Nem függesztették fel Dávid és Herényi mentelmi jogát

Nem függesztették fel az UD-ügyben érintett Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogát. A felfüggesztéshez a honatyák kétharmadának szavazatára lett volna szükség, de Dávid esetében csak 171-en igenelték a felfüggesztést (178 nem, és 6 tartózkodás mellett). Herényi Károlyt pedig csak 170 honatya adta volna ki (180 nem, 5 tartózkodás).

Nem olyan egyszerű ügy ez, nem kísérte olyan harmónia azt a mentelmi bizottsági döntést, hogy ne függesszék fel Dávid Ibolya és Herényi Károly képviselők mentelmi jogát, mondta a grémium elnöke, Géczi József Alajos. (Emlékeztetőül: a két képviselőt személyes adatokkal való visszaéléssel, és kényszerítéssel vádolja az ügyészség.) A bizottsági elnök szerint az UD-ügyben összekeveredtek a szálak, amik azóta csomósodnak, mióta 2006-ban elvesztette a Fidesz a választást, és nyomban az MDF-et nevezte ki bűnbaknak.

És különben is nyáron nem ért rá a bizottság ezt az ügyet megtárgyalni, mondta Géczi. De szeptemberben hozott egy ügyrendi állásfoglalást, miszerint a legfőbb ügyész küldjön pár dokumentumot arról, mire is alapozza ezt a kényszerítést. A legfőbb ügyész nem küldött semmit, magyarázta Géczy, ami felháborító, mert a legfőbb ügyész egy 2003-as alkotmánybírósági határozatra hivatkozik, ami viszont nem releváns. A legfőbb ügyész csak a feljelentő nevét mondta meg, de azt a sajtóból már lehetett tudni.

A kényszerítésről meg csak az MDF-ből kizárt Almássy Kornél nyilatkozatai szóltak, de Géczi szerint 5-6 különböző verzióban. (Géczi ne minősítse az ügyet, riposztozott Almássy.) Úgyhogy a mentelmi bizottság többsége úgy gondolta, hogy itt koncepciózus ügyről van szó, és nem szabad a mentelmi jogot felfüggeszteni.

A bizottság kisebbségi véleményét elővezető Németh Szilárd szerint igenis fel kellett volna függeszteni a mentelmi jogokat, mert a bizottság csak időhúzásból kért be iratokat a legfőbb ügyésztől. Közvádas ügyekben, mondta Németh, a parlament eddig is kiadta az embereket, ráadásul maga Németh és Herényi maga kérte mentelmi jogának felfüggesztését, ezt pedig a Tisztelt Ház nem tagadhatja meg tőlük. És végül, mondta Németh, az MSZP azért nem akar felfüggeszteni mert súlyos takargatnivalója van az ügyben, persze ha most megszavazza a mentelmi jog felfüggesztését, akkor bizonyíthatja, hogy nincs.

Dávid Ibolya arról beszélt, csípjék meg, hogy vele ez megtörténhet, mert az UD-üggyel megszerezte a harmadik skarlátbetűt. Szerinte korábban alaptalanul hozták hírbe azzal, hogy nem ért a focihoz (értsd: nem ítéli el a focipályák antiszemita megnyilvánulásait), illetve azzal, hogy a fia Amerikában drogügybe keveredett. És persze az sem igaz, hogy bármilyen kényszerítést alkalmazott volna, az ügyészség csak azért rángatta elő ezt a vádat, mert egy bűncselekményt akartak a nyakába varrni.

Az utóbbi nyolc évben, érvelt Dávid, amúgy is 131 mentelmi ügyet tárgyalt a bizottság, de csak pár képviselő járult a grémium elé, és a Tisztelt Házban is csak 18-an szólaltak fel, hogy meggyőzzék a képviselőket. Ennek az az oka, hogy az oldalak igazsága uralkodott el a parlamentben, azaz a személyt és a mondóka lényegtelen, csak a pártirány számít.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!