Andor László lesz a magyar biztos

Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtök délután bejelentette, hogy Magyarország Andor Lászlót jelöli a következő öt évre az Európai Bizottságba. Az MTI szerint a kormányfő úgy fogalmazott: jelöltje szakmai rátermettségéhez, emberi tisztességéhez nem férhet kétség.

A miniszterelnök nagyon fontosnak nevezte, hogy a magyar uniós biztos minden magyarországi demokratikus párttal nyitott, kiegyensúlyozott, stabil kapcsolatot ápoljon. Azt kérte tőle, hogy találkozzon a demokratikus parlamenti erőkkel, hiszen hosszú távon együtt kell működnie velük.

Az EU kormányának is nevezett szervezetbe minden tagállam egy-egy főt delegál, de a biztosok elvben nem hazájukat, hanem a közös érdekeket képviselik.

Kovácsénál erősebb posztot kaphat

Az elmúlt öt évben Kovács László volt a magyar biztos, aki az adóügyeket kapta. Mivel az EU nem szed adót, és viszonylag kevés területen avatkozhat be a tagállamok adópolitikájába, ezért ez a terület a gyengébbek közül való volt. Andort ennél komolyabb helyre várja a magyar kormány, Bajnaiék a regionális politikát nézték ki neki. Mivel az EU a mezőgazdaság után a leszakadt régiók támogatására költ a legtöbbet, ezért ez általában is fontos pozíciónak számít. Különösen fontos Magyarországnak annak fényében, hogy a hét magyar régióból hat eléggé leszakadt ahhoz, hogy komoly támogatást reméljen.

Hogy Andor végül milyen pozíciót kap Brüsszelben, az elsősorban José Manuel Barrosótól, a bizottság elnökétől függ. Információink szerint a magyar kormány komolyan lobbizott a regionális biztosi helyért a portugál elnöknél, sőt, a visegrádi országok jóindulatát is elnyerte ahhoz, hogy az eddig lengyel biztos felügyelte terület a magyarhoz kerüljön. Úgy tudjuk, hogy a visegrádiak informálisan előre egyeztettek, hogy ne tartsanak igényt ugyanarra a posztra.

Andor jelölését információni szerint Barroso is elfogadta. Bár az elnök nem utasíthatja vissza a kormányok jelöltjeit, a véleménye mindenképpen fontos, hiszen a területeket ő osztja el.

Andornak ki kell állnia még az Európai Parlament próbáját is. Több szakbizottság is meghallgatja a jelölteket, írásban és szóban is kérdéseket kapnak az EP-képviselőktől. Végül az EP egyben szavaz az összes biztos elfogadásáról, és ezzel fejeződik majd be valamikor december közepén az új bizottság megalakulása. Az új biztosok januárban kezdhetik meg a munkát.

Veres azért nyelvvizsgázott

A biztosok jelölése a kormányok joga, de Bajnai Gordon sezt részben átengedte az MSZP-nek. A pártból szeptember végén érkező hírek szerint a szocialisták sokáig egyértelműen Veres Jánost, a Gyurcsány-kormány pénzügyminiszterét akarták jelölni a posztra. Brüsszelben az EU különböző intézményeiben dolgozó magyarok sorra ijesztgették a magyar újságírókat, hogy ez nagyon kínos lesz, Veres kétes gazdasági ügyei, az EU-nak pénzügyminiszterként beadott trükkös jelentései mind erősen ellene szólnak, és ezért jelölése rontaná a magyar diplomácia egyébként is megtépázott tekintélyét.

Az MSZP ugyan hivatalosan sosem adott határidőt, hogy mikor nevezi meg a jelöltjét, de a kiszivárgott időpontok többször is csúsztak, közel két hétig izgalomba tartva a jelölés iránt érdeklődőket. Állítólag Bajnai kezdettől ellenezte Veres jelölését, (ezt se a kormányfő se a környezete nem ismerte el hivatalosan soha) és arról győzködte az MSZP-seket, hogy ne csak egy embert jelöljenek. Az MSZP elnöksége végül október 13-án döntött, de az előző napokra már nyilvánvaló lett, hogy több személyt jelöl a párt. Így az is világos lett, hogy Veres esélyei elszálltak.

Ugyanakkor a többes jelölés után is sietett a Népszabadság közölni, hogy Veres János sikeresen középfokú nyelvvizsgát tett angolból. (Verest azért is alkalmatlannak tartották sokan, mert nem beszél jól idegen nyelveket.)

Ötből a harmadik

Az MSZP elnöksége végül öt nevet adott Bajnainak. Veres János és Andor László mellett az újabb ciklusra már tavasszal bejelentkező Kovács László, az EP-ben második ciklusát megkezdő Herczog Edit, és a honvédelmi államtitkár Vadai Ágnes nevei szerepeltek a listán. Az MSZP azt is nyilvánosságra hozta, hogy melyikük hány szavazatot kapott: Veres nyolcat, Herczog hatot és a most bejelentett Andor csak négyet (Kovács hármat, Vadai kettőt).

Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke a miniszterelnök döntésének ismeretében az Indexnek azt mondta, hogy a szavazatszámok nem jelentettek kívánsági sorrendet, és az MSZP elnöksége az összes jelöltet egyformán alkalmasnak tartotta. Szollár Domokos, Bajnai szóvivője is sietett kiemelni, hogy a párt és a kormány között semmilyen konfliktus sem volt a jelölés körül. Ugyanakkor a szavazatszámok nyilvánosságra hozása arra utalt, hogy mégsem gondolta mindenki azt az MSZP-ben, hogy minden jelölt egyenlően kedves a párt elnökségének.

Már a többes jelölés eldöntésekor elterjedt, hogy Veres erőltetése nem is a biztosi posztnak szól, hanem azért fontos, hogy majd kárpótlásként könnyen kaphasson más fontos állást. Elterjedt, hogy így akarják jó helyét biztosítani a tavaszi választáskor. Éppen csütörtökön jelentette be az MSZP Szabolcs megyei kampányfőnöke, hogy a megyei listát Veres vezeti majd. De már az is felmerült, hogy más külföldi álláshoz, például az EBRD-hez segítik. Csütörtökön erről csak annyi derült ki, hogy Veres nemzetközi megbízást kap, de hogy milyet, az nem. Az EBRD-s megbizatásra vonatkozó kérdést Bajnai nem kommentálta.

Marxista lapot szerkeszt

Andor László 43 éves közgazdász, az MSZP közgazdasági tagozatának alelnöke, bár a pártnak nem tagja. 2005 óta dolgozik Londonban, az MTA tagja, a Corvinus egyetem tanára. 2004-ben Gyurcsány Ferenc gazdasági tanácsadójává választotta.

Andor az Eszmélet című baloldali társadalomkritikai folyóirat főszerkesztője is. A lap legfrissebb száma többek között egy tanulmányt közöl Mészáros István marxista filozófustól, akit a közelmúltban tüntetett ki Hugo Chavez venezuelai diktátor. A lap értékrendjét jól jellemzi a legfrissebb szám ajánlója is: „Folytatjuk a rendszerváltás ama értelmezésének bemutatását, amely már 1988-89-ben lényegében előrelátta a tőkés restauráció összes negatív következményeit, és amely egyúttal egy közösségi-szocialista alternatívát mutatott föl a bekövetkezett katasztrofális gazdasági és szociális fejleményekkel szemben.”

Andor balosságával meglehetősen elszigetelt lesz a bizottságban: a huszonhét biztosból csak ötöt delegál baloldali kormány, a többiek néppárti, kereszténydemokrata vagy liberális támogatással mennek Brüsszelbe. Ráadásul a balosok között is olyan figurák lesznek, mint a második biztosi ciklusát kezdő spanyol Almunia, aki kifejezetten megszorításokra, a szociális ellátórendszer megnyirbálására bíztatta a bajban lévő keleti államokat, többek között Magyarországot. Erősen kérdéses, hogy a kapitalizmus-ellenes lapot vezető Andor hogyan boldogul majd a kapitalista hatalmakat képviselő bizottsági közegben.

Egy kormányfőhöz közel álló informátorunk szerint nem kell messzemenő következtetéseket levonni az Eszmélet cikkeiből, mert egy főszerkesztőnek nem kell minden írással egyetértenie, és egy újság akkor jó, ha sokféle vélemény megjelenik benne. Ugyanakkor Bajnainak állítólag imponált Andor eddigi EBRD-s tevékenysége, remek külföldi iskolái és fontos volt, hogy az MSZP értékeihez közel álló embert találjon.

Kovács még visszatér?

Bajnai Gordon megköszönte Kovács Lászlónak az elmúlt öt évet és jelezte, hogy számít rá hazatérte után. Hogy januártól áprilisig milyen pozícióban segíthetné a kormányzati munkát az MSZP egykori elnöke, arról nem volt szó. Az MSZP Baloldali Tömörülés nevű, Kiss Péterhez kötődő platformja pedig gyorsan jelezte, hogy korántsem zárult le Kovács politikai szerepvállalása.