Tíz százalékkal nagyobbítanák Szentendrét

"Én azt mondom, hogy Szentendrére érdemes jönni, érdemes vásárolni" – Dietz Ferenc polgármester az ingatlan-befektetőket csábította ezekkel a szavakkal városába. A polgármester egy éve, 2008 novemberében a Tv2 Ingatlanbróker című műsorában üzent a pénzes vevőknek, hogy van miért odafigyelni Szentendrére, mert új, befektetési szempontból értékes területek kerültek a város belterületbe vonási tervébe. Az önkormányzat november 12-i ülésén az egyik ajánlott terület, a Szentendre tetején, a Pismány hegy mellett elhelyezkedő terület ügye sínre kerülhet.

Az önkormányzat már régen, hét éve kijelölt egy 57 hektárnyi, öt nagyobb részből álló területet azzal a céllal, hogy belterületté nyilvánítsa. A földek még a 90-es években kerültek kistulajdonosokhoz, amikor kárpótlási jegyekkel rendelkezők között osztották ki őket. A parlagon heverő birtokok viszonylag alacsony áron voltak eladhatóak, ezért a tulajdonosok nagy része kivárt, és szerette volna elérni, hogy az önkormányzat sokszorozza meg forgalmi értéküket.

A régóta húzódó ingatlanprojekt 2008-ban vett újra lendületet, azóta sorban születtek az önkormányzati döntések, és a bürokratikus akadályok elhárultával akár néhány hónapon belül megjelenhetnek az első építési telkek az ingatlanpiacon. A jövő heti ülésén a testület lezárhatja az úgynevezett véleményezési szakaszt, amelyben az illetékes hatóságok módosíthatták a tervezetet.

A város területének növekedését azonban sokan nem üdvözölték akkora lelkesedéssel, mint a polgármester. Egy civil szervezet tiltakozó aláírásgyűjtést indított, amit a környék lakói közül több mint 280-an támogattak. A civilek azzal érveltek, hogy az önkormányzat nem a település égető szükségletének engedett, amikor elhatározta a területbővítést, hanem az ingatlantulajdonosok érdeke sürgette a határok kitolását. Hatástanulmány nem készült az új lakosok megjelenésének következményeiről, jóllehet állításuk szerint a város infrastruktúráj és a közintézmények már a jelenlegi terhelést sem bírják. A tiltakozók azt is felhozták, hogy a területek jelentős részén védett növényzet található.

Az ellenkampány nem tudta megakasztani a fejlesztési terv előkészítését. Bár kiderült, hogy a képviselőtestület több tagja saját jogon, illetve hozzátartozóikon keresztül érdekelt a földek értékének növelésében. Számos korábbi és jelenlegi szentendrei képviselő jutott kárpótlási jegyek ellenében külterületi telekhez az elmúlt években. A tulajdonosok között van az egyik korábbi és a mostani polgármester is.

A Pismány hegy melletti 10 hektáros területtel kapcsolatos első, 2008-as döntésnél egyedül Dragon Pál jelezte érintettségét. A Boross Péter lemondása után MDF-es országgyűlési mandátumot szerzett helyi politikus mégsem maradt ki a szavazásból, mert a testület úgy döntött, nem veszi figyelembe tulajdonosi érintettséget. Idén nyáron Dragon mellett már Dietz Ferenc polgármester és egy másik képviselő, Dicső Zoltán is bejelentette érintettségét, de ők is engedélyt kaptak a szavazásra. Az ülésen sürgősséggel vették napirendre a fejlesztési terv tárgyalását, így a tiltakozó civilek nem lehettek jelen, meghívót csak a telektulajdonosok egyesülete kapott.

Valószínű, hogy az ügymenet gyorsítása érdekében, a bevonásra váró földek egy részét októberben munkagépekkel legyalulták. A több tulajdonos birtokában lévő területen egyetlen nap alatt tarolták le gépekkel a védett árvalányhajas növényzetet.

Dietz Ferenc titkárságán azt mondták, hogy a polgármester nem nyilatkozik, az ügyben a város főépítészét lehet kérdezni. Alföldiné Petényi Zsuzsanna az Indexnek hangsúlyozta, hogy a területbevonásokról a képviselőtestület döntött. A folyamat vége valóban az, hogy építési telkeket mérnek ki a mostani külterületen is, ám azt nem lehet megjósolni, hogy ez pontosan mikor fog bekövetkezni. Az eljárás a tiltakozók szerint lehet, hogy túl gyors, a másik oldal viszont azt állítja, hogy túl lassú. A főépítész szerint tovább lassítja a folyamatot az is, hogy építési engedélyeket csak akkor adnak majd ki, ha telektulajdonosok saját költségükön kiépíttetik a szükséges infrastruktúrát.