. Orbán eltökéltségre kérte híveit, és a költségvetés szocialista elfogadása esetére önkormányzati ellenállásról beszélt.

Kósa: el kell venni a kerületek hatalmát

Kósa Lajos Debrecen polgármestere nagyon komoly önkormányzati reformokat ígért a Fidesz kormányzása esetén. A megyék, megyei jogú városok és a kistelepülések jogi helyzetét szerinte épp úgy át kell alakítani, mint a főváros működését. A vidék esetében nem fejtette ki részletesen elképzeléseit, de utalt a kistérségi társulások mostani működésének tarthatatlanságára, illetve a megyei jogú városok és a megyék párhuzamos hatásköreiből adódó problémákra.

Legrészletesebben Budapesttel foglalkozott. Azt mondta, hogy szerinte még a legjobb indulattal is kormányozhatatlan Budapest, mert a kerületek és a főváros vezetése sokszor ellenérdekeltek, és ezért eleve irányíthatatlan a város. Arra a történelmi feladatra kérte a Fidesz fővárosi politikusait, hogy legyen erejük a komoly átalakításra. Ezzel lényegében arra utalt, hogy a kerületek hatáskörét kellene megnyirbálni, akár annak árán is, hogy ez sok kerületi fideszes politikus hatalmának csökkentését jelentené.

Az önkormányzatokat súlyosan érintő tervezett költségvetési megszorítást drámainak tartja. Szerinte az önkormányzatok ellehetetlenítésével az egészségügy, az oktatás és a szociális rendszer is végóráit éli.

Kósa szerint az önkormányzatok kimutathatóan jobban gazdálkodnak mint az állam, ezért több pénzt kellene rájuk bízni. Ezt onnan vezette le, hogy az állam sokkal több adósságot halmozott fel, mint az önkormányzatok.

Kósa: Bajnai bármit tesz is, az csak dagonyázás

Kósa Lajos szerint egyedülálló és abszurd a mostani politikai berendezkedés. Ugyanis a jelenlegi kormányfő vissza akar vonulni a politikától tavasszal, vagyis nem vállalja, hogy az emberek választáson véleményt mondjanak tevékenységéről. Így nem lehet se drukkolni neki, se megbüntetni. Szerinte ez nem demokratikus helyzet.

Éppen ezért Kósa szerint Bajnai jó irányt kijelölő intézkedései sem lehetnek sikeresek, ráadásul a jó terveket is ügyetlenül kivitelezik. A debreceni polgármester „rémségesen vegyesnek” értékelte a Bajnai-kormány teljesítményét.

Kósa fejből beszélt, igyekezett sok viccet használni, de a papír nélküli szónoklat többször is érezhetően zavarba hozta. Néha csapongott gondolatai között, és rendszeresen előfordult, hogy mondatait nem fejezte be.

Tarlós leginkább Hagyót támadta

Tarlós István, a Fidesz párton kívüli budapesti frakcióvezetője egyértelmű utalásokat tett arra, hogy a Kocsis István BKV-vezérigazgató és Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettes közti háborúban az előbbi mellett áll. Miközben élesen kritizálta a BKV zavaros, pazarló és lenyúlásokat sejtető működését, addig csupa olyan esetet hozott fel, amelyek Kocsis beiktatása előtt, 2006-2008 között történtek. Abban az időben Hagyó Miklós embere, Antal Attila vezette a BKV-t.

Az MSZP fővárosi irányítását meghatározó fiatal politikusokat támadta a legjobban. Kritizálta a 4-es metró építése körüli káoszt, és számba vette, hogy különböző közbeszerzésekkor hányszor sértette meg Budapest az EU-s szabályokat.

Beszélt még a budapesti káoszról, ahol bűnbandák lincselnek meg embereket fényes nappal, hajléktalanok alakítják át szükségszállóvá az utcákat és szélvédőmosók zaklatják az autósokat. Szerinte Budapesten egy nagy médiatámogatásban fürdő kisebbség többségnek hiszi magát.

Tarlós káoszról, zavarról és devianciáról beszélt Budapest kapcsán, de átszervezéseket, biztonságot és rendet ígért a Fidesz győzelme esetén. Mint később Orbán beszédéből kiderült, a Fidesz főpolgármester-jelöltjeként tette ígéreteit.

Tarlós papírból beszélt, többször is latin idézetekkel igyekezett színesíteni mondandóját.