A külügy vizsgálatot indított Mr. Green miatt

Belső vizsgálatot indított a Külügyminisztérium a New York-i ingatlanadó lealkudásával megbízott amerikai adótanácsadó ügyében. Az Index számolt be először arról, hogy a külügyi tárca megbízott egy amerikai adótanácsadó céget, hogy alkudja le a magyar állam 1990 óta görgetett ingatlanadóját New York város önkormányzatánál. A Harris E. Green vezette cég 88 millió dollárt le is alkudott a 120 milliós adósságból, ám a teljes tartozást néhány nappal ezután az USA külügyminisztériuma elengedte.

A külügy azonban olyan szerződést kötött az adótanácsadóval, ami alapján 50 százalékos sikerdíj járhat neki. Vagyis az H. Elliott Greene & Associates 44 millió dollárt, mintegy 8 milliárd forintot követel a magyar államtól, hiszen, állítják, a munkát elvégezték. Szerintük ez akkor is jár, ha az adósságelengedés után a magyar állam felmondta a szerződést. Az amerikai cég júliusban pert indított a Külügyminisztérium és annak két munkatársa ellen, hogy megszerezze a sikerdíjat.

A magyar diplomáciát jól ismerő egyik forrásunk szerint a New Yorkban indított pert nagyon nehéz lesz a külügynek megnyernie. „A következő kormány arra készülhet, hogy szinte biztos bukni fog 44 millió dollárt, ami elég komoly összeg” – fogalmazott.

Vizsgálódnak

A külügy sokáig úgy csinált, mintha a fenti történetről nem lenne érdemes beszélni. Először még azt is tagadták, hogy tudnának az ellenük indított perről, majd kiadtak egy közleményt, miszerint az amerikai közvetítő megbízása „megfelelő kormányzati felhatalmazás alapján” történt. A tárca az Index konkrétabb kérdéseire eddig nem válaszolt.

Most sem tudhattuk meg, hogy pontosan milyen felhatalmazás alapján kötötték a szerződést az adótanácsadó céggel, a céget ki és milyen szempontok alapján választotta ki, és miért tartották jónak az 50 százalékos sikerdíjat, holott az Index kutatása szerint hasonló ügyekben inkább a 30 százalék a szokásos piaci ár. Annyi viszont most már biztos, hogy a tárca vezetése sem tartja teljesen hétköznapinak a történteket. (A szerződést még Göncz Kinga minisztersége idején kötötték, azóta Balázs Péter vezeti a tárcát.) A belső vizsgálat határidejét ugyan szintén nem árulták el, de a külügy helyettes szóvivője annyit megígért, hogy „a tárca vezetése a sajtó nyilvánossága előtt beszámol majd a vizsgálat eredményéről”.

A szerződés körül gyanús, hogy miért kapott egy külföldi magáncég teljes felhatalmazást, hogy a magyar állam nevében tárgyaljon nagyon sok pénzről. Furcsa, hogy alig néhány nappal azelőtt végezte el a cég a munkát, hogy az USA bejelentette, az összes külföldi diplomáciai testület ingatlanadóját elengedik. Van azonban egy olyan furcsaság is, amiről eddig csak érintőlegesen számoltunk be: eszerint az amerikai cég talán egy olyan tételt alkudott le, aminek beszedésére New Yorknak esélye sem volt.

Biztos pénzre mentek?

A városban működő diplomáciai testületek épületei után ugyanis hivatalosan nem kell adót fizetni. New York azért vetett volna ki mégis adót a magyar ENSZ-követség és városi konzulátus közös épületére, mert az ingatlan néhány helyiségét nem kifejezetten a követségi célra használták. A házban vannak vendégszobák, amelyek használatáért bizonyos esetekben fizetni kell, illetve kulturális célra használt irodák is működnek benne. New Yorknak ezek után lehetett volna csak joga adót szedni.

Amikor a város adóellenőrei 2004-ben megpróbálták felmérni, hogy az épületnek pontosan hány négyzetmétere után lehet adót szedni, akkor a magyar diplomaták nem engedték be az ellenőröket, mondván ez diplomáciai, védett terület. Ezután a város a teljes épületre felszámolta az adót visszamenőlegesen is, így jött ki 2009-re a 121 millió dollár körüli adósság.

Márpedig egy szakértő forrásunk szerint a valóban diplomáciai célra használt négyzetméterek után semmiképpen sem tudta volna a város beszedni az adót. Ezt egy jogvitában könnyen bebizonyíthatta volna a magyar külügy, ha valóban azt tervezte, hogy idén rendezi az adósságát. Nem tudjuk, hogy az épületben mekkora a valóban diplomáciai és mekkora az egyéb terek aránya, de a házban már megfordult forrásaink szerint a nyilvánvalóan adómentes terület a nagyobb. Az Ellis Greene & Associates a magyar adósság bő 70 százalékát alkudta le. Nem kizárt, hogy éppen annyit, ami után eleve nem is lehetett volna adót kivetni.

Ha ez a feltételezés helytálló, akkor az amerikai adótanácsadó úgy kapott megbízást szokatlanul magas sikerdíjjal, hogy biztosra vehető volt, komoly összeget tud különösebb erőfeszítés nélkül lealkudni. Ez a lehetőség tovább erősíti a gyanút, hogy a sikerdíj egy részére Magyarországon valakik igényt tartottak, és a konstrukció kitalálói saját javukat keresték.

A megbízás körüli gyanút tovább táplálja, hogy a New York-i konzulátus személyzetét ismerő egyik forrásunk szerint az ott dolgozóknak legalább egy része erősen ellenezte az amerikai adótanácsadó megbízását. Állítólag volt, aki fenntartásait jelezte a budapesti külügynek is.

A Fidesz az ombudsmanhoz készül

A belső vizsgálatot motiválhatta, hogy a történetből politikai ügy lett. Információink szerint a parlament külügyi bizottságának múlt keddi zárt ülésén Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke rákérdezett a történekre Horváthné Fekszi Mártánál, a külügyminiszter kabinetfőnökénél. Horváthné Fekszi Márta név szerint szerepel az H. Elliott Greene & Associates feljelentésében, mint a megbízást előkészítő egyik minisztériumi személy. Sőt, Horváthné Fekszi közvetlen munkatársa, Pék Erzsébet az egyik alperes az ügyben, akit személy szerint is beperelt az amerikai cég.

Mivel a bizottság ülése nem volt nyilvános, ezért csak közvetett információink vannak az ott elhangzottakról. Úgy tudjuk, hogy az egyébként ENSZ-nagykövetnek készülő Horváthné Fekszi Márta érdemben nem válaszolt a szerződést firtató kérdésekre, csupán azt ismételte, hogy a tárca megfelelő kormányzati felhatalmazással lépett, illetve az ügyben „nagy volt a külügyön a nyomás”. E nyomás természetéről azonban állítólag nem derült ki, hogy a magyar politika felől, vagy pedig a New York-i adóbehajtóktól származott. Tény, hogy New York önkormányzata még 2008-ban megnyert egy próbapert, amelyben állásfoglalást kért az USA legfelsőbb bíróságától, hogy peres úton joga van-e behajtani adótartozást külföldi kormányoktól. Ugyanakkor konkrétan a magyar tartozás nem szerepelt ebben a perben, szemben mondjuk a törökökével.

Fideszes forrásból úgy értesültünk, hogy az ellenzéki párt igyekszik rászállni az ügyre, (ahogy foglalkoznak a külügy egy másik gyanús üzletével, az Origo által ismertetettgyanús moszkvai ingatlaneladással is). A párt azt tervezi, hogy az adatvédelmi ombudsmanhoz fordul, hogy vizsgálja meg, Harris Green cégének megbízása valóban titkosítható volt-e. Jelenleg ugyanis nemzetbiztonsági védelemre hivatkozva a külügy titkosította az adótanácsadó megbízásának és kiválasztásának dokumentumait.

Faller is szerepel a feljelentésben

Horváthné Fekszi Mártán kívül még egy személyt említ az amerikai cég feljelentésében, mint fontos kapcsolattartót a magyar külügy részéről. Ő Faller Jenő államtitkár, aki hosszabb üzleti világban tett kitérő után ment vissza diplomáciai területre. Faller saját tanácsadócéget vezetett 1992-2005 között, majd a Gyurcsány-kormány szófiai nagykövetnek nevezte ki, és tavaly óta államtitkár a külügyben.

Faller szófiai kinevezését sokan annak bizonyítékaként látják, hogy jó viszonyban lehet az Apró-Gyurcsány családdal, hiszen Gyurcsány apósa bolgár volt, és anyósa, Apró Piroska maga is dolgozott a bolgár kirendeltségen, tehát a család szorosan kötődik az országhoz. Vélhetően megkülönböztetett figyelemmel választhattak odarendelt nagykövetet 2005-ben. A külügy mostani káderállományát ismerők szerint Faller tanácsadói múltja és bizalmi státusa miatt akár az egész konstrukció fő irányítója is lehetett, ez azonban puszta spekuláció, semmilyen bizonyíték sincs rá.