Minek a fővárosa Pécs?

A kultúrát kiejtés szerint hosszú ú-val írjuk, a kulturálist meg röviddel, mert az idegen eredetű képzők előtt a főként idegen eredetű tövek egy részében a tőbelseji magánhangzó megrövidül. Gondolj például arra, hogy típus-tipikus, reális-realista.

Az Európai Unió Tanácsa 1985. június 13-án döntött arról, hogy minden évben megkapja egy város ezt a címet. Ezt kezdetben Európai Kulturális Városnak, majd Európa Kulturális Fővárosának nevezték. A kezdeményezés célja, hogy bemutassák Európa kulturális örökségének gazdagságát, sokszínűségét és közösségét, és erősítsék az európai polgárok egymás iránti elfogadását, megértését.

Nem. Ez csak annyit jelent, hogy 2010-ben Pécsen lesznek olyan zenei, színházi, képzőművészeti programok, amelyek kifejezik az ottani és az európai kultúra sokszínűségét. De idén nemcsak Pécs a főváros, hanem a Ruhr-vidék és Isztambul is megkapta ezt a címet.

Mivel az EU 2004-ben és 2007-ben is bővült, 2009-től egy régi és egy új tagországban is van kulturális főváros. Az Európai Unió Tanácsa évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti ezt a címet, így kapta meg ezt Isztambul. A címet Németországban Essen kapta meg, de bevonta a projektbe a Ruhr-vidéken lévő 52 másik települést is. Az Európa Kulturális Fővárosa elnevezés egyébként tényleg megtévesztő, mert arra utal, hogy csak egy van belőle. Szerencsésebb ezért a Kultúra Európai Fővárosairól vagy Európai Kulturális Fővárosokról beszélni.

Nem. Hat évvel ezelőtt az unió kulturális miniszterei határozták meg, hogy 2010-ben egy német és egy magyar város pályázhat a címre. Akkor Pécs Budapesttel, Debrecennel, Egerrel, Győrrel, Kaposvárral, Kecskeméttel, Miskolccal, Sopronnal, Székesfehérvárral és Veszprémmel versengett. Egy tizennégy tagú nemzetközi zsűri Pécs pályázatát találta a legjobbnak. Ezzel a kormány is egyetértett, majd 2006. november 13-án az Európai Bizottság hivatalosan is a szocialista vezetésű Pécset jelölte erre címre.

Ezt nem tudni, csak azt, hogy kormánypárti vezetésű város nyert. A zsűri amúgy azt nézte, hol van átfogó koncepció, hol kínálnak megfelelő programokat, és hol tudják a városfejlesztéssel is összehangolni a projektet. Ez jó lehetőség arra, hogy Pécs megtörje Budapest kulturális monopolhelyzetét, az egykori Uránváros pedig a bányák bezárása után a kultúrára alapozhatja a gazdaságát.

A programok növelik az idegenforgalmat, az emberek fizetnek a szállásért, vásárolnak, esznek. Ez a projekt eddig 1300 munkahelyet teremtett Pécsen, és idén 1 millió embert várnak a városba. Pécsnek van mit felmutatnia: itt van a római kori Sopianae ókeresztény temetője, Gázi Kászim pasa ma katolikus templomként működő dzsámija, több egyetemi kar, itt van a Zsolnay porcelánmanufaktúra, és a világhírű Viktor Vasarely vagy Amerigo Tot múzeuma.

Ez nem díj, hanem egy lehetőség. Pécsen 35 milliárd forintot fordítottak a beruházásokra, 10 milliárdot a programokra és a szervezésre. A pénz 10 százalékát Pécs adja, 90 százaléka uniós forrás. A pénzből idén 1,8 milliárdot költenek programokra, a többiből szinte az egész várost átformálják: új köztereket, kulturális központokat, kiállítótereket építenek. A törökök amúgy közel kétszer ennyiből, 75 milliárd forintnak megfelelő összegből dolgoznak, a németek pedig 93 milliárdot mozgattak meg.

Vedd azt, hogy Pécs lakossága 160 ezer, míg az esseni programokhoz kapcsoldó településeken összesen 5 millió ember él, Isztambul pedig 13 milliós város. Ez végül is nem verseny.

Biztos mindenki felfigyel Pécsre, mert például a vasárnapi megnyitón fellépett Demjén Rózsi és a Padödőből Lang Györgyi is.

Lesz vadászkürtös verseny, felnőtt bábfesztivál, török filmhét, 2010-ben Pécsen tartják a haiku világkonferenciát, sőt a közép-európai terület-, település-, vidék- és környezetfejlesztéssel foglalkozó doktori iskolák konferenciáját is.

Nem. A U2-t szeptember 6-án egy másik kulturális fővárosban, Isztambulban megnézheted, oda ugyanis elmennek. Felmerült, hogy majd Sting jön, de erről egyelőre még nincs szerződés. Lesz azért néhány a nagyvilágnak is érdekes program: a Pécsi Tavaszi Fesztiválon fellép a King's Singers és Rhoda Scott, itt tartják majd a Fringe Fesztivált, amin a világból bármilyen amatőr vagy profi előadó felléphet. Pécsen lesz a Bauhaus-kiállítás, a nyáron fellép Goran Bregovic és Balanescu. A Pécsi Filharmonikusokat Oliver von Dohnanyi fogja vezényelni, és a világhírű hegedűművész, Maxim Vengerov is ott fog majd koncertezni. Ja és jön Michael Flatley is.

A szervezők abban hittek, hogy elég lesz a közel 500 pécsi és környékbeli program, amelyeknek egy részét egyébként minden évben megtartják. Ezeken nagyon sok ember nagyon sokat dolgozott.

A Ruhr-vidéki nyitó ünnepségeket egy egykori szénbányában és a hozzá tartozó kokszolóműben tartották, amelyet kulturális központtá alakítottak. A nyáron 65 ezer énekes lép fel a Schalke gelsenkircheni stadionjában, júliusban pedig lezárják az A 40-es autópályát és 60 kilométeren át egy több tízezer asztalból álló büfévé, vásárrá alakítják át. Isztambulban történelmi hajófelvonulást tartanak a Boszporuszon.

Nem. Csak ebben az évben viselhetik ezt a címet. Jövőre a finnországi Turku és az észtországi Tallinn lesz a főváros.

Még nem készült el. Az M6-oson talán márciustól juthatsz el Pécsre. Addig ott a vonat, Budapesttől 3 óra az út intercityvel.

Az új pécsi konferencia- és koncertközpontról még mindig csak látványterveket mutogatnak, mert egyelőre egy szürke betontömb készült el. Most úgy néz ki, hogy októberben adják csak át. Épül egy Kaptárnak nevezett könyvtár és tudásközpont is, amelyet talán már a nyártól lehet használni. Folyik a Zsolnay kulturális negyed kialakítása is, a már elkészült részeket áprilisától folyamatosan adják át.

A parkok és terek nagy részét felújították, igaz, a Széchenyi téren a burkolat egy részét fel kell szedni kivitelezési problémák miatt.

Hosszú ideig a nagyszerű pécsi beruházásokról beszéltek, de amikor úgy nézett ki, hogy ezek csúsznak, akkor már azt mondták: a kulturális főváros projekt nem az építkezésekről, hanem a programokról szól. Most azt mondják, a koncertteremben novemberben már hangversenyeket fognak tartani. Állítólag a programot azért úgy tervezték, hogy ha valami gikszer történik, azokat egy másik helyszínen is meg lehessen tartani.

Ez egy hatalmas projekt, amelynek a megvalósítására a pécsi önkormányzat nem volt felkészülve. Ezt az Állami Számvevőszék is megállapította 2008-ban. Nemcsak a programok előkészítésével késtek, de a beruházásokhoz szükséges pályázatokkal is, amelyeket csak tavaly tavasszal tudtak kiírni. Bármennyire is fejlett ma az építőipar, ennyi idő alatt nem lehet felhúzni ilyen nagy épületeket.

El. A projekt élén sorra cserélődtek a vezetők, akik vagy alkalmatlanok voltak, vagy nem hagyták őket dolgozni. Két olyan ember is távozott, aki a pályázat kidolgozásában részt vett, mert azt látták, hogy a szervezést túlbürokratizálják, a politika beleszól és az eredeti koncepció eltorzul. Aztán másodállásban vezette a projektet egy hulladékgazdálkodási cég vezetője, ment a művészeti igazgató, mert a feje fölött kezdtek el szervezni egy művészeti vásárt, alkalmatlanságra hivatkozva mondatták le az építészeti igazgatót. Aztán kinevezték vezetőnek egy dohánykereskedő cég menedzserét, aki az önkormányzat szerint ugyan nem tudott javítani a kommunikáción, de ezt nagyon sok pénzért csinálta. Nem tett jót a szervezésnek az sem, hogy Pécs polgármestere 2006-ban súlyos autóbalesetet szenvedett, utódja pedig súlyos betegségben halt meg tavaly.

De. Törökországban is látható volt, hogy a politika nem tesz jót a kultúrának. A felkészülést korrupciós botrányok kísérték. A programtervező bizottság korábbi vezetőjének több projektben volt érdekeltsége.

A kultfővárosi program nem egy egyéves zsibvásárról szól. A legnagyobb kérdés az, hogyan tudja Pécs ezt az előnyt kamatoztatni. A város adóssága 2009-ben 30 milliárd forint volt. A megújított parkok és terek pénzt nem hoznak, a fenntartásukra viszont évi 150 millió megy el. Az új koncertközpont fenntartása évente 700 millióba kerül majd, amit a kormány 300 millió forinttal támogat. A központ és a múzeumok fenntartásához ezért a következő években is olyan koncerteket, konferenciákat és kiállításokat kellene szervezni, amelyekre az egész országból és külföldről is jönnek majd. Pécsnek ezért ha most nem is, de a jövőben tényleg kulturális fővárossá kell válnia, hogy életben maradjon.