Félkészre hibernált terminál

(Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk a KSZF-fel, illetve a szervezet főprofiljával, a központosított közbeszerzésekkel. A spórolás nagy érvágás lenne című írásunk a szoftverbeszerzések pénzügyi hátterét, a Marad a hardverkánaán a közhivatalokban? című a 128 milliárd forintot kitevő számítógép-beszerzést elemezte.)

Az Erzsébet téri buszpályaudvart 1949-ben nyolc hónap alatt építették fel kulcsrakészre, 2004 és 2009 között negyvennyolc hónap kevés volt a két, összesen kétezer négyzetméteres épület felújításához. A pályaudvar renoválásáról a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány közötti váltás idején született végleges döntés azzal a céllal, hogy a Bauhaus stílusú, műemlék jellegű épületben megnyithassák a Magyar Design Központ nevű dizájnközpontot.

Az eredeti elképzelés szerint a Gödör és az akkor még üzemelő SZDSZ-sátor közében a 2006-os választásokra már el kellett volna készülni a formatervezési szolgáltató központtal, de a projektet patronáló szabad demokraták hiába várták a munkálatok befejezését; a koalícióból régen kiléptek már, és az ingatlan még mindig nem kapta meg a nyitáshoz szükséges engedélyeket.

Az SZDSZ a buszterminál sorsán felháborodva októberben a parlamentben is magyarázatot kért a Miniszterelnöki Hivataltól a többéves csúszás okairól. Gulyás József azt firtatta, hogy ki a felelős azért, hogy a komoly anyagi áldozatok ellenére az épületek üresen állnak. Ujhelyi István MEH-államtitkár válaszában a bonyolult szakhatósági engedélyeztetést és a rongálások okozta hiányosságokat okolta a csúszásokért.

Pedig az irányítása alá tartozó KSZF-ben már április óta tudták, hogy a felelősség jelentős részben magát a KSZF-et terheli. A MeH ellenőrzési főosztályán részletesen átvizsgálták a beruházás többéves dokumentációját, a törvénysértéseket feltáró jelentés azonban elsüllyedt a KSZF-es és MEH-es fiókokban. Nem véletlen, hiszen az ellenőrök világosan leszögezték, hogy a főigazgatóság több vezetője hibát hibára halmozva fogadott el és fizettetett ki olyan munkákat, amelyek összességükben oda vezettek, hogy az ingatlan használhatatlan maradt.

A vizsgálat szerint a tervezéstől a műszaki ellenőrzésen és a kivitelezésen át az elárvult, romló állagú tömb őrzéséig a mindennel baj volt. A KSZF praxisába főként az állami közbeszerzések kiírása, a keretszerződéses ügyletek lebonyolítása tartozik, a saját hatáskörben végzett épületfelújítás nem, amit az eredmény is illusztrál: a szervezet jobb budai lakások árának megfelelő összeget, majdnem ötszázezer forintot költött a terminál minden négyzetméterének sikertelen felújítására. Legalábbis elvileg.

Az ellenőri jegyzőkönyv ugyanis azt állítja, hogy a KSZF már a projekt kezdetén olyan kivitelezési tervet vett meg negyvenkétmillió forintért, amely később alapvető akadálya lett a munkák befejezésének. Egyértelműen sikeres tervet nem találtak a 2005-ös pályázaton, első díjat nem adtak ki, de a második helyezett pályamunkáját befogadták. Az ellenőrök szerint az abban rejlő hibák miatt vannak energiaellátási problémák az épületben, és ezért nem lehetett a fűtést és a szellőztetést beüzemelni. A sok millióval honorált tervellenőrző cégek sem fedezték fel a hiányosságokat, pedig később az is kiderült, hogy rosszul méretezték az ajtókat, és nem oldották meg az épület gépjárművel való megközelítését sem.

Komoly szabálytalanságokat állapít meg a dokumentum a műszaki ellenőri és bonyolítói feladatokkal megbízott HaNSa Kft. tevékenységéről és számláinak kezeléséről. A vizsgálat szerint a KSZF részéről Csillik András, az Ellátási és Ingatlan-üzemeltetési Igazgatóság vezetője már be sem fogadhatta volna a bruttó 7,5 milliós szerződés második részszámláját, mert a cég már az első körös feladatokat sem teljesítette megfelelően. „Súlyosan jogsértő, hogy az építési naplóba történő műszaki ellenőri bejegyzések hiányoznak, az átadási dokumentáció ellenőrzése és kiértékelése ... nem történt meg, és a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtása sem történt meg.”

A nyertes tervpályázat költségbecslése a kivitelezési munkák teljes folyamatára 358 millió forint volt, a győztes kivizitelező cég azonban a dupláját kérte. A Hérosz Rt. bruttó 712 millióról indult, majd a harmadik tárgyalási fordulóban 524 millióra csökkentette ajánlatát, így nyerte el a munkát a Kipszer Rt.-rel szemben. A Csillik András és helyettese, Laukó Ferenc által kiválasztott ajánlat azonban erősen csökkentett műszaki tartalmat kínált, hiányzott belőle például a tervekben előírt kertészeti munka, amit a konkurencia beleszámolt az ajánlatába.

A vizsgálat szerint így a KSZF-es bírálók valójában nem a legolcsóbb pályázatot hozták ki győztesnek. A kimaradt munkákra később a KSZF hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést írt ki 132 millió forint erejéig, amelyre kizárólag a Hérosz kapott meghívást, így a cég a végén gyakorlatilag szinte az eredeti ajánlatában szereplő díjazáshoz jutott.

Az ellenőrök szerint a Hérosz ismételt meghívása kiszolgáltatott helyzetbe hozta a KSZF-et, ráadásul az együttműködés során beruházói oldalról rendszeresen eltűrték és engedélyezték a cég minőségromlást eredményező megoldásait. A jelentés leszögezi, hogy a tartalommódosítások szerződés- és jogellenesek, és főként a beruházó, tehát maga a KSZF a felelős értük.

Az épületfelújításból kiszorított Kipszer sem maradt végül megrendelés nélkül, a munkások levonulása után őrzésvédelmi feladatokra kapott megbízást. Kiderült azonban, hogy a céggel nem tisztázták szerződésszerűen a feladat mibenlétét, ami akkor vált kellemetlenné, amikor megállapították, hogy az épületekből százötven leltári tárgy, szék, projektor tűnt el.

A kivitelezői munkákra meghatározott hároméves jótállás egyébként idén novemberben lejár, ezért az ellenőrök már a tavasszal próbálták felhívni a főigazgatóság vezetőinek figyelmét, hogy a hiánypótlások ügyében intézkedni kellene. Több esetben megállapították azt is, hogy a KSZF ilyen esetekben ahelyett, hogy élt volna a szerződésbe foglalt kötbérezési jogával vagy szavatosság követeléssel, inkább új megrendelést adott a cégeknek. A KSZF a többszöri sikertelen nekirugaszkodás után szeptemberben újabb közbeszerzést írt ki a használatbavételi engedély megszerzéséhez szükséges állapotok előállítására.

Imre János, a KSZF főigazgatója kérdésünkre azt mondta, hogy a terminál 2010 áprilisára mindenképpen elkészül. A főigazgató azt is leszögezte, hogy addig is megpróbálják elérni, hogy a hibázó cégek teljesítsék garanciális kötelezettségeiket. Imre János azt is mondta, hogy a szervezeten belüli felelősség megállapítása igazságügyi szakértő feladata lesz, a szakértői vélemény ismeretében tesz majd lépéseket.

A leromlott külső és még számos javítanivaló ellenére az Erzsébet téri ingatlan az október 2. és 11. között rendezett dizájnhét alkalmából kapott ideiglenes engedélyt, így a terminál befogadhatta a magyar dizájn világpiaci sikereit bemutató kiállítást.