Azt mondták, amit hallani akart

Feltűnően sok a panasz a szegedi központú, de az ország számos városában működő 2F Iskola felnőttképzési intézményre, a magyar piacon 18 éve talpon lévő, olasz tulajdonú iskolában idegen nyelveket és számítástechnikát tanítanak. A szolgáltatással elégedetlen diákok nem sokat tehetnek, több százezer forintos tanfolyami díjak befizetésére kötelezi őket a bíróság, már ha úgy döntenek, megpróbálják érvényesíteni jogaikat. Az iskola üzletkötőitől szóban kapott ígéretek ugyanis nem szerepelnek az aláírt szerződésekben, így igazukat nem tudják bizonyítani.

Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman felnőttképzésekről nem nyilatkozhat, mivel ő csak a közoktatási törvény hatálya alá eső területeket vizsgálhatja, a felnőttképzésre pedig külön jogszabályok vonatkoznak. Szerinte azonban ennek a területnek még nincs hosszú múltja Magyarországon, így nem is alakult ki megfelelő fórum a kollektív érdekérvényesítésre.

Azonnal kéne fizetni

Anna műszaki főiskolára járt, nem akart mellé további elfoglaltságot, amíg egy ügynök fel nem kereste, és el nem kezdte győzködni, hogy a 2F Iskolában tanulhat webtervezést. Azzal érvelt, hogy az oktatás magas színvonalú, és a tanfolyam elvégzésével olyan papírhoz jut, amivel elhelyezkedhet bárhol az EU-ban, az iskola nem is magyar, hanem olasz tulajdonban van, így nemzetközileg elismert intézmény.

Az ügynök azt is mondta, hogy hozott magával szerződést, és azonnal ki is kéne fizetni a beiratkozási díjat, mert már alig van hely, be fog telni a tanfolyam. A szerződés szövegében szerepelt, hogy a fogyasztó nyolc napon belül elállhat, ez Annát megnyugtatta a nagy sietségben, csak amikor a két héttel későbbi szintfelmérésen ült, hasított belé újra.

A feladatlapon szereplő túlságosan egyszerű és szakmailag elavult kérdésekből arra következtetett, hogy nem a hasonló tudású diákokat próbálják egy csoportba terelni, inkább azt mérik fel, mi az átlag tudás, hogy ezzel adjanak sorvezetőt a tanár kezébe, mit tanítson. Anna ekkor döntött úgy, hogy nem is kezdi el a tanfolyamot, hiszen ez nem az a szolgáltatás, amiről szó volt. A 2F Iskola most pereli őt, hogy fizesse ki a tandíjat, miközben Anna szerint teljesítés nem is történt.

Nyelvvizsga és OKJ-s papír

Pope története kísértetiesen hasonlít Anna esetére, csak ő nyelvet próbált tanulni a 2F Iskolában. A kezdet ugyanaz, egy ügynök megjelent nála, és azt mondta, a kurzus végén garantált az államilag elismert nyelvvizsga letétele, mivel a 2F akkreditált nyelvvizsgahelyként van bejegyezve. Pope főiskolai felvételire készült, így szüksége volt a pluszpontokra.

Elkezdett a tanfolyamra járni, és addig csinálta is rendesen, amíg ki nem derült, hogy szó sincs államilag elismert nyelvvizsgáról. Először csak nem kaptak a tanároktól egyértelmű válaszokat a vizsga rendjéről szóló kérdésekre, aztán kimondták: csak egy helyben kiállított oklevél jár a sikeres vizsgáért. Később a tanfolyam színvonala is visszaesett, a szervezők pedig elérhetetlenek voltak, nem volt válasz arra, hogy mi lesz a beígért nyelvvizsgával. Pope nem járt be többet az órákra, és nem is fizette a tanfolyam díjának további részleteit. Végül kicsúszott a nyelvvizsga letételével a felvételi határidőből, a 2F Iskola pedig beperelte őt, hogy fizesse ki a kurzus költségét.

Egy szintén Homár-olvasó OKJ-s programozói tanfolyamra járt a 2F-be, és bár az oktatás színvonalával, a tanárok képzettségével és sorozatos késéseikkel nem volt megelégedve, autodidakta módon elsajátított ismeretek alapján a kurzus végén megírta a szakdolgozatot, és várni kezdte, hogy le tudjon vizsgázni. Több mint egy év telt el, mire kiderült, hogy a tanárt a leadott szakdolgozatokkal együtt az iskola nem tudja elérni, és közben változtak az OKJ-s vizsgák letételének feltételei is. Megígérték a csoportnak, hogy a pluszban elvégzendő tanfolyamokhoz segítséget kapnak, de se az oktatásból, se a segítségből nem valósult meg semmi. A befizetett 428 ezer forintért végül nem lett OKJ-s végzettsége, az ügyvédje szerint pedig nem érdemes bíróságra menni, a hercehurca nincs arányban a befektetett idővel, a siker pedig nem garantált.

Vali rokkantnyugdíjas, őt a lakásába érkező ügynök egy olyan számítástechnikai tanfolyam elvégzéséről győzte meg, ami angoloktatást is tartalmaz. Azt ígérte, hogy mivel a képzés díját úgyis részletekben kell kifizetni, mire Valinak problémát okoznának a költségek, úgyis talál otthonról, számítógéppel végezhető állást, így nyugodtan vállalhatja a szerződés feltételeit. Határozottan állította, hogy az OKJ-s vizsga megszerzésének az sem akadálya, hogy nincs érettségije.

Az egyéves képzés felénél derült ki, hogy angoloktatás nincsen mégsem, és mikor a vizsgára való jelentkezéshez szükséges iratokat gyűjtötték be, Valit akkor szembesítették azzal, hogy mivel nincs érettségije, nem vizsgázhat. Ekkor otthagyta a tanfolyamot, hiszen neki nyelvtudásra és OKJ-s vizsgára lett volna szüksége. A 2F Iskola beperelte, 180 ezer forintot akar tőle behajtani. Az első bírósági tárgyalás a héten volt, ahol kiderült, hogy a megkötött szerződést a 2F utólag, egyoldalúan módosította, illetve az iskola azt is állította, hogy Vali a képzés keretében sikeresen vizsgázott angol nyelvből.

György angolt akart tanulni, és a fentiekhez hasonló tapasztalatokat szerzett, de ő már a kezében is tartja a másodfokú ítéletet. Azt mondta, megrendült a bizalma az igazságszolgáltatásban, hiszen a bíróság a szerződésre hivatkozva a 2F Iskolának adott igazat.

Jogszerű szerződés

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz eddig egy panasz érkezett. Bekérték a 2F Iskolától a megkötött szerződést, megvizsgálták tartalmát, és arra jutottak, hogy nincs benne jogsértés. Kérdésünkre azt mondták, hogy ilyen esetek elbírálásakor csak a hatályos jogszabályok értelmében tudnak eljárni, azok alapján, amiket a szerződés tartalmaz, a szóban elhangzott információkat gyakorlatilag lehetetlen később bizonyítani. Ezért arra mindenkinek oda kell figyelnie szerződéskötéskor, hogy a dokumentum tartalmazza a megállapodás elemeit, le legyenek benne fektetve a szolgáltatás részletei, és persze fontos elolvasni az apróbetűs részeket is.

Nagy Tamás, a 2F Iskola szegedi központjának irodavezetője azt mondta, évente 6-8 ezer ember tanul náluk, a diákok 10 százalékával szemben adnak ki fizetési meghagyást, ez azonban még nem jelent bírósági eljárást. Korábban az arány alacsonyabb volt, szerinte ennek oka, hogy az utóbbi egy-két évben romlott az emberek anyagi helyzete, így a vállalt fizetési kötelezettségeiket nem tudják teljesíteni. Összehasonlításként azt mondta, hogy a bankok esetében 40-50 százalék a bedőlt ügyfelek aránya.

Úgy vélte, nem lehet úgy szolgáltatást nyújtani, hogy minden egyes ügyfél elégedett legyen, de ők folyamatosan törekszenek a panaszok kivizsgálására, és próbálnak méltányosan eljárni diákjaikkal. Alapvető problémának gondolja, hogy sokan nem is tesznek lépéseket, ha nem tartják megfelelőnek a képzést vagy bármely körülményt, így pedig nem tudnak megoldást találni.

Az üzletkötők munkájáról azt mondta, hogy egy belső szabályozás értelmében, ha kétszer panasz érkezik valakire, azzal nem dolgoznak együtt tovább, amire volt is már példa, ezzel próbálják a minimálisra csökkenteni a félretájékoztatás lehetőségét, de tökéletes megoldás nincs, mert az emberek sokfélék.