Tizet adnánk a nyolcezermillióból Mr. Greennek

A magyar kormány ügyvédje információink szerint 50 ezer dollárt, azaz valamivel kevesebb mint 10 millió forintot ajánlott fel Harris E. Greennek, a magyar államot 44 millió dollárra (mintegy 8 milliárd forintra) perlő amerikai ügyvédnek. Green ügyvédi irodája korábban arra szerződött Magyarországgal, hogy lealkudja a kinti magyar konzulátusra kirótt adót, ám ezt a sarcot időközben az USA elengedte.

Az 50 ezer dolláros felajánlással a magyar állam először tett olyan gesztust, amely alapján úgy tűnhet, hogy lehetnek jogos követelései az amerikai jogásznak. Közvetett forrásból úgy tudjuk, hogy Green kifejezetten sértőnek találta a magyar ajánlatot, és az USA külügyminisztériumát is szeretné bevonni a magyar állam elleni harcába.

A magyar külügyminisztérium egy éve bízta meg a H. Elliott Greene & Associates nevű céget, hogy alkudja le a magyar állam adósságát New York város önkormányzatánál. A magyar kormány részben diplomáciai célra használt épülete után a város 120 millió dollár tartozást tartott nyilván. Magyarország ugyanis vitatta az adó jogosságát, ezért a rendszerváltás óta következetesen nem fizettünk.

A külügyminisztérium által megbízott cég le is alkudott 88 millió dollárt. Azonban a megállapodás után néhány nappal az USA kormánya elengedte az egész magyar adósságot. 2009. június 17-én írták alá az alkut, míg az USA kormánya 23-án írt levelet a magyar kormánynak az adósság elengedéséről.

Az H. Elliott Greene & Associates tulajdonosa, Harris Green viszont igényt tart sikerdíjára, hiszen szerintük ők akkor is megdolgoztak a pénzükért, ha közben kiderült, hogy fáradozásaik fölöslegesek voltak. A cégszerint a lealkudott összeg fele, vagyis 44 millió dollár jár nekik, illetve ezen felül kártérítést is követelnek részben a magyar államtól, részben pedig a külügyminisztérium két munkatársától.

Gyanús az egész

A történet több mozzanata is rendkívül furcsa:

A céget titokzatos körülmények között bízta meg a külügy, máig nem tudni, hogy milyen szempontok szerint, kinek a döntése értelmében, és miért bíztak meg egy kinti céget az adósságról szóló alkudozással.

Az H. Elliott Greene & Associates 50 százalékos sikerdíjra volt jogosult, ami az Indexnek nyilatkozó New York-i ingatlanadóval foglalkozó ügyvédek szerint szokatlanul magas honorárium.

Furcsa, hogy alig néhány nap telt el a cég és New York közötti alku, és a teljes adósság elengedése között.

A magyar kormány által évtizedek óta vitatott adó teljes összegét valószínűleg sohasem tudta volna New York beszedni, mert a város a teljes ingatlanra felszámolta az adót, holott annak bizonyos helyiségei diplomáciai célt szolgálnak, vagyis eleve adómentesek voltak. Csupán a vendégszobákra és egy kulturális intézet termeire lehetett volna adót kivetni.

A perről és az egész ügyről súlyos hallgatásba burkolózott a magyar kormány. A külügyminisztérium először azt sem ismerte el, hogy egyáltalán tud a perről, holott az interneten is szerepelt a felperes beadványa egy New York-i bíróság honlapján.

Az amerikai céggel kötött szerződés hátteréről hivatalosan se a külügy, se a pénzügyminisztérium nem adott semmilyen tájékoztatást. A parlament külügyi bizottsága egy zárt ülésen ugyan foglalkozott az üggyel, de információink szerint a kérdést firtató fideszes képviselők nem kaptak érdemi választ kérdéseikre. Az azóta New York-i ENSZ-nagykövetnek kinevezett Horváthné-Fekszi Mártát faggatták akkor, aki a külügyminisztérium kabinetvezetőjeként egyik aláírója volt az ügyvédi irodával kötött szerződésnek. A másik aláíró Faller Jenő államtitkár volt.

A külügyminisztérium szeptember végén bejelentette, hogy belső vizsgálatot indítanak a Green-szerződés ügyében. Erről azóta sincs hír, hiába kértük el a tárcától a vizsgálat eredményét. Inkább csak egy általános tájékoztatást kaptunk az ügyről.

Mérlegeltek

Magyarázatot kaptunk viszont arra, hogy miért ajánlhatott a kormány ügyvédje 50 ezer dollárt: „Peren kívüli megállapodás nem született. Ugyanakkor az eljárásban nem szokatlan a peren kívüli egyezség mérlegelése, különösen abban az esetben, ha a per elhúzódása, valamint a felmerülő ügyvédi költségek az egyezségben foglaltakhoz képest jelentős többletet mutatnak.” – válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre Mátrai Zsuzsanna, a minisztérium szóvivője.

Hazavárták a sikerdíjat?

A szerződés körüli sok gyanús elem azt sejtette eddig is, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy a külügy – még Göncz Kinga minisztersége idején – elhamarkodottan kötött egy nem túl előnyösnek tűnő szerződést az adósság körüli alkuról.

Úgy tűnik inkább, hogy Mr. Green pénzére Magyarországon is várnak. A pénzügyminisztériumot jól ismerő forrásunk szerint egy befolyásos szocialista képviselő nem sokkal a New York városával megkötött alku után személyesen befáradt a pénzügyminisztériumba, hogy megsürgesse a sikerdíj kifizetését. Akkor még az egész ügy titkos volt, az Index csak másfél hónappal később számolt be a szerződés létezéséről.

Úgy tudjuk, hogy a tárca vezetése elutasította az MSZP-s politikus kérését, mert megütközést keltett bennük a szokatlan eljárás, és az összeg nagysága. Ugyanakkor a pénzügyminisztérium a témával kapcsolatos korábbi kérdéseinkre hivatalosan nem adott választ, hanem a külügyhöz irányított.

Kivárásra játszunk

Megkerestük most az igazságügyi tárcát is, mert a perben ők tartják a kapcsolatot a kormányt képviselő ügyvédi irodával. Többek között arról érdeklődtünk, hogy jogos lehet-e Mr. Green panasza, aki szerint a minisztérium tudatosan hátráltatja a pert.

Greenék szerint ugyanis a tárca késlekedik bizonyos dokumentumok átadásával, amelyek kiadására az ügyben eljáró New York-i bíró utasítást adott. Green információink szerint arra készül, hogy a washingtoni külügyet kéri fel, hogy gyakoroljon nyomást a magyar kormányra. Green ügyvédje több felszólítást is küldött már a magyar igazságügyi tárca egyik tanácsosának ezzel kapcsolatban. A tanácsos szakterülete a Hágai Egyezmény által rögzített nemzetközi jogrendszer, ami az ilyen perek esetében iránymutató, és amelyre az ügyet tárgyaló amerikai bíró is hivatkozott.

Az igazságügyi tárca csak későbbre ígért választ, viszont a külügy jelezte, hogy tudomásuk szerint a magyar fél minden dokumentumot időben, a nemzetközi jognak megfelelően kiállított.

A külügy válasza alapján tisztázódni látszik a magyar kormány jogi álláspontja is. Ezek szerint meg kellene várni egy másik per lezárultát. Ugyanis New York beperelte az USA külügyminisztériumát, mert a város szerint jogtalan volt a magyar (és több egyéb ország) ingatlanadójának elengedése. A magyar kormány szerint az adósság elengedése óta nincs ok kifizetni a sikerdíjat, és ha New York elvesztené perét a washingtoni külüggyel szemben, akkor ez fontos hivatkozási alap lehetne a Green-féle perben is