Leszel-e a Bahamákon koktélozó nyugdíjas?

2010.01.29. 07:27
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Nem lehetett volna jobb témát kitalálni a kampányra, mint a nyugdíjakat? Szerintem senki nem érti, miről van szó. Én sem.
Valószínűleg épp ezért ez a téma. A nyugdíjrendszer hihetetlenül bonyolult, ezért kiválóan alkalmas arra, hogy a kampányban egymondatos megállapításokkal revolverezze egymást az MSZP és a Fidesz. Annyit mondanak, hogy a másik csökkenteni akarja a nyugdíjakat vagy privatizálni a nyugdíjalapot. Ettől mindenkinek az az érzése, hogy valami rossz történik, de senki nem érti, miért.
Miért hajt a Fidesz és az MSZP pont a nyugdíjasokra?
Minden kampányban kiemelt célközönséget jelentenek, mert összesen 3 millióan élnek valamilyen nyugdíjas ellátásból, és jelentős részük el is megy választani. Ma ugyanakkor már nem igaz az, hogy a nyugdíjasok többsége MSZP-s. A Fidesz támogatottsága nagyobb ebben a körben.
De engem ezzel a nyugdíjmizériával nem nagyon tudnak megnyerni.
Pedig érdemes odafigyelned, mert a nyugdíjrendszer problémái és jövője sokkal inkább érint téged, mint a mostani nyugdíjasokat. Számolgattál már, mennyi nyugdíjat fogsz kapni?
Nem, de abban biztos vagyok, hogy a nyugdíjas napjaimat nem koktélt szürcsölgetve töltöm majd a Bahamákon, legföljebb fröccsözök egy szociális otthon társalgójában. Miért, hogy működik?
Ma három olyan terület van, ahol pénzt lehet gyűjteni a jelenlegi vagy majdani nyugdíjasok ellátására. Van a társadalombiztosítás, azaz az állami nyugdíjrendszer. Van kötelező magánnyugdíjpénztár és fizethetsz önkéntes nyugdíjpénztárnak. Ez a nyugdíjrendszer három pillére. Ezen kívül van lehetőség arra is, hogy egy banknál nyugdíj előtakarékossági számlát nyiss, amit sokan a 4. pillérnek neveznek.
És mennyi pénzt fizetek én be ezeknek a pilléreknek a támogatására?
Vegyük most csak az állami- és a magánnyugdíj járulékot. Ha mondjuk bruttó 250 ezer a fizetésed, akkor ezután összesen 83 ezer forintot vonnak le nyugdíjra. Ebből a munkáltató 24 százalék nyugdíjjárulékot, azaz 60 ezer forintot fizet be. Utánad még levonnak 9,5 százalék munkavállalói nyugdíjjárulékot. Ha magánnyugdíjpénztári tag vagy, akkor ebből 8 százalék, tehát 20 ezer forint megy a pénztáradnak, 1,5 százalék, 3750 forint pedig az államnak.
Ha ezt a havi 83 ezer forintot 30 évig félreteszik, az nem is rossz pénz. Ebből számolhatom ki a nyugdíjamat?
Nem. Amit az állami nyugdíjalapba fizetsz, azt a pénzt nem te kapod. Abból a mostani nyugdíjasok élnek.
Elveszik a pénzem, és odaadják a 80 éves szomszédasszonyomnak?
Szó sincs róla. Azért hívják ezt társadalombiztosításnak, mert a társadalom dolgozó tagjai adják össze a pénzt a már nem dolgozók eltartására. Ha te öreg leszel, téged az akkori fiatalok nyugdíjbefizetéseiből kellene eltartani. Már ha lesz miből.
Én mennyit fogok kapni 30 év múlva?
Ezt egyelőre sem a nyugdíjfolyósító sem a jósnő nem tudja megmondani, mert az elkövetkező évtizedekben lehetsz munkanélküli vagy éppen vezérigazgató. A számoláshoz vedd alapul azt, hogy ma az átlagos állami nyugdíj összege a nettó átlagkereset 70 százaléka, azaz 80 ezer forint körül van.
Hogy fogják majd kiszámolni az én nyugdíjamat?
A nyugdíjadat a ledolgozott évek száma és a nyugdíj alapjául szolgáló, bevallott kereseted alapján állapítják meg. 2013-tól ezt úgy csinálják, hogy azonos értékre hozzák és összesítik a korábbi években szerzett bruttó kereseteid. Ezekből kiszámolják az addigi életed havi átlagkeresetét. Ha negyven évig dolgozol, akkor a nyugdíjad ennek az átlagkeresetnek a 66 százaléka lesz, ha csak harmincig, akkor a 49,5 százaléka. A kutya ott van elásva, hogy mennyi is volt a legális kereseted, amit figyelembe vesznek a nyugdíj megállapításához
Ha visszagondolok, egy csomószor dolgoztam úgy, hogy zsebbe kaptam a pénzt, és hosszú ideig a minimálbér után fizették utánam a járulékokat, ha fizették egyáltalán.
Látod, ez az. A nyugdíjalapul szolgáló, bevallott jövedelmek mintegy egyharmada ma a minimálbér, vagy az alatti jövedelem. Aki tartósan ezután fizet járulékot, annak mai értéken jó, ha 22-24 ezer forintos nyugdíja lesz. Ezen kívül tömegeknek egyáltalán nincs legális jövedelme, így nyugdíjjárulékot egyáltalán nem fizetnek utánuk.
Aki nem fizet járulékot, az nem is kap nyugdíjat?
A nyugdíj nem jár csak úgy, a nyugdíj szerzett jog. Kell hozzá járulékfizetés és legalább 20 év szolgálati idő. Akinek csak 15 jön össze, az résznyugdíjat kap, akinek ennél kevesebb, az majd szociális támogatásból tengődhet öreg korában. Körülbelül 1,3 millió olyan ember van, akinek nincs elég szolgálati ideje a nyugdíjhoz. Becslések szerint 2040-től minden ötödik nyugdíjas fog a létminimum alatt élni. Ez kemény szociális probléma lesz, ami nagyon sok pénzébe fog kerülni az adófizetőknek.
Még nincs vége. Lapozzon!