28 millióval honorálták a bírókat a 8 milliárdos büntetésért

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság súlyos, megtévesztésre alapított vagyonszerzési kísérletet szentesített novemberi ítéletével, állítja a BVM Épelem Kft. A cég egy olyan ítéletet vitat, amelyben az Ablon Group számára 8 milliárd forintos kártérítés megfizetésére kötelezték.

Mint arról beszámoltunk, az irodaház-beruházásokra specializálódott Ablon egyik leányvállalatán, a Global Centeren keresztül perelte be a Dél-Budán több évtizede betonelemeket gyártó céget. Az Ablon arra hivatkozott, hogy a BVM-től vásárolt Budafoki úti telekrészén – a BVM hibájából – nem tudott építkezni. Az ablonosok állítása szerint a szomszéd folyamatosan akadályozta a telek tulajdonjogi rendezését, ezért az általuk megvett 70 ezer négyzetméteres terület több évig nem tudták kivenni az osztatlan közös tulajdonból, ezért elmaradt az általuk tervezett üzletközpont megépítése.

A Global a telekvásárlás idején az adásvételi szerződésben kikötötte, hogy az ingatlannal kapcsolatos vitás kérdéseket a feleknek a Választottbíróságon kell rendezni. Az építkezés ügye így került a testület elé.

A háromtagú eljáró tanács jogosnak ítélte az ablonosok követelését, mert megítélése szerint nehézkes, bonyolult, sőt kockázatos lett volna a közös tulajdonú telken építkezni. A testület nem vette figyelembe a BVM védekezését, amely szerint az Ablon valójában nem is akart építkezni, mert nem tudta finanszírozni a tervekben szereplő beruházást, és azt sem, hogy az ingatlanos cég 2006, vagyis a telekmegosztás megtörténte óta sem kezdett bele a munkálatokba.

Az ítélet 4,9 milliárdos kártérítésre kötelezte a BVM-et, valamint további 3 milliárd forint megfizetésére kamatköltségek címén.

A 8 milliárdos bírságról szóló cikkek nyomán a cégnél többen is jelentkeztek, azt állítva, hogy hasonló módon érte őket veszteség. A BVM ezért hétfőn és kedden több újságban is hirdetést adott fel, amelyekben „sorstársait” keresi.

A BVM több jogi lépés mellett a Fővárosi Bírósághoz fordult az ítélet hatályon kívül helyezésért. A fellebbezésben azt állítja, hogy a Választottbíróság a szakértői vélemény ellenében segítette a Globalt, azaz az Ablont, és „odadobta a dolgozói tulajdonban álló magyar középvállalat teljes vagyonát”.

A Fővárosi Bíróságnak már a per közben is foglakoznia kellett az üggyel, miután a BVM jelezte, hogy szerinte összeférhetetlen, hogy a bírói tanács három tagja közül kettő évtizedek óta közvetlen munkatársa a felperes ügyvédjének.A Választottbíróság működési rendje szerint az eljáró tanács úgy áll össze, hogy egy bírót a felperes, egyet az alperes nevez meg, ők ketten pedig meghívnak egy harmadik tagot.

Az Ablon (és a Global) jogi képviseletét ellátó Czugler Péter az ELTE Polgárjogi Tanszékén tanít, ő kollégáját, Vékás Lajost, az ELTE polgárjogi tanszékének tanárát jelölte bírónak, de aztán a testületbe bekerült Kisfaludy András, a tanszék másik tanára is. Ő lett a választott tanács elnöke. A BVM azt állítja, csak az eljárás megindítását követően kaptak információt a bírák közti személyes kapcsolatról. A Fővárosi Bíróság akkor egy uniós direktívára hivatkozva úgy ítélte meg, hogy a munkatársi viszony nem ok az összeférhetetlenségre, így változatlan formában tovább átengedte az ügyet.

A Választottbíróság alapszabálya szerint egyébként az ügyben résztvevő bírák a 8 milliárdos ügyérték alapján 28,3 millió forintos honoráriumban részesülnek, a Választottbíróságnak pedig 14,3 millió forint jár az adminisztratív költségekre. Az ügyvédnek 75 milliót hagyott jóvá a testület.

Az Index megkereste az Ablon jogi képviselőjét, Czugler Pétert, ő azonban bár válaszolt kérdéseinkre, nem adott engedélyt azok közlésére.

A Választottbíróság elnöke, Kecskés László szintén elzárkózott az eljárás hátterének megvilágítástól. A PTE tanszékvezetője szerint a klasszikus intézménynek tekinthető választott bíróság klasszikus szabálya a titkosság, ezért a média érdeklődése ellenére is ehhez tartja magát.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!