Sólyom visszadobta a Ptk-t

2009.10.13. 13:54 Módosítva: 2009.10.13. 13:54
Hatályos jogszabályokkal is ellentétes és belső ellentmondásoktól terhes az új Polgári törvénykönyv Sólyom László köztársasági elnök szerint, aki így annak ellenére visszaküldte azt a parlamentnek, hogy konkrét alkotmányossági kifogásai nincsenek. Azt ugyanakkor visszásnak nevezte, hogy a Parlament saját házszabályát is megsértette a törvény utolsó módosításakor.

Több kifogása is van Sólyom László köztársasági elnöknek a 2009. szeptember 21-én elfogadott új Polgári törvénykönyvvel (Ptk) szemben. Sólyom elsősorban azt kifogásolta, hogy a Parlament saját szabályait megszegve még a zárószavazás napján is érdemi módosításokat eszközölt az elviekben 2009. április 9-én véglegesített törvényjavaslaton. Több módosítóindítvány a koherenciazavarokat kívánta orvosolni, de a T/5949/416-os számú javaslat 235 pontja több lényegi kérdésben is módosította az egységes javaslatot.

Házszabályellenes módosítások

Ez ellentétes a házszabály 107. paragrafusával. Ezen módosítási indítványok között szerepelt például az is, amely lehetővé tette a testvérnek a testvér vérszerinti leszármazottjával való házasságkötést, vagy amelyik módisította a cselekvőképesség szabályait is.

A törvényszöveg koherenciazavarait orvosolni kívánó módosító indítványok pedig a köztársasági elnök szerint igazolják, hogy a törvényjavaslat "előterjesztője és az Országgyűlés nem tettek meg mindent, hogy ellentmondásoktól, esetlegességtől mentes, a gyakorlati jogalkalmazást segítő kódex jöjjön létre". Sólyom szerint az új Ptk-ban sok a szerkesztési hiba, és a koncepcionálisan átgondolatlan, a gyakorlatban igen nehezen alkalmazható rendelkezés.

Rendszerszintű hibák

Sólyom elsősorban azokat emelte ki, melyek a rendszerszemléletű jogalkotás hiányosságaira utalnak, mint amilyenek például a cselekvőképességgel összefüggő szabályokat taglaló fejezetek. Ezekben a cselekvőképtelenség egyes szabályait a nagykorúakra vonatkozó III. fejezetben taglalják, pedig "nyilvánvalóan vonatkoznia kell a tizennegyedik életévet betöltött kiskorúakra is, amit egyébként a nyelvtani értelmezés is támogat", azaz a szabályokat az általános fejezetben kéne tárgyalni. A törvény más helyein is előfordul hasonló kodifikációs hiba.

Sólyom szerint a jogszabályban paragrafusokon belüli kodifikációs hibák is vannak, például "az 5:36. § (3) bekezdés például kimondja, hogy a fél szerződéses kötelezettsége kifejezett vagy hallgatólagos lehet. E szabály egyrészt szövege szerint nem a szerződéses kötelezettség létrejöttéről, hanem magáról a szerződéses kötelezettségről beszél, ami önmagában megnehezíti az értelmezést".

Tartalmilag is kifogásolható paragrafusok

A törvény több olyan rendelkezést is tartalmaz, melyekkel a köztársasági elnök tartalmilag nem ért egyet. Ilyen például az, hogy az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az alapító utólag is rendelkezhetne "az alapítványnak az alapítótól elkülönülő, önálló jogi személyiségéből fakadó alapvető követelményével, valamint lehetőséget ad az alapítvány működése törvényességi garanciáinak megkerülésére is".

A Ptk ezen túl a hatályos családjogi törvénnyel szemben nem korlátozza a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával és a házastársnak volt házastársa tartósan saját háztartásában nevelt leszármazójával kötendő házasságát.

Sólyom még számos kifogással él a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján elérhető levelében (.pdf), amelyekre hivatkozva megfontolásra visszaküldi a Ptk-t a Parlamentnek.

Az IRM még így is örül

Konkrét alkotmányossági kifogással azonban nem élt, és ezt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közleményében "örömmel nyugtázta". A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a kormány "alaposan tanulmányozni és mérlegelni fogja" Sólyom felvetéseit, de mindenképpen kezdeményezni fogja a törvény ismételt parlamenti elfogadását.