Háziversenyen dőlt el a papírtender

A piaci áraknál 30-50 százalékkal magasabb ajánlati árakkal ismét az Ápisz-Budapiért Zrt. (ÁBP) nyerte a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) bruttó 4,3 milliárd forintos, papír-, és irodaszer-beszerzésre kiírt központosított közbeszerzési eljárását október elején.

A tenderen az ÁBP-n kívül csak a Papír-Ász Kft. indult, nevük elhallgatását kérő iparági forrásaink szerint csak a papírforma kedvéért, hiszen a két cég részben közös irányítás alatt, részben azonos telephelyen működik, így feltehetően a tulajdonosi köreik sem ellenérdekeltek egymás sikerében. Ráadásul a Papír-Ász Kft. elvileg kizárólag viszonteladóknak értékesít, rejtély hogyan tett szert nagykereskedőként a pályázat által előírt végfelhasználói referenciákra.

A KSZF előző két papírtenderét 2004-ben (5 milliárd forint) és 2006-ban (8 milliárd forint) is az ÁBP nyerte. A piacvezető PBS Hungária Kft. ajánlatot sem nyújtott be, mert irreálisnak tartották a pályázati feltételeket, például az ajánlattétel rendkívül szűk, tíz napos határidejét.

Az eredményhirdetés után azonban a PBS akciót hirdetett a költségvetési intézményeknek és önkormányzatoknak, vásároljanak 30-50 százalékkal a KSZF által „kialkudott” ár alatt papírt és irodaszereket tőlük, ugyanis a KSZF keretszerződése lehetővé teszi, hogy az intézmények saját hatáskörben szerezzék be a termékeket, ha azokat azonos szolgáltatástartalommal, de a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tudják megvenni.

Iván Balázs, a PBS ügyvezetője szerint érthetetlen és döbbenetes, hogyan fogadhatott el a KSZF például bruttó 900 forint körüli ajánlatot a legnagyobb mennyiségben használt A4-es fénymásolópapírokra, miközben azoknak 700 forint alatt van a piaci ára, és ilyen volumenű megrendeléseknél még kevesebb is lehet.

Forrásaink szerint az is érthetetlen, hogy ekkora volumenű megrendelésnél miért alkalmazza a KSZF az egy beszállítós rendszert, miközben számos példa van arra, hogy több céggel szerződve kedvezőbb feltételekkel vásárolhatnak az állami intézmények, és a piaci verseny a közbeszerzés keretei között is működőképes.

A piaci árakat jól mutatja, hogy a MÁV nemrégiben lezajlott elektronikus árlejtéses papírtenderén az ÁBP bruttó 620 forintért kínálta egy éves árgaranciával ugyanazt a fénymásolópapírt, amit a KSZF-en keresztül 870 forintért értékesít a közintézményeknek.

Kosarat kapott a Transparency

A KSZF irodaszer-, és papírtenderére a Nyomdaipari Szövetség felkérésére idén a Transparency International (TI) nevű nemzetközi korrupcióellenes civil szervezet magyar tagozata is bejelentkezett, és felajánlotta hogy alkalmazzák az „átláthatósági megállapodás” preventív módszerét, melynek célja közbeszerzések tisztaságának, korrupciómentességének biztosítása és ellenőrzése.

Alexa Noémi, a civil szervezet ügyvezetője szerint a más országokban már sikerrel alkalmazott módszer lényege egyrészt egy a közbeszerzésben résztvevő szereplők által közösen elfogadott, a korrupciót kizáró dokumentum elfogadása, másrészt pedig egy független monitor szervezet megbízása a folyamat ellenőrzésére.

A TI szerint az „átláthatósági megállapodás” módszerét alkalmazó önkormányzatok, kormányzati szereplők jelentősen növelik a közbizalmat. A módszer alkalmazása a közbeszerzés értékének mindössze 1 százalékába kerül, szemben a korrupció költségeivel, melyek elérhetik a közbeszerzés értékének 20-25 százalékát is.

A kiíró és az ajánlattevők között kötött megállapodásban a felek vállalják, hogy tartózkodnak mindennemű előny nyújtásától és elfogadásától, és a megállapodás végrehajtásának monitorozásával független szervezetet (sokszor magát a TI-t) bízzák meg. Ha a megfigyelő visszásságot tapasztal, először a feleknek jelzi azt, de amennyiben nem orvosolják a problémát, a médiához fordulhat.

A TI tapasztalatai szerint az üzleti szektor mindenütt jóval nyitottabb a megállapodások bevezetésére, mint a közszféra, hiszen sok vállalat számára versenyhátrányt jelentenek a nem tisztességesen bonyolított közbeszerzések. Az ajánlatkérői oldal számára viszont az önkéntes elkötelezettségen, nem pedig törvényi előíráson alapuló együttműködés „nehezen értelmezhető”.

A TI Magyarország több alkalommal tárgyalt már kormányzati szereplőkkel (például MEH, IRM) az átláthatósági szerződés magyarországi alkalmazásának lehetőségeiről, ám egyelőre nem sikerült olyan projektet találni, amire alkalmazni lehetne a paktumot. A KSZF sem volt vevő a papírtender ellenőrzésére vonatkozó felajánlásukra.

Politikai összefonódások

Nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint nem véletlen, hogy évek óta mindig az ÁBP nyeri a KSZF irodaszer-, és papírtenderét, a piacinál magasabb árakkal. A cég vezető tisztségviselője volt Rizó Mihály, aki az egyetlen idei versenytárs Papír-Ász Kft.-t tulajdonló Trendex Invest Befektető Zrt.-nek ma is az ügyvezetője.

Az ABP-ben felbukkant még igazgatósági tagként Antalóczi Zoltán, aki most a Gyurcsány-féle Altus Zrt. felügyelőbizottsági tagja, továbbá az igazgatóság elnöke volt Szabó Pál, a Gyurcsány-kormány volt minisztere, a Magyar Posta egykori elnöke, jelenleg az MVM-leányvállalat Vértesi Erőmű vezérigazgatója.

Ez a személyi kör egy korábbi furcsa közbeszerzésben is együtt szerepelt. A közbeszerzési döntőbizottság 2008. októberében egy több százmillió forintos, Szabó Pál vezérigazgatósága alatt indított informatikai beszerzést függesztett fel a Postánál, mert az integrált vállalatirányítási rendszer bevezetéséhez kapcsolódó szerverbeszerzés során a hét ajánlattevő közül hatot kizártak, és az egyedül versenyben maradt, a legdrágább ajánlatot benyújtó hetedikkel akartak szerződést kötni. A szerencsés nyertes a szintén Rizó Mihály nevéhez köthető Trendex Infokommunikációs Zrt. lett volna.

A Trendex korábban rendre sikerrel szerepelt az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a Külügyminisztérium és a Budapest Airport által lebonyolított közbeszerzési eljárások során is.

A Papír-Ász Kft. egy üzleti partnereinek szóló közleménye szerint a vállalat stratégiai igazgatója egy személyben irányítja a Papír-Ász és az ÁBP beszerzési területét az „integrációs folyamat során” ami tulajdonosi összefonódást is sejtet a KSZF papírtenderén versengő két cég között. Ez a piaci szereplők által vélelmezett összefonódás azonban a cégnyilvántartásokban tettenérhetetlen, mert az ÁBP tulajdonosa egy az USA Colorado államában bejegyzett offshore cég, a Transcom Global LLC., amelyről a coloradói cégnyilvántartásból csak annyit lehet kideríteni, hogy egy magyar magánszemély a megbízott igazgatója.

A valódi tulajdonosokat láthatatlanná teszi ez a cégtulajdonlási forma, így kizárni sem lehet, hogy azonos érdekeltségbe tartozó cégeket versenyeztetett az állam.

A kormány szerint nem drága

A KSZF ügyeiben nyilatkozni illetékes kormányszóvivői iroda szerint minden szabályosan zajlott a papír-, és irodaszer beszerzésére kiírt közbeszerzési eljáráson. Azt válaszolták a megkeresésünkre, hogy a TI bevonására azért nem volt szükség, mert a közbeszerzési törvény és az üvegzsebtörvény amúgy is egyértelmű és világos előírásokat tartalmaz arról, hogy a beszállítóknak milyen átláthatósági követelményeknek kell megfelelniük.

A Papír-Ász Kft. szerintük megfelelt a pályázati kiírásban megfogalmazott gazdasági és műszaki követelményeknek, és rendelkezett az előírt referenciákkal is.

A kormányszóvivői iroda nem tartja furcsának, hogy a tenderen csak két cég nyújtott be ajánlatot, és úgy véli, hogy az így kialkudott árak „a legkevésbé sem tekinthetők magasnak”, hiszen azokhoz „jelentős szolgáltatástartalom is társul”, ráadásul a nyertes ajánlattevő több mint 6 százalékos kedvezményt biztosított a saját végfelhasználói listaáraihoz képest. (A „jelentős szolgáltatástartalom” az ingyenes kiszállítást és elektronikus megrendelési felület működtetését takarja, ami ilyen volumenű megrendeléseknél piaci áron is alapkövetelmény.)

A kormányszóvivői iroda szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nyertes cég a szerződéses árakat egy évre garantálja.

Az offshore hátteret és az ismeretlen tulajdonosi szerkezetet firtató kérdésünkre azt válaszolta a kormányszóvivői iroda, hogy az ajánlatkérőnek minden esetben a hatályos közbeszerzési törvény szerint kell eljárnia. Márpedig e törvény rendelkezései között nem szerepel olyan kitétel, amely lehetővé tenné, hogy az ajánlattévők tulajdonosi hátterét vizsgálják, jelentkezésüket e szempont alapján nem lehet korlátozni vagy elutasítani.

A cikket itt lehet kommentálni