Sportcsarnokban tárgyalhatják a taktaközi szocpol-csalást

Ha a bíró átrágja magát a taktaközi szocpol-csalás aktáin, akár meg is kezdődhet a tárgyalás. Csakhogy a per technikai feltételeit nem olyan egyszerű megteremteni, hiszen az ügynek 202 vádlottja van. Így már a 464 oldalas vádirat kiküldése sem kis feladat, írja az eszakhirnok.hu, egy nyomdát kellett megbízni az iratok sokszorosításával, a fénymásolók ugyanis nem bírták volna a munkát.

Emlékeztetőül: a Taktaközben történt, szocpol csalások néven emlegetett ügy lényege, hogy az elkövetők olyan családokat kerestek meg, akik jogosultak voltak a szocpol felvételére. Kitöltötték a nevükben az igénylőlapokat, és elintézték, hogy a bank elfogadja a kérelmet. Majd Taktakenézen, Monokon, Prügyön, Mezőzomboron és Tiszalúcon több olyan társasházat építettek fel, amelyek lakhatatlanok voltak. Volt olyan, amelyik csak négy falból és a tetőből állt. Az építési hatóság azonban megadta az engedélyt ezekre az épületekre.

Így összesen 464 millió forinttal károsították meg az államot. A vádlottak között vannak a szerencsi építésügyi hatóság munkatársai, banki ügyintézők és ügyvédek is, ellenük többek között vesztegetés, csalás, közokirat-hamisítás, és hivatali visszaélés a vád. A visszaélések 2005 és 2007 között történtek.

A per folyamán várhatóan lesznek olyan pillanatok, amikor legalább 450 ember zsúfolódik össze a tárgyalóban (200 gyanúsított, 200 védő, rokonok, sajtó), a bíróságon azon gondolkoznak, hogy kibérelik a miskolci sportcsarnokot, vagy az egyetemi nagycsarnokot.

A hírek szerint két bíróból és három ülnökből áll majd a bírói tanács. Ez utóbbiak kiválasztásánál fontos szempont az egészségi állapot, hogy bírják az akár évekig elhúzódó ügyet. Az ügyvédek állítólag egymás után adják vissza a megbízásukat, hiszen a vádlottak képtelenek lesznek kifizetni a védelmüket.

Magyarországon ennyi ember még nem állt bíróság előtt egyszerre, így a bírókra nem mindennapi feladat hárul. A kiszivárgott hírek szerint a társaságot megpróbálják kisebb csoportokba rendezni, hogy könnyebben kezelhető legyen a tárgyalások menete.

Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy könnyebben becsúszik egy hiba, márpedig másodfokon egy kisebb baki is elég az ítélet hatályon kívül helyezéséhez. Például egy ilyen kisebb baki lehet, ha valaki nem jelent meg a tárgyaláson, mert a egyszerűen kimaradt a tömeges idézésekből.

A megoldás ügyvédek szerint az lehetett volna, ha a kisebb súlyú ügyek elkövetői ügyészi megrovással megússzák az egészet, és már nem foglalják a helyet a bíróságon. De a nyomozó ügyészség kulcsembere, Krausz Krisztina ügyész, akit keménysége és céltudatossága miatt Birodalmi Lépegetőnek hívnak, állítólag nem támogatta az ügy felpuhítását.