Börtönbe mennek a szülők iskolakerülő gyerekeik miatt
További Belföld cikkek
- Viharos széllel tör be Magyarországra a hóesés
- Magyar Péter váratlanul megszólalt az „agyhalottakról”, ezzel magyarázza mondatait
- Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
B. Józsefnek és feleségének hét gyermeke van, akik közül hat kiskorú. A legnagyobb fiú 18 éves, ő már elköltözött otthonról. A többi gyerek 16, 13, 10, 8, 5 éves, a legkisebb, Kiara hathónapos, őt anyja, B. Józsefné még szoptatja. A 16 éves fiú magántanuló, az elsős gyermek rendesen jár iskolába, az óvodáskorú gyermek pedig óvodába.
Két gyerekkel van probléma, a 13 éves Annával és a 10 éves Adriánnal. Olykor bemennek ugyan az iskolába, de meglehetősen ritkán: a 2007/2008-as tanévben a lánynak 499, a fiúnak 324 óra igazolatlan hiányzása volt. Bár három év korkülönség van köztük, mindketten másodikosok.
Maxumim 50 ezer forint bírság
Alapesetben szabálysértés és nem bűncselekmény, ha a szülők nem járatják iskolába gyermeküket. A szülő ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha nem iratja be az iskolába gyermekét, illetve ha a gyermek az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértékűnél többet mulaszt.
Halmozódott a büntetés
A Miskolci Városi Bíróság 2008 januárjában a B. szülőket jogerősen 10 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte kiskorú veszélyeztetése miatt. Az ítélet nem előzmények nélkül való. Először az iskola tett feljelentést a jegyzőnél, aki a hiányzások miatt kiskorú veszélyeztetéséért szabálysértési eljárást indított.
Két ilyen eljárás is folyt, mindkettőben mindkét szülőt elítélték. 2006 januárjában a férj és a feleség is kétévi próbaidőre felfüggesztett hat hónap börtönbüntetést kapott a Miskolci Városi Bíróságtól. 2007-ben aztán a férjet 35 nap közmunkára, a feleséget 30 ezer forint pénzbírságra ítélték egy másik, de úgyanúgy a két gyerek iskolakerülése miatt indított perben.
A bíróság előtt az apa és az anya azt vallotta, mindent megtettek, hogy két iskolakerülő gyerekük is bejárjon az iskolába, gyakran el is kísérték őket. A Családsegítő Szolgálat munkatársainak vallomása szerint azonban a család nem volt együttműködő.
Nem szeretik az iskolát
A család szerint Anna és Adrián, azért nem jártak be az iskolába, mert szóbeli és fizikai attrocitások is érték őket. "Nem szereti a két gyerek az iskolát, félnek tőle. Sokszor volt, hogy elindultak az iskolába, aztán oda már nem érkeztek meg. Most bejárnak, és a többi gyerek is" - mondta az Indexnek Rusznyák Gézáné, a gyerekek nagyanyja, akit a bírósági ítélet után az összes kiskorú gyámjának neveztek ki.
Az iskola az összes lehetőséget kimerítette, válaszolta az Index kérdésére Izsó Pál a sajókazai általános iskola igazgatója. Hiába beszéltek többször a szülőkkel, a helyzet semmit sem változott. A szülők egy idő után azt kérték, mondta az iskolaigazgató, hogy gyermeküket mentse fel az iskola alól azzal a hivatkozással, hogy nincs kedve iskolába járni. "Ez lehetetlen, ilyen alapon holnap 100 gyerek nem jönne be az iskolába", mondta az iskolaigazgató.
Bár az alsó tagozaton ma már jegyeket nem, csak szöveges értékelést kaphatnak a gyerekek, és buktatni sem lehet, a 13 éves lánynak annyi igazolatlan hiányzása volt, hogy még így sem lehetett értékelni a teljesítményét. Folyamatosan évet kellett ismételnie, ezért van, hogy 13 évesen még mindig csak a 2. osztálynál tart.
Az iskolaigazgató szerint a lány a mostani tanévkezdés után is csak egy napot volt bent az iskolában, majd azt mondta, beteg. Még az ellenőrző könyvét sem tudtuk odaadni neki, mondta az igazgató. Izsó Pál szerint a 13 éves lány értelmes, de egyáltalán nem akar iskolába járni, nem voltak tanszerei, tolla és füzetei sem. Probléma volt az is, hogy rendkívül elhanyagoltan és rendezetlen ruhában jelent meg az iskolában, mondta az iskolaigazgató.
Pénzbe kerül a börtönbe vonulás is
B. Józsefnek és feleségének a jogerős határozat értelmében szeptember 3-án kellett volna bevonulnia a börtönbe, ezt azonban még szeptember 10-én sem tették meg. "A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a hathónapos kislány még szopik, és nem sikerült az anyjától elválasztani. Próbálkozunk mindennel, de a cumisüveget nem fogadja el, a tápszert kihányja, egyelőre nem sikerült elválasztani. Addig az anyja nem akarja otthagyni. Ráadásul nem volt pénzünk megvenni a tisztasági csomagot, a dohányt, a kávét, ami a börtönben kell" - fogalmazott a nagymama.
A családsegítő szolgálat segített felkészíteni a nagymamát a legkisebb, 6 hónapos gyermek ellátására, tápszereket is adtak a családnak, mondta Nagy János, Sajókaza jegyzője. Miután a szülőknek még arra sem volt pénzük, hogy a börtönbevonuláshoz előírt tisztasági csomagot megvegyék, az önkormányzat eseti segélyt adott.
A jegyző sajnálatosnak tartja, hogy ez az ügy idáig jutott el. Az önkormányzat a maga részéről igyekszik minden eszközzel segíteni a hátrányos helyzetű tanulókat, az általános iskolába járó 320 gyerek 80 százalékát, mondta a jegyző. Az 1-6. osztályosok térítésmentesen kapnak étkezést, van napközis tanulószoba, nyári étkeztetés, a Vöröskereszttől ruházati támogatást is kapnak.
Kegyelemben bíznak
A nagymama azt is elmondta, hogy bíznak a Köztársasági elnök kegyelmében, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje ugyanis a család nevében kegyelmi kérvényt juttatott el Sólyom Lászlónak. "Az ítéletekben írtak szerint B. József és B. Józsefné a bűncselekményt csupán azzal valósították meg, hogy nem voltak képesek biztosítani hat kiskorú gyermekük közül kettőnek a folyamatos iskolába járását. Fontos hangsúlyozni, hogy a többi iskolaköteles korú gyermeknél hasonló probléma egyáltalán nem merült fel" - fogalmaz Deák Dávid a szeptember 9-i keltezésű kérvényben.
Az ügyvéd szerint ha a büntetést végrehajtják, az azt fogja eredményezni, hogy a hat, önmagát ellátni semennyire sem képes gyermek gyakorlatilag felügyelet nélkül maradna. Ha az erős családi kötelék ellenére még a szülőknek sem volt elég erejük ahhoz, hogy az iskolába járást kellően kikényszerítsék, akkor sejthető, hogy mennyi esélyük lenne erre az anyagi források nélkül hasonlóan rossz körülmények között élő rokonoknak.
Az ügyvéd szerint az, hogy a féléves gyermeket egyszerre szakítják el édesanyjától és édesapjától, nem csak komoly pszichés traumát okoz, hanem a szoptatás megszűntetésével a kisgyermek egészséges fejlődéshez való joga is csorbulna. Deák Gábor úgy véli: még rosszabb lenne, ha a gyermekek állami gondozásba kerülnének, így ugyanis kikerülnének a szerető családi közegből, amely jelenleg az egyetlen biztos pont az életükben.