Nem lesz népszavazás a képviselői költségtérítésről
Az Országgyűlés visszavonta áprilisi döntését a képviselői költségtérítésről kiírt népszavazásról. A parlament azóta ugyanis megváltoztatta a szabályozást, az Alkotmánybíróság pedig júliusban úgy határozott, a megváltozott jogi környezetben a kérdés nem értelmezhető.
A Parlament az Alkotmánybíróság júliusi döntésének megfelelően újratárgyalta a képviselői költségtérítésről szóló népszavazás kiírásának ügyét. Az országgyűlés négy tartózkodás mellett 341 igen szavazattal úgy döntött, hogy nem rendeli el a Seres Mária által kezdeményezett referendumot.
Seres Mária arról a kérdésről szavaztatta volna meg az embereket, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?". Időközben azonban ez részben megvalósult: a szocialista Göndör István javaslatára módosították a képviselői költségtérítés szabályait. A 2010. január 1-jén életbe lépő új szabályozás szerint a képviselők, amennyiben nem bizonylatolják kiadásaikat, csak azok tíz százalékát kapják meg térítésként.
Az Alkotmánybíróság ezért felülvizsgálta a népszavazást még áprilisban jóváhagyó parlamenti döntést, és júliusban új eljárás lefolytatására kötelezte a Házat. Arra hivatkoztak, hogy az új jogi környezetben a kérdés nem értelmezhető, és "az egyértelműség hiánya miatt sem a választói akarat kifejezésére, sem az Országgyűlést terhelő jogalkotási kötelezettség tartalmának megítélésére nem alkalmas".
Seres Mária az Alkotmánybíróság döntésre úgy reagált, hogy az alkotmánybírák "bevették a képviselők trükkjét", ami csak látszólag tette okafogyottá a népszavazást, és valójában továbbra sem kötelezi a képviselőket költségeik elszámolására. A mérnöknő először a Parlament elé szervezett gyertyás élőlánccal szeretett volna tiltakozni az Ab döntése ellen, augusztusban pedig megpróbálta újra beadni eredeti kérdését az Országos Választási Bizottsághoz. Az OVB azonban másodszorra már nem hitelesítette a kezdeményezést. Ők is azzal érveltek, hogy a törvénymódosítás után már nem lenne egyértelmű, milyen helyzetet teremtene egy eredményes népszavazás.
