Nagyon nyomja Veres Jánost Brüsszel felé az MSZP
További Belföld cikkek
- Péter Szabó Szilvia: Nem vagyok köteles eltűrni a lejárató kampányt
- Kiengedték a börtönből a korábban tévesen elítélt Kaiser Edét
- Törvénysértő felújításról beszélt a minisztériumi dolgozó, egy nappal később kirúgták
- Lázár János olyan fejlesztéseket ígért meg, amelyeket korábban még ellenzett
- Vitályos Eszter Magyar Péternek: Te prédikálsz a nők elleni erőszakról?
Ha pénteken Írországban népszavazáson elfogadják a lisszaboni szerződést, akkor már hétvégén elkezdi összeállítani az új biztosok névsorát José Manuel Barroso, a bizottság újraválasztott elnöke. Leegyszerűsítve az EU kormányának is nevezett bizottságba minden tagállam delegálhat egy biztost, kinevezésük öt évre szól. A tagállamok kormányai választják ki jelöltjeiket, így a magyar biztosról végső soron Bajnai Gordon dönthet. A jelöltet utána el kell fogadnia Barrosonak, aki eldönti, hogy melyik biztos melyik területet kapja. A biztosokat végül el kell fogadnia még az Európai Parlamentnek is. Mivel az EP-nek ez az egyik leglátványosabb jogköre, kemény bizottsági meghallgatások és előre egyáltalán nem lefutott szavazás vár a jelöltekre.
2004-ben az EP két biztos-jelöltet is megszégyenített: az igazságügyi területre jelölt olasz politikust melegeket bántó kijelentései miatt visszahívatták az őt jelölő Berlusconival, és a magyar jelöltnek pedig egy gyengébb területet kellett találni. Az EP-képviselők morgása miatt lett Kovács László energetikai helyett adóügyi biztos.
Brüsszeli forrásaink attól tartanak, hogy ha könnyen kikezdhető, gyenge nyelvtudású embert jelöl a magyar kormány, akkor zsinórban másodszor eshet meg az a csúfság, hogy Magyarország biztos-jelöltjét elkaszálja az EP. Ez a magyar diplomáciának komoly pofon lenne.
A brüsszeli viszonyokat jól ismerő forrásaink azért aggódnak, mert a múlt héten kész tényként terjedt az EP folyosóin, hogy az MSZP Veres János volt pénzügyminiszter jelölését követeli Bajnai Gordon miniszterelnöktől. Bajnai a múlt héten New Yorkban volt az ENSZ közgyűlésén, és csütörtökön onnan nyomatékosította, hogy lemond, ha az őt támogató pártok nem szavazzák meg a költségvetést. Üzenete akár figyelmeztetés is lehetett, hogy nem hagyja magát zsarolni a frakció által, esetleg Veres jelölése kapcsán sem.
MSZP-s és kormányközeli forrásaink szerint Bajnai átengedte az MSZP frakciónak a jelölés első körének a jogát, vagyis a párt képviselőinek listájáról kerülhet ki a következő magyar biztos. Viszont állítólag azt is kérte, hogy ne csak egy jelöltje legyen a pártnak. Úgy tudjuk, hogy a Bajnainak hamarosan (állítólag csütörtökön) benyújtandó listán kettő vagy négy név lesz.
Ha kettő, akkor Veres János és Herczog Edit EP-képviselő szerepelnek rajta. Ha négy, akkor Kovács László mostani biztossal és Szili Katalin volt házelnökkel vagy Vadai Ágnes honvédelmi államtitkárral egészülhet ki a jelöltlista. Információink szerint felmerült még Fazakas Szabolcs volt EP-képviselő, Baráth Etele, az EU-s pénzeket elosztó hivatal első elnöke és Ficsor Ádám, a frissen lemondott titkosszolgálati miniszter jelölése is. Velük azonban úgy tudjuk, hogy nem számol komolyan az MSZP.
A hétfői állás szerint a két legesélyesebbnek számító politikus (Veres és Herczog) közül Bajnai inkább Herczogot választaná, de az MSZP frakciója valószínűleg inkább Veres felé hajlik. Veres népszerűsége legendás a pártban, már arról nagy viták voltak, amikor Bajnai kormányra lépve elvette tőle a pénzügyi tárcát.
A párt erős embere azonban könnyen kikezdhető lenne Brüsszelben. Korábbi zűrös gazdasági ügyei, túl jónak tartott orosz kapcsolatai és leginkább a pénzügyminisztersége idején növekvő magyar hiány és az ezzel kapcsolatos nem feltétlenül pontos brüsszeli jelentések miatt sok támadási felülete van. Ráadásul csak társalgási szinten beszél angolul és németül. A jó nyelvtudás ugyan nem hivatalos kritériuma a biztosi állásnak, de lényegében alapfeltétel, hogy egy biztos nagy magabiztossággal beszéljen legalább két nagy európai nyelvet.
Mindezek miatt az sem kizárt brüsszeli forrásaink szerint, hogy Barroso eleve visszadobná Verest, arra hivatkozva, hogy nem kellene megvárni, hogy a pofont az EP ossza ki – hiszen egy elbukott jelölt neki is presztízsveszteséget jelentene.
Brüsszeli forrásaink szerint a legnagyobb EP-frakcióban lévő fideszes képviselők egy ügyes kampánnyal képesek lehetnek meggyőzni az Európai Néppártot, hogy Veres ellen szavazzanak, és a néppárttal sokszor együtt szavazó liberálisokkal együtt már el is érhetnék a jelölt megbuktatását.
Herczog Editnek is hangos ellenállással kellene megküzdenie az EP-ben, de ellenfele egy sokkal kisebb, bár nyáron megerősödött csoport, a Zöldek frakciója lenne. Herczogot ugyanis az elmúlt öt évben az ipari-nagyvállalati lobbi embereként ismerték meg az EP-ben, aki keményen védi az atomerőműveket. Júniusban így értékeltük képviselői működését:
„Iparpárti szerepe nem túl hálás identitás az EP-ben, ahol nagyon erős a fogyasztóvédő és szakszervezeti lobbi, főleg a baloldalon. Ehhez képest Herczog a szocialisták között lett a vállalati érdekek szószólója, ami miatt sok konfliktusa volt. Ugyanakkor éppen kakukktojás volta miatt könnyen ismertté vált. A háta mögött azt is terjesztették róla, hogy rajta van az EU által százmilliókra büntetett Microsoft fizetési listáján, de a vádat soha senki sem bizonyította.
Az őt közelebbről ismerők szerint a komolyan vett magyarok közé számít, de mondandója sokszor hangosabb, mint amennyire összeszedett.”
Herczog a brüsszeli magyarok szerint könnyebben vehetné az EP jelentette akadályt mint Veres. Ráadásul az MSZP-t irányító nagyok egy vélt háttéralkuja is megkönnyítheti jelölését: ha Herczog az EP-képviselőből biztos lesz, akkor az MSZP új képviselőt küldhetne ki, és Hegyi Gyula visszatérhetne az EP-be. Hegyi pedig Kiss Péter támogatását élvezi, míg Herczog állítólag Szekeres Imre embere, így ha a két erős szocialista kiegyezik egy ilyen cserében, akkor az garancia lehet a terv sikeres végrehajtására.
Bajnai Gordon pénteken már egyeztetett a lehetséges magyar jelöltekről Barrosóval, ám állítólag nevek nem hangoztak el, csak lehetséges posztok. Bajnai azt kommunikálja, hogy poszthoz keres embert, de azért furcsa lenne, ha Barroso úgy ajánlana erősebb vagy gyengébb területet Magyarországnak, hogy nem tudja, ki tölthetné be a pozíciót.
Úgy tudjuk, hogy a kormányfő arra is hajlik, hogy ha az adóügy maradna magyar terület, akkor azt tartsa meg Kovács László. Az MSZP egykori elnöke már nyár elején jelezte, hogy nagyon szívesen maradna még öt évet Brüsszelben. A kinti magyarok szerint a nem túl erős, de a maga területén ügyes biztosnak számító Kovács valószínűleg nem ütközne különösebb nemzetközi ellenállásba, ha mandátuma meghosszabbítása tényleg felmerülne.
Szili Katalin jelölésének állítólag legjobban az őt nem kedvelő MSZP-sek örülnének, mert kiküldésével megszabadulhatnának egy viszonylag népszerű ellenfelüktől. Szili eddig a nyilvánosság előtt elhárította, hogy akarná a posztot, ráadásul az ő nyelvtudása sem elég magabiztos. A volt házelnök ráadásul épp a közelmúltban indított új mozgalmat, ezért sem valószínű, hogy komolyan menni készülne.
A 2015-ig szóló biztosi mandátum az utolsó jelentős tisztség, amit a választások előtt a baloldal még bebetonozhat. Így a küzdelemnek a szokásosnál is nagyobb tétje van. Nem kizárt, hogy Bajnai úgy igyekszik megúszni a konfliktust a szocialistákkal, hogy maga is több személyt ajánl Barroso figyelmébe és a portugállal vitetné el a döntés felelősségét. Ebben az esetben a Veressel szemben indulónak lehetnének jobb esélyei brüsszeli forrásaink szerint.