Borisz Abramovics villát épít Budán

2009.09.28. 07:34 Módosítva: 2009.09.28. 13:32
A XII. kerületnek nem tetszettek Ódor Tamás tervei, megtámadták, de a regionális államigazgatási hivatal kiadta az engedélyt.

Hiába minden önkormányzati tiltakozás, az orosz milliárdos Borisz Abramovics, a Malév volt kisebbségi tulajdonosa mégis megépítheti luxusvilláját a XII. kerületben, írja a Blikk.

Az építkezést komoly vita előzte meg: a budai önkormányzat ugyanis nem adta meg az engedélyt a tervekhez, a fölötte lévő szerv viszont igen. A terveket először tavaly augusztusban adta be az elkészítésével megbízott magyar építész, Ódor Tamás.

Az általa megálmodott luxusvilla azonban egyáltalán nem tetszett a fideszes Pokorni Zoltán által irányított kerület tervtanácsának. A Kossuth- és Ybl-díjas építészek - például Makovecz Imre vagy Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke - azt kifogásolták, hogy az 500 négyzetméter alapterületű, háromszintes épület esztétikailag nem illik a környezetbe.

Borisz Abramovics
Borisz Abramovics

A testület döntése miatt az önkormányzat nem adta meg az építési engedélyt. A kudarcba azonban nem nyugodott bele az építész, és kérésére októberben újratárgyalta a tervtanács a terveit. A testület azonban ezután sem látta szebbnek azt, és újból elutasította.

Ódor Tamás ezt sem hagyta annyiban, és a másodfokú hatósághoz fordult ugyanazokkal a papírokkal. A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal lesöpörte a tervtanács határozatát, néhány hete megadták az engedélyt az épület felhúzására a Zirzen Janka utcában.

Borisz Abramovics

Borisz Abramovics, aki csak névrokona a Chelsea-tulajdonos Roman Abramoviccsal, 1960-ban született a szibériai Krasznojarszban. A repüléshez mindenképpen remekül értő orosz a repülőmérnöki egyetemen kezdte pályafutását. Ikertestvérével azért jelentkeztek a rigai repülőmérnöki egyetemre, mert világot akartak látni, és éppen szülővárosukba érkezett az intézmény felvételi bizottsága. Első munkahelye is a városhoz és a repüléshez köti, a helyi repülőtéren kezdett dolgozni mérnökként 1983-ban.

28 éves korára a krasznodari polgári repülési igazgatóság főmérnöke lett. A nagy ugrás 1995-ben történt, amikor ikertestvérével együtt megalapította a Sibavitrans légitársaságot, amelyhez a városi fémipari gyárak tulajdonosai adtak két repülőgépet, a Jenyiszej bank pedig kidolgozta a beruházási programot. Sikeres lett, hisz a társaság öt év alatt az első húsz közé került Oroszországban. Később az összes részvény a testvérpár tulajdonába került.

Borisz Abramovics három évvel később (1998) átvette a Kraisair vezetését, majd további három légitársaságban szerzett érdekeltséget. Az előbbi igazgatói székébe Alekszandr Lebegyev, a terület kormányzója hívta meg az üzletembert. A rossz állapotban átvett céget öt év alatt talpra állította, és közel 40 százalékos részesedéshez jutott a vállalatból. Az utasszám több mint a felével nőtt, de egy idő után Abramovics úgy érezte, nincs tovább hova növekedni, ezért új társaság után nézett.

Így vette meg a DAL társaságot 2004-ben. Tulajdonába került a későbbiekben az Omskavia, majd a Szamara légitársaság is. Egyes híresztelések szerint a négy légitársaság részvénypakettjei mintegy 16 millió dollárjába kerültek a fivéreknek. Néhány éve egyesítették társaságukat az AirUnion holdingban, melynek egy Putyin által aláírt rendelet értelmében legalább 45 százalékát az állam tartja kézben.

2006-ban Sky Express néven fapados társaságot indítottak, melynek célja, hogy 2011-re megszerezze az orosz piac 20 százalékát.

A Malévra régóta a fogát fenő Abramovics, végül 2007 februárjában érte el célját, és 200 millió forintért, valamint a hitelfedezet átvállalásáért és a tőkeemelés ígéretével megszerezte a magyar vállalatot. Voltak olyan hírek is, hogy meg akarta venni a Fradit, valamint a Pécs melletti Pogányi repülőteret is. Ezekből végül nem valósult meg semmi.

2009 januárjában a Malév közgyűlése visszahívta a légitársaság igazgatóságából Abramovicsot.