Gyanús felszámolásokért hallgattak le egy bírót
Egy bizonyítékok hiányában megszüntetett nyomozás iratai, a lehallgatási jegyzőkönyvek bepillantást engednek abba, miként működik az „irányított felszámolás”, írja a HVG.
A szabályok szerint a fizetésképtelenné nyilvánított cégeket véletlenszerűen, számítógép segítségével kell párosítani a névjegyzékben szereplő felszámolóval. A HVG birtokába került, az államtitok-minősítés alól feloldott jegyzőkönyvek szerint Varga Miklós, korábbi Bács-Kiskun megyei bíró hivatali hatalmát arra használta fel, hogy a jól jövedelmező vagy más szempontból fontos felszámolásokat ismerőseire szignálta. Az iratok szerint az ügyfelek ezt időnként hússal, kolbásszal vagy éppen csapteleppel hálálták meg. Az is előfordult, hogy Varga és fia 50 millió forint értékű cégeket kapott meg jelképes áron.
Varga Miklós 1992-től 2002-ig a Bács-Kiskun Megyei Bíróság gazdasági kollégiumát vezette, majd az összevont polgári-gazdasági-közigazgatási kollégium vezetőhelyettese volt. 2005-ben saját kérésére mentette fel az államfő a bírói tisztség alól, pályafutását alkalmazott ügyvédként folytatta fia, Varga Péter irodájában.
A bírói karból való távozás előzményeihez tartozik, bíró hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának előterjesztésére 2002. november 25-én Bárándy Péter igazságügyminiszter engedélyezte a bíró vonalas telefonjának, valamint az ő és fia mobiltelefonjainak lehallgatását.
A bonyolult ügyet végül azért kellett megszüntetni, mert Vargáék védői egy alkotmánybírósági határozatra hivatkozva kifogásolták, hogy a lehallgatási engedélyt objektumvédelmi és nem bűnüldözési okból adták ki. Ilyen esetben a 2006 júliusa előtti lehallgatások eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként nem használható fel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
