Budaházy kétkezi munkával vezekel a hídlezárásért
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
Csütörtökön határozatot hirdetett a Legfelsőbb Bíróság az Erzsébet híd hét évvel ezelőtti lezárása miatt indult büntetőperben. A bíróság elutasította a védelem felülvizsgálati kérelmét, így az ügy két vádlottja esetében hatályban maradt a jogerős ítélet, azaz a 30-30 nap közmunka.
A bíróság Markó utcai épületét kordonnal vette körül a rendőrség. A tárgyalásra csak az előzőleg regisztrált újságírókat, fotóriportereket, tévéseket engedték be, valamint a nagyteremben fennmaradt helyeket kis számban hallgatóság foglalhatta el.
Budaházyt négy símaszkos, golyóálló mellényes büntetésvégrehajtási őr kísérte be nem sokkal dél előtt. Bevonulásakor a hallgatóság vastapssal és "szabadság" felkiáltásokkal fogadta a bilincsben bevezetett vádlottat, aki szintén "szabadság" kiáltással köszöntötte az egybegyűlteket. A tárgyaláson jelen lévő Morvai Krisztina a bírói tanácsot "adjon az isten szebb jövőt" üdvözléssel köszöntötte. Budaházy szabadlábon lévő vádlott társa nem jelent meg a tárgyaláson.
A tárgyalás iratismertetéssel kezdődött. A hídlezárás miatt 642 BKV-járat maradt ki, körülbelül 23 ezer utast akadályoztak meg közlekedésükben, a közlekedési vállalatot körülbelül 7-800 000 forint kár érte, hangzott el többek között a hídlezárás következményeiről.
Az iratismertetés után a felülvizsgálati kérelmet beterjesztő védelem kapott szót. Gaudi-Nagy Tamás hosszan ismertette a kérelem jogi körülményeit, illetve hogy a történtek mennyire akadályozták a közlekedést.
Az ügyész kijelentette, hogy a felülvizsgálati indítványt továbbra is alaptalannak tartja. Kifejtette, hogy a vádhatóság álláspontja szerint a vádlottak jelentős és kiterjedt zavart okoztak a főváros felszíni közlekedésében, és tettük nemcsak kísérleti szakaszban maradt, de be is fejezettnek tekinthető az általuk elkövetett bűncselekmény.
Az ügyész hangsúlyozta, hogy a gyülekezési joggal élve nem lehet bűncselekményt elkövetni, illetve másokat egyéb jogaikban korlátozni. Bűncselekmény megvalósításával elmondott vélemény nem élvez alkotmányos védelmet, tette hozzá a vád képviselője.
A határozathozatalt megelőző szünet elrendelése előtt még szót kért Budaházy. Az elsőrendű vádlott kijelentette, hogy ez az ügy azért tart hét éve, mert a vádirat négy évig fiókban hevert és csak politikai okokból húzták elő, és tűzték ki a tárgyalást három évvel ezelőtt. Budaházy szerint ez az ügy is rávilágít arra, hogy a regnáló hatalom minden eszközzel arra törekszik, hogy a kritikus politikai véleményekből bűncselekményeket kreáljon.
Budaházy szerint ráadásul az ő ügyükben a kettős ítélkezés esete is fennforog, hiszen a hídlezárást követően rá és társaira gyorsított eljárásban szabálysértési bírságot szabott a bíróág.
"Mi, akkor egy folyamat, a szavazat-újraszámlálást követelő tiltakozás záróakkordjaként álltunk ki a hídra, nem sejtve, hogy egy másik folyamat, a nemzeti ellenállás nyitóakkordjaként is egyben" - értékelte a vádlott a hét évvel ezelőtt történteket. "A társadalomra éppen az volt a veszélyes, hogy nem tudtuk elérni azt amit akartunk." Budaházy az azóta eltelt évek eseményeit elemezve kitért Draskovics Tibor minapi lemondására: "jobban örültem volna ha letartóztatják, de ami késik nem múlik." Szavait nagy taps fogadta a hallgatóság részéről, amit a bíró rendre utasítással honorált.
A szünet után a bíróság kihirdette a határozatot, amelyben elutasította a védelem felülvizsgálati kérelmét, hatályban hagyva a jogerős ítéletet. A hallgatóságból néhányan "gyalázat" bekiabálással fogadták a döntést.
2002. július 4.
Budaházy Györgyöt és öt társát közérdekű üzem működésének megzavarása vádjával állították a Pesti Központi Kerületi Bíróság elé 2004-ben, mert 2002. július 4-én reggel autóikkal elzárták az Erzsébet hidat, és a forgalom csak délre állt helyre. A forgalmat megakasztó, táblákkal felvonuló, kormányellenes jelszavakat skandáló pár tucat demonstráló azt követelte, hogy számolják újra az MSZP győzelmét hozó tavaszi parlamenti választások szavazatait. A demonstrációt másnap további tüntetések követték a Kossuth téren és a Batthyány-örökmécsesnél.
A hídfoglaló akcióról Budaházy azt vallotta: a társadalom figyelmét akarták felhívni arra, hogy a leadott szavazócédulák megsemmisítése után „a csalások soha többé ki nem deríthetők”. A vádlottak végig tagadták bűnösségüket, védőik szerint sem követtek el bűncselekményt, csak az alkotmányban rögzített gyülekezési jogukkal élve demonstráltak. A közérdekű üzem megzavarásának bűncselekménye akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a törvény szerint.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság csak közérdekű üzem megzavarásának kísérletében mondta ki társtettesként bűnösnek a hat vádlottat. A 2008. június 16-i ítélet indoklása szerint szerint a közérdekű üzemnek tekintett BKV működésében jelentős mértékű fennakadás nem következett be, így a cselekmény kísérleti szakaszban maradt. A bíróság első fokon 30-30 napi közmunkára ítélte a vádlottakat, az ítélet ellen azonban az ügyészség súlyosbításért, felfüggesztett szabadságvesztésért, a védők felmentésért fellebbeztek.
30 nap munka
Az Erzsébet hídi események után hat évvel született meg az ítélet másodfokon. A Fővárosi Bíróság 2008 novemberében lényegében helyben hagyta az első fokú ítéletet: közérdekű üzem megzavarásának kísérlete miatt harminc nap közérdekű fizikai munkára ítélte jogerősen Budaházy Györgyöt és öt társát. A tárgyalás után Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Budaházy György védője közölte, hogy a másodfokú, jogerős ítélet ellen felülvizsgálati indítványt fognak benyújtani Budaházy és negyedrendű vádlott társa nevében, és bíznak abban, hogy a Legfelsőbb Bíróság korrigálja "a rendkívül elhibázott és gyülekezési jog gyakorlását ellehetetlenítéssel fenyegető ítéletet".
A védő szerint kirívó szakmai tévedés, és "a gyülekezési jog alapvető lényegének totális félreértése", hogy a bíróság azért tekintette bűncselekménynek Budaházy és társainak tettét, mert a forgalmat akadályozták. Minden tüntetés szükségképpen azt célozza, hogy a mindennapi élet rendjét, a helyváltoztatás jogát megzavarva a tüntetés tárgyára irányítsa az emberek figyelmét, fogalmazott az ügyvéd.
Budaházyék hídfoglalós perének tárgyalását a védelem által beadott felülvizsgálati kérelem miatt tűzték ki újra. A felülvizsgálati eljárás nyilvános ülését december 3-án, csütörtökön tartotta a Legfelsőbb Bíróság. A védelem részletesen kifejtett jogi álláspontjának lényege, hogy a vádbeli cselekmény a spontán gyülekezés jogának, illetve a vélemény-nyilvánítás szabadságának megnyilvánulása volt, és e jogokat a Magyar Alkotmány, és a jelentős nemzetközi emberi jogi egyezmények is védik és biztosítják.
Sok van a rovásán
Budaházy György ellen egy sor más bírósági eljárás is indult. Internetes cikkei miatt alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete vádjával és a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt bírósági perek folynak ellene. A clark Ádám téri tömegoszlatás ügyében Budaházy november 24-én pert nyert a rendőrség ellen.
A politikusok elleni támadások szervezése miatt, terrorizmus gyanújával 2009. június 17. óta nyomozati fogságban van (ezt legutóbb január 19-ig meghosszabbították). Többek között a Csintalan Sándor, a Hollán Ernő utcai jegyiroda, az SZDSZ XI. kerületi irodaháza és az MSZP kispesti székháza elleni támadások, az V. kerületi Action bár, valamint a VIII. kerületi Magnum Fittnes Szalon elleni molotovos támadások ügyét is az általa szervezett csoport számlájára írja a Központi Nyomozó Főügyészség, miután az ügyek aktáit egyesítették. Az állítólag Budaházy szervezte Hunnia Mozgalom rovására írták a Káli Sándor miskolci polgármester, szocialista országgyűlési képviselő ellen tervezett bombás merényletet is. A szintén az ő nevéhez kötött Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg támadásaiért is felelnie kell majd. (Mint ismeretes, ez utóbbi támadássorozatnak a társadalombiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadásának megakadályozása volt a célja, a csoport számlájára írják többek között a Hiller István családi háza elleni lőfegyveres, a Kóka János épülő háza elleni Molotov-koktélos támadásokat, illetve Dér Zsuzsanna, fejér megyei MSZP-s képviselő lakása ellen elkövetett támadásokat.)
A Budapesti Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszakkal is gyanúsítja Budaházy Györgyöt. 2009. március 15-én, a Március 15. téren, Demszky Gábor beszédekor símaszkot viselt, ezért előállították, azonban az ügyészség gyanúsítása szerint intézkedés közben rátámadt a rendőrökre: megkísérelte lefejelni, majd szándékosan megrúgta az egyik rendőrnőt, később pedig az Erzsébet híd lábánál megtaszította az őt előállító három rendőrt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
