Elárverezik a Magyar Iszlám Közösség mecsetjét

A teljes ellehetetlenülés fenyegeti az egyetlen olyan hazai iszlám egyházat, amelyet nem az itt élő külfödiek, hanem magyarok alapítottak és tartanak fent. A Magyar Iszlám Közösségben (MIK) háború tört ki Bolek Zoltán elnök és a hívek egy csoportja között; utóbbiak elégedetlenek az átláthatatlan gazdálkodással és az önkényes vezetési módszerekkel, az elnök szerint viszont lejárató kampány indult ellene.

Tartozások

A közösségnek legalább tízmillió forintos gáz-, és 4,5 milliós közös költség-tartozása van. Egy tavalyi feljelentés nyomán kiszállt a Főgáz gázkommandója, és megállapították, hogy a MIK szerződés és hiteles gázóra nélkül vételezi a gázt.

Az engedély nélkül felszerelt gázóra 73 ezer köbméteres fogyasztást mutatott, ami a Főgáz igazgatójának tájékoztatása szerint kötbérrel együtt legalább tízmilliós tartozást jelent. A szolgáltató január elején lekapcsolta a gázt, azóta a teremben jobb híján villanyradiátorral fűtenek.

A MIK a közös költséget sem fizette, a tartozás az Index információi szerint mintegy 4,5 millió forintot tesz ki. A vízfogyasztás terheit évek óta a mecsetnek helyt adó angyalföldi társasház lakói viselik, a közös képviselő ezért végrehajtást kezdeményezett.

A tartozást a bíróság jogosnak ítélte, a végrehajtó egyszer már meg is próbált bejutni az ingatlanba hogy előkészítse az ingatlan elárverezését. Az ott hagyott értesítő szerint legközelebb lakatossal nyittatja fel a helyiségeket.

Megosztottság

Az ügyet Tareq, az eredetileg Papp Zoltán nevű volt gondnok robbantotta ki. Tareq az Indexnek elmondta, hogy a közösség régóta elégedetlen Bolekkel, aki szerintük átláthatatlan gazdálkodást folytat, senkinek nem enged bepillantást a pénzügyekbe, a MIK pénzét és javait sajátjaként kezeli, és egyszemélyben dönt az összes fontos kérdésben.

Az elnök leváltására viszont esély se volt, mert szerinte nyílt konfliktus esetén Bolek a többi mecsetből hozott volna át a MIK ügyeit nem ismerő hittestvéreket, hogy rá szavazzanak. Az illegális gázhasználat ügyében történt feljelentés így részben épp azért született, hogy Bolek gazdálkodási módszerei az egész magyarországi muszlim közösség előtt ismertté váljanak.

Az Index beszélt Jakab Györggyel is, aki nyárig a mecset egyik imavezetője, imámja volt. Jakab megerősítette, hogy a MIK gazdálkodására a híveknek semmilyen rálátásuk nem volt, a pénzügyi döntéseket Bolek hozta, a pénzt is csak ő kezelhette, amiről elszámolások, kimutatások soha nem készültek. Az Index két további hittestvért is megkeresett, akik szintén a kaotikus viszonyokra és átláthatatlan, egyszemélyi elnöki döntésekre panaszkodtak.

Bolek leváltása már csak azért is nehézségekbe ütközött volna, mert elnökválasztás időtlen idők óta nem volt, és pár éve alelnököt is csak Bolek hirtelen felszólítására választottak a számukra ismeretlen (magát nemzeti anarchista világforradalmárnak nevező) Eduardo Rózsa-Flores személyében.

Politikai kapcsolat

A bevallottan nemzeti érzelmű elnök elleni kifogások közé tartozik az is, hogy a politikai karrierjét építi. A MIK-elnöksége és nyilvánosan elismert  kereszténydemokrata párttagsága közötti ellentmondást egy korábbi nyilatkozatában a lelkiismereti szabadsága tárgyát képező magánügynek minősítette. A MIK Gül Baba díjának kitüntetettjei között mindenesetre számos prominens politikus neve olvasható, és Bolek épp az elmúlt hetekben járt Szudánban Boros Imre volt kisgazda miniszter kíséretében.

Emellett forrásaink szerint a mecsetben többször is azzal dicsekedett, hogy külső szakértőként közreműködött a Jobbik választási programja önkormányzati fejezetének elkészítésében. Hegedűsné Kovács Enikő, a Jobbik önkormányzati kabinetjének vezetője kérdésünkre ezt úgy kommentálta, hogy Bolek, akit a tavalyi Szabadság téri palesztin-napról ismer, valóban eljuttatott hozzá néhány dokumentumot a magyar önkormányzatiság fejlesztésével kapcsolatban.

A mecset üzemel

Bolek Zoltán, a MIK elnöke nem járult hozzá az Indexnek adott nyilatkozata idézéséhez, csak annyit közölt nyilvánosan, hogy hányingere van a politikai kampánytól, ami épp csak elkezdődött, máris elérte a kisegyházak vezetőit és az állami tisztviselőket (Bolek Kisvásárhely és Mihályfa körjegyzője). Mint mondta, most épp annak örül, hogy a kisvásárhelyi zsidótemető rendbehozásáért megyei emlékplakettet kapott.

Helyette a Rózsa-Flores halála után MIK-alelnökké kinevezett Horváth Ádám válaszolt. Az egyik nemzeti-radikális hírportál újságírójaként is ismert Horváth elmondta, hogy pitiáner ügyből kavar vihart a sajtó. Elismerte, hogy a MIK-nek van gáztartozása, ám annak rendezése szerinte "folyamatban van", a közös-költség tartozás pedig azért alakult ki, mert pár éve nem sikerül a házzal egy szennyvízbetörés okozta kár milliós költségeiről megállapodni.

Horváth felhívta rá a figyelmet, hogy a vádaskodó Tareqet maga Bolek fogadta be nyáron a mecsetbe, miután az hosszú börtönbüntetése alatt felvette az iszlám hitet. Idővel a koszt-kvártély fejébe megkérték, hogy takarítson, ezért most különösen nemtelennek érzik az általa indított, "médiahátszelet kapott" hecckampányt. A könyvelést máshol sem szokás a gondnokoknak megmutatni – tette hozzá.

A volt imámot, Jakab Györgyöt Horváth azért tartja hiteltelennek, mert szerinte a férfi a mai napig nem számolt el egy komoly pénzösszeggel. A közösségnek, mint mondta, eddig is voltak, és ezután is lesznek pénzügyi problémái, de működik, az istentiszteleteket és egyéb közösségi programokat továbbra is rendben megtartják.

Hol a pénz?

A közös költség-, vízdíj- és gáztartozás kialakulásával kapcsolatos kérdésre azonban nem adott konkrét választ, csak annyit közölt, hogy a közösség itthon és külföldön is kiterjedt karitatív tevékenységet folytat, ami jelentős költségekkel jár, ám a többi hazai iszlám közösséggel szemben ők nem támaszkodhatnak külföldi pénzadományokra.

A közösség tavaly az adófizetők egyszázalékos felajánlásaiból (pdf) bő hárommillió forint állami támogatáshoz jutott. Bolek Zoltán tájékoztatása szerint a pénzügyi elszámolások megjelentek a MIK Hívó Szó című lapjában, az archívumban azonban ilyesminek nyoma sincs.