Lesújtó a képünk a rendszerváltásról
Az Ipsos a rendszerváltás 20. évfordulójára felmérést készített a magyar lakosság körében a rendszerváltás mérlegéről. A felmérés célja annak feltérképezése volt, hogy miként értékelik maguk és szűkebb-tágabb pátriájuk szempontjából a rendszerváltást az emberek; nyertesnek vagy vesztesnek érzik magukat, lakóhelyüket, az országot.
A megkérdezettek általában negatívan értékelik a rendszerváltást, minden második válaszadó úgy érzi, ő vagy családja a változások vesztese, és csak 14 százalék érzi magát nyertesnek.
Minden harmadik megkérdezett arról számolt be, hogy helyzete nem változott a rendszerváltás következtében.
Hasonlóan kedvezőtlennek érzik a 20 évvel ezelőtti politikai-gazdasági változásokat a megkérdezettek az ország szempontjából: 56 százalék szerint veszített, és csak 19 százalék szerint nyert Magyarország a rendszerváltással.
Vannak olyan csoportok, amelyek másoknál nagyobb arányban érzik úgy, hogy ők vagy családjuk jól jártak a változásokkal, így a rendszerváltás relatív nyerteseinek tekinthetők. Másoknál nagyobb arányban számoltak be kedvező változásokról az 1989-ben 18–25 éves, azaz a ma 38–45 éves korosztály tagjai, a diplomások, a fővárosi lakosok, valamint a Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon élők. Igaz, még ezekben a csoportokban is csak a válaszadók 20–25 százaléka számolt be pozitív változásokról, miközben jóval nagyobb arányban sorolták magukat a vesztesek közé.
Abszolút vesztesnek tekinthetők azok a társadalmi csoportok, amelyek tagjai még másoknál is nagyobb arányban érzik úgy, hogy saját és családjuk élete a rendszerváltás következtében rosszabbra fordult. Ebben az értelemben bizonyultak abszolút vesztesnek a nők, a mai 46–55 éves, valamint a 65 évesnél idősebb korosztály tagjai, részben az életkorral összefüggésben a nyugdíjasok, továbbá az Észak-Magyarországon élők. Körükben a magukat vesztesnek érzők aránya 54–68 százalék.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
