Ivádon nemkívánatos lett huszonhét politikus

2009.10.29. 12:59 Módosítva: 2009.10.29. 14:23
Ivádon nemkívánatos személynek nyilvánítottak huszonhét politikust, köztük miniszterelnököket, kormánytagokat. A polgármester szerint elvi nyilatkozatról van szó, jogi következménye nincs a döntésnek. Közterületet viszont biztosan nem neveznek el róluk.

Ivád község képviselőtestülete nemkívánatos személyeknek nyilvánított miniszterelnököket, kormánytagokat és a választókerület országgyűlési képviselőjét.

Ivády Gábor, a hevesi település polgármestere közleményben tudatta: településük önhibáján kívül sodródott a fizetésképtelenség határára, ezért a politikusokat teszik felelőssé. A polgármestere elmondta, hogy elvi nyilatkozatról van szó, melynek nincs jogi következménye, és annak megsértése sem jár büntetéssel.

Ahogy fogalmaznak, "hosszú évek óta a mutyizgatás, a sógor-komaság határozza meg a döntéseket, a pályázati elbírálásoknál soha nem a rászorultságot, hanem a településvezető politikai hovatartozását, a pártjuk érdekeit veszik figyelembe. Eddigi tevékenységük szégyenletes, morálisan elítélendő, és visszataszító".

Az önkormányzat képviselőtestülete Ivádon nemkívánatos személyeknek nyilvánította Bajnai Gordont, Burány Sándort, Csehák Juditot, Csillag Istvánt, Csizmár Gábort, Herczog Lászlót, Oszkó Pétert, Draskovics Tibort, Göncz Kingát, Gráf Józsefet, Gyenesei Istvánt, Gyurcsány Ferencet, Kákosy Csabát, Kiss Pétert, Kóka Jánost, Kolber Istvánt, Kökény Mihályt, Lamperth Mónikát, László Csabát, Medgyessy Pétert, Németh Imrét, Rácz Jenőt, Sós Tamást, Szűcs Erikát, Varga Zoltánt, Varga Istvánt és Veres Jánost.

A testület továbbá úgy határozott a szerdai ülésén, hogy ezekről az emberekről Ivádon közterületet elnevezni tilos.

Jogilag értékelhetetlen, hogy egy önkormányzati határozat bizonyos személyeket nemkívánatossá nyilvánít, mondta Lövétei István alkotmányjogász az ivádi döntésről. Erre nem terjedhet ki az önkormányzat hatásköre, Magyarországon a rendszerváltás óta egyébként sem tilthat ki senkit egyetlen településről egyetlen állami szerv sem, tette hozzá.

Természetesen véleménynyilvánítási joga mindenkinek van, testületek különféle nyilatkozatokban is deklarálhatják, hogy kit nem szeretnek, illetve kinek a jelenléte nemkívánatos a számukra, de a nemkívánatosság kinyilvánításának a jog eszközeivel nem lehet érvényt szerezni, és a nyilatkozat figyelembe vétele, megsértése nem is szankcionálható, mondta.