Az Auchan nem adja fel a Dunakeszi láp beépítését?

Az Auchan karácsony előtt nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezi, hogy „nincs szándékában és érdekében felszámolni vagy beépíteni egy hatóságilag védetté nyilvánított területet”. A természeti értékekben gazdag terület védelmével foglalkozó civil szervezetek ugyanakkor olyan jelekre figyeltek fel, amelyek valószínűsítik, hogy az Auchan nem adta fel tervét, hogy a lápterületen bővítse áruházát.

Környezetvédők és civilek demonstrációja tavaly decemberben a dunakeszi Auchan áruház melletti tőzegtavak mellett

A Tőzegtó Alapítvány tagjai decemberben arra figyeltek fel, hogy jelölőkarók jelentek meg a területen, amelyek vélhetően az áruház melletti csatorna elterelését jelölik ki. Ezen a nyomon elindulva érdeklődtek, hogy a Közép-Duna-völgyi Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél kértek-e vízkezelői hozzájárulást. Kiderült, hogy megérzésük helyes volt, és az Auchan valóban folyamodott ilyen engedélyért..

Történt mindez úgy, hogy december közepén a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa arra kérte az Auchant: a végleges ajánlásának kiadásáig ne készítsen elő építkezést a dunakeszi láp területén.

A vízügyi engedély  birtokában a csatornát a láp túlsó végére terelhetik, és így eltűnik a természetes akadály az áruház és a még beépítetlen rész közt.

A civilszervezet egyik tagja, Sarkadi Márton felhívta a figyelmünket arra is, hogy az áruház nyilatkozata valójában arról szól, hogy nem álltak el eredeti szándékuktól.

„Az Auchan a mindenkor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően jár el, s a dunakeszi kereskedelmi park bővítésével kapcsolatos elképzelések is illeszkednek a törvényi lehetőségekhez, a szakhatósági elvárásokhoz” – szól az Auchan közleménye, említést téve egyrészt a bővítésről, amelynek csakis a vitatott terület lehet a terepe. Másrészt pedig a szakhatósági elvárásokra hivatkozik, amelyek szintén vita tárgyát képezik, hiszen az önkormányzat hosszú ideje a befektetőnek kedvező döntéseket hoz, és az Auchan igényeinek megfelelően beépíthetőnek minősítette át a lápterületet.

Az ügyben megkerestük a legutóbbi szakvélemény készítőjét, aki a vizes, lápos területről azt állapította meg, hogy az valójában nem láp, mert nincs meg benne a „láp lényege.”

Mielőtt  belemerülnénk a szakértő meglepő, hermeneutikai fejtegetéseibe, amelyre támaszkodva az önkormányzat átsorolta a területet, végigszörfölünk a láp közelmúltjának történetén.

A láp lényege

Tudnivaló, hogy a törvény értelmében Magyarországon minden láp védett. Ezzel a jogszabállyal kívánják megvédeni a különösen érzékeny és egyre fogyó ökológiai társulásokat.

A nagy kiterjedésű láp jelentős részét még az M0-ás építésekor, 1998-ban temették be. Az útépítést megtámadta a Levegő Munkacsoport, és pert is nyert Dunakeszi önkormányzatával szemben. A bíróság ugyan az út elbontására kötelezte az önkormányzatot, de a környezetvédők a természeti értékek végleges pusztulása miatt ezt már nem szorgalmazták.

Részlet a dunakeszi tőzegtavakból

A megmaradt, történetünk fókuszában álló terület védettségét 2002-ben a Duna-Ipoly Nemzeti Park az illetékes földhivatalnál be is jegyeztette. A státusz egy 2003-as, különös levélváltásig tartott. A terület akkori tulajdonosának, Murvai Zoltánnak levelet küldött a Nemzeti Park akkori vezetője, a később különböző politikai társulásokban feltűnő, országgyűlési képviselő, Vas János. Vas talányosan annyit írt, hogy keressék meg az alábbi mobilszámán a terület védettségével kapcsolatban. A levél után nem sokkal a terület védettségét tévedésnek nyilvánították.

Vas politikai karrierje építése végett távozott posztjáról, és civilek újra kezdeményezték a láp védetté nyilvánítását. Megbízták a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot (DINP), amely úgy találta, hogy a lápnak kinéző terület az láp. A szakvéleményt megtámadta a terület akkori tulajdonosa és Dunakeszi polgármestere is. Elfogultság miatt a DINP-t kizárták, és a Bükki Nemzeti Parkra bízták a vizsgálatot, ami ugyanezt az eredményt hozta meg.

Az ő döntésüket is megtámadták, mivel szakvéleményében nem tüntetett fel a GPS-pontokat.

Ekkor lépett a színre a másodfokú hatóság, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség  kirendelt független igazságügyi szakértője. S. Nagy László szakvéleményében előre leszögezte: „A láp jellegének meghatározása – többször – a vita tárgyát képezi, amelynek egyik oka a lápra vonatkozó jogszabály túl általános megfogalmazása. Egy komplex adottságú terület jogi jellegű megítélése vitatható” – szögezte le tanulmányában a szakértő, hogy ő a jogszabálynál is jobb szempontok szerint fogja szemrevételezni a területet.

Bár az autonomitás egy szakértőnél leginkább erény, a jogi alapoktól való elszakadás szokatlanul nagy önállóságra vall. S. Nagy szakvéleményében meg is fogalmazza az egyszerű, jog szerint eljáró szakértőnél sokkal holisztikusabb nézőpontját: a láp „jól felismerhető lényegét” kívánja megragadni. Amelyet S. Nagy nem talált meg a területen, ezzel szabad utat engedve az áruház építkezéseinek.

A civilek nyomozása szerint ugyanakkor a szakértő a láptól távolabbi, füves területen vett mintákat, majd a mintavételi helyeket a láp területére jelölte be. Mindez csak papíron tűnik egyébként bonyolult, szakértői kérdésnek.

Ha megtekinti a civilek által készített filmet, kiderül, hogy a láp az egy olyan dolog, amibe az ember derékig belesüllyed, és így józan ésszel nem mondható rá, hogy az valami más.

Rágalmazás vagy hamis tanúzás

A Tőzegtó Alapítvány ezért most a bírósághoz fordul, mivel véleményük szerint a szakértő hamisan tanúskodott.

Megkerestük S. Nagy Lászlót, aki tagadta a vádakat, és hangsúlyozta: a térképen megjelölt helyeken vett mintát. Kilátásba helyezte azt is, hogy rágalmazás miatt bepereli a civileket.

Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség szóvivője, Sztipán Orsolya elmondta, hogy a szakértőt egy névsorból választották ki,  vele korábban nem dolgoztak, így megbízhatóságát  igazságügyi szakértői minősítésére alapozták.

A láp lápságáról ugyanakkor most már a bíróság dönt, mivel a Tőzegtó Alapítvány beperelte a szakértőt felkérő főfelügyelőséget.

Az Auchan képviselőit nem sikerült elérnünk.

A civil szervezet képviselője hangsúlyozta, hogy az építkezést nem lesz könnyű megakadályozni, mivel Dunakeszi önkormányzata is az Auchan oldalán áll. Nekik is érdekük, hogy minél több területet minősíthessenek át beépíthetővé. Ráadásul ha a láp védett marad, az önkormányzatnak kell az áruház kárát megfizetni, hiszen az ő, a beruházásnak zöld utat adó határozatuk alapján vette meg a területet az Auchan.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!