Sólyom: A világ még ma is 56 miatt becsüli a magyar nevet

Az 56-hoz való hűség azt jelenti: nem engedjük összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előtti rendszerrel - fogalmazta meg a megemlékezések legfontosabb motívumát Sólyom László köztársasági elnök a Műszaki Egyetemen.

Szerinte 1956 élményének lényege az a felszabadulás volt, hogy végre kimondtuk az igazságot, és ezzel visszanyertük méltóságunkat.

"A rendszerváltás lényege is ez volt: a Kádár-rendszer hazugságától való megszabadulás. És e mögött e kérdés: miben éltünk az utóbbi években? Mennyire telepedett rájuk ismét a hazugság?" - jelentette ki az államfő.

Sólyom László szerint a visszatérő gondolat 1956 arca is: a felszabadult öröm és a gyász kettőssége. Mint hangsúlyozta, minden évforduló emlékeztetett arra, hogy már fele Kádár-korszaknyi idő telt el a rendszerváltás óta, s hogy szembe kell néznünk nemcsak azzal, mit csináltunk 56-tól 89-ig, de ugyanennyire azzal, mit tettünk azután a megtalált igazsággal.

Emlékeztetett: mind az ötvenhatos forradalom, mind a rendszerváltás 1989-90-ben, lényegüket tekintve abszolút tagadásai voltak az állampárti kommunista vagy szocialista rendszernek. Mindkettő túllépett a reformkommunista törekvéseken, amelyek nem akartak forradalmi törést, lényegi leszámolást a szocialista rendszerrel, hanem annak keretén belül adtak volna több szabadságot - tette hozzá.

Nagy Imre nagysága éppen abban állt, hogy felismerte és vállalta azt a történelmi szerepet, amelyet a forradalmi magyar nép neki szánt. Kilépett ebből a körből, és inkább meghalt, de nem lépett vissza - mondta az államfő. Sólyom László szerint "emiatt az abszolút törésvonal miatt nincs folytonosság 56 és a Kádár-rezsim között, és nincs folytonosság Kádár és az új demokratikus jogállam között".

A köztársasági elnök azt is kiemelte: a tisztánlátást abban, hogy 56 és a rendszerváltás alapkérdése ugyanaz, gyengítette az alapvető normák bizonytalanná válása is. Mint mondta, ez a bizonytalanság a morális válság. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése ezt a morális válságot tette sokkoló módon nyílttá - fogalmazott, majd folytatta: "az alapoknak ezt az elbizonytalanodását erősítette meg és tette tartóssá a parlamenti többség, amikor a hatalom megszerzésének Őszödön bevallott módját bizalmi szavazáson jóváhagyta".

Sólyom László elmondta, hogy érzése szerint a legőszintébb ünnepélyes események a halottakra való emlékezések voltak. Hozzátette: a forradalom már a legelső óráktól áldozatokat követelt, november 4-e után már csak áldozatokat. A megtorlás során nemcsak embereket akasztottak fel, vagy géppuskáztak le számolatlanul, hanem 56 legnagyobb ajándékát, a szolidaritást is megölték - jelentette ki.

Reményét fejezte ki azonban, hogy a fiatalok ötvenhatja az örömben és lelkesedésben talál gyökeret. Kiemelte: a világ még ma is 56 miatt becsüli a magyar nevet.

Az államfő beszédét többször is a kitörő taps szakította félbe.

A műegyetemi megemlékezésen részt vett többek közt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Mádl Dalma, Katona Béla, az Országgyűlés elnöke, Péceli Gábor, az egyetem rektora, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke. A köztársasági elnök az ünnepségek után 56-os szervezetekkel együtt megkoszorúzta az 56-os Műegyetemi Emlékművet.

A beszéd itt nézhető végig.