A szomszédot büntették meg a nem létező plázáért

Szívinfarktus kerülgette a BVM Épelem Kft. menedzsmentjét, amikor novemberben a Budafoki úti irodaházukban felolvasták nekik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti Választottbíróság ítéletét, hogy harminc napon belül fizessenek meg a Global Center Kft.-nek, az Ablon Group leányvállalatának 4,9 milliárd forintot. Hamarosan kiderült az is, hogy ez csak az egyik része a fizetendő összegnek: a bíróság további hárommilliárd forintos nagyságrendben kamatköltségeket is rájuk terhelt. A per már két éve zajlott, a vezetőket mégis váratlanul érte a végkifejlet, az irodában világos volt mindenki előtt, hogy ha valami nem jön közbe, akkor vége a cég több évtizedes történetének, mivel az összeg a teljes cégvagyont felemészti.

A BVM Épelem a szocialista időkben kezdte működését a XI. kerületben. Az akkor még monopolhelyzetű vállalat a Budafoki út egykor városvégi ipari övezetében óriási alapterületű ingatlanon gyártotta a vasbetonelemeket, -gerendákat. A privatizációs korszakot is túlélte, miután száz dolgozó összeállt, és megvette saját munkaadóját az MRP-MBO program keretében, a 1990-es évektől pedig komoly tőkeinjekciót jelentett, hogy a 172 ezer négyzetméteres ingatlanból el tudták adni a nélkülözhető területeket.

BVM Épelem (fotó: Spirk József)

A Global Center Kft., az Ablon Group projektcége 1997-ben vett meg egy kisebb részt a BVM Épelem Kft.-től. Az irodaberuházásokra specializálódott cég fantáziát látott a dél-budai térségben, és hamarosan megvásárolt egy hetvenezer négyzetméteres területet is.

Nagyobb térképre váltás

Az Ablon Groupot Uri Heller izraeli mérnök alapította 1993-ban Budapesten. A cég gyorsan a város egyik legnagyobb irodaház-építő cégévé nőtte ki magát, miután a legjobb időben indította meg a Váci úti beruházásait. Az Ablon legutóbb a Magyar Postának kiadott Gateway irodaházat húzta fel az Árpád híd pesti hídfőjénél.

A BVM Épelemmel szerződő Global Center az anyacéghez hasonlóan a cégvezér személyes felügyelete alatt állt egészen tavaly decemberig. Uri Heller volt a cégjegyző a hárommillió forintos törzstőkéjű kft.-ben akkor is, amikor az a dél-budai ingatlan ügyében a választottbírósághoz fordult. Az ingatlanos cég 6,1 milliárdos kártérítés megítélését kérte az elképzelt beruházásának elmaradása miatt.

A Global szerint a terület régi tulajdonosa megakadályozta a telek tulajdonjogi rendezését, többször fellebbezett a megosztási eljárásokban, ezért az eredeti ingatlan egészen 2006-ig osztatlan közös tulajdonban maradt. Az ingatlancég állítása szerint a BVM Épelem „szerződésszegő magatartása” volt az oka, hogy a tervezett beruházások elmaradtak. Szándékában állt építkezni, de az osztatlan ingatlanra egyáltalán nem kaphatott engedélyt, állította a Global, hozzátéve, hogy a különböző földrészletekre kötött adásvételi szerződésekben rendre kikötötték, hogy az egységes ingatlant megosztják.

A Global először 2003 novemberében kért a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól elvi építési engedélyt egy ötvenezer négyzetméteresre tervezett „Budafoki Outlet Kereskedelmi Központ és Irodapark” beruházáshoz. Az engedélyezés körül három évig folyt a huzavona, a hivatal a Global kérelmére többször felfüggesztette az eljárást, majd 2006 decemberében végül kiadta az elvi engedélyt.

A 2006 óta megosztott ingatlanon az eltelt három év alatt sem történt egy kapavágás sem, a Global azonban ennek ellenére három jogcímen kárigényt nyújtott be a BVM Épelem ellen, hogy kompenzálja a késedelem okozta károkat. Az első tétel a felvett hitel után fizetett kamat és az azokra számított késedelmi kamat, a második az építési költségek növekedéséből eredő kár, a harmadik, a legnagyobb tétel az elmaradt haszon, amelyet 2003 óta kasszírozhatott volna az Ablon, ha elkészül a center.

A bíróságon a BVM Épelem tagadta, hogy bármilyen jogellenes magatartást tanúsított volna, és ezzel kárt okozott volna a Globalnak. Azt hangoztatta, hogy jogos okból fellebbezett a földhivatali határozatok ellen, és a fellebbezések csak néhány hónappal késleltették a megosztást.

A régi telektulajdonos azzal védekezett, hogy a Global nyugodtan építkezhetett volna a megosztott, de az ingatlan-nyilvántartásban külön még nem regisztrált telken, ehhez ők és valamennyi más tulajdonostárs hozzájárult. A BVM Épelem szerint az outlet center valójában azért nem valósult meg, mert a Global nem is akart építkezni, mert gondjai voltak a finanszírozással. A perben bemutattak egy sajtóinterjút, amelyben a Resource ingatlanmagazinban az Ablon ügyvezetője, Lovro Adrienn a cég helyzetéről nyilatkozva azt mondta, hogy „Budapesten végül két fejlesztésünk állt le, mind a kettő hátterében finanszírozási okok húzódnak meg. Az egyik esetben a bank lépett vissza a hitelezéstől, a másiknak pedig eleve nem volt még forrása.” A Global a perben is elismerte, hogy már nem az eredetileg tervbe vett outlet center megépítésébn gondolkodik, hanem egy annál jóval kisebb "high-tech irodaházat" építene a Budafoki útra.

A bíróságot azonban nem győzte meg ez az érvelés, és szinte teljes egészében a Global beadványát fogadta el, amely szerint jelentős összegeket bukott a szomszéd miatt. A választott bírák ugyan elismerték, hogy a beruházást a közös tulajdonú telken is meg lehetett volna valósítani, az elméleti lehetőség megvolt rá, az ítélet szerint mégis méltányolhatók azok az okok, amelyek miatt az ingatlancég úgy döntött, hogy a tulajdonközösségben nem kezd bele a munkálatokba. A bíróság szerint ilyen körülmények között a beruházás „feltehetőleg mindig nehézkesebb, bonyolultabb és több kockázattal jár”, ezért az alperes magatartása, az építkezés késése és a késedelem miatt előállt kár között okozati összefüggés áll fenn.

A bíróság az építési költségek növekedése címén a kértnél nagyobb kártérítést is jogosnak tartott volna, de a szakértői számításra alapozott 3,1 milliárdos tételt nem ítélhette meg, mert az ingatlancég „csak” 2,81-at kért beadványában. A kártérítés összege a 2,18 milliárdos elmaradt haszonra kalkulált téllel együtt így 4,9 milliárd forint lett.

A Budafoki úti projektről nem volt szó a resource-os interjúban – állította az Indexnek Lovro Adrienn. Az Ablon ügyvezetője szerint a cikkben két másik leállított projektet emlegetett, amelyeket – a cikk alaptémájának megfelelően – az ingatlanpiaci válság miatt kellett leállítani, és nem egy 2000-ben kezdődött telekvita miatt. Lovro Adrienn elismerte, hogy az ingatlanfejlesztők cégek többsége nem perel a fellebbező szomszédok miatt, mert inkább építeni akar, de a cége itt olyan elhúzódó ellenállásba ütközött, amely jelentős anyagi károkat okozott. A telekmegosztás elmaradása azt jelentette, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált az építési engedély megszerzése, ugyanis a jogszabályok nem csak a saját terület, hanem a teljes, 170 ezer négyzetméteres, négy tulajdonos osztatlan közös tulajdonában lévő telek beépítésének vizsgálatát írják elő egyetlen épület építési engedélyének elbírálásakor is, mert az előírások vonatkoztatási alapja a "telek".

Az Ablon a döntés után az üzleti köröknek szánt közleményében örömmel tudatta, hogy perbeli ellenfelét a 4,9 milliárd mellett „körülbelül háromilliárd forint esedékes kamat” megfizetésére kötelezték.

A Választottbíróságot az üzleti élet vitás ügyeinek gyorsabb jogi rendezése érdekében hívták életre, a gyorsaság érdekében a három bíró (egyiket az alperes választja, a másikat a felperes, a harmadikat a két bíró együtt kéri fel) döntése jogerős, fellebbezni ellene nem lehet. A BVM Épelem a választottbírósági ítélet érvénytelenítésért a Fővárosi Bíróságon pert indított, így –  álláspontja szerint – a döntés még nem tekinthető véglegesnek. Úgy tudjuk, az FB első körben elutasította az ítélet végrehajthatóságának felfüggesztésére vonatkozó kérelmet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!