Zavarok az NFÜ fogyatékosügyre költött milliárdjai körül

A hazai fogyatékosságügy egyik legfontosabb stratégiai célkitűzése a fogyatékos embereket elzáró tömegintézmények felszámolása, és a közösségi alapú szolgáltatásokat előtérbe helyező szociálpolitikai szolgáltatások kiépítése.

Annak ellenére, hogy hazánk 1998-ban alkotott törvényt a vonatkozó társadalompolitikai reform egyes elemeiről és a nagy létszámú intézmények bezárásáról, az elmúlt 12 év alatt az ellátórendszerben nem történt jelentős változás, sőt, Magyarország közel 22 milliárd forintot költött a nagy létszámú intézmények fejlesztésére, új intézmények építésére.

A mentális zavarokkal, értelmi fogyatékossággal vagy autizmussal élő emberek jelentős része - közel 24 ezer ember - nagy létszámú bentlakásos intézményben él. Az intézmények üzemi jellege és a zsúfolt együttélés miatt a bent élők emberi jogai gyakorta sérülnek, a visszaéléseknek komoly esélyük van.

Mivel az  intézmények lebontását célzó reformot Magyarország az Európai Unió forrásaiból is finanszírozni kívánja, döntő jelentősége van azoknak a pályázatoknak és fejlesztési stratégiáknak, amelyek felett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendelkezik. Az NFÜ fejlesztési stratégiájáról , a nagy létszámú intézmények lebontására szánt források felhasználásáról az ELTE TáTK és a Soteria Alapítvány kutatói a közelmúltban tették közzé jelentésüket. (A videón a jelentés után tartott tájékoztató látható.)

A kutatást többek között az tette szükségessé, hogy  az NFÜ társadalmi vitára bocsátott egy olyan pályázati csomagot, amely noha célja szerint a nagy létszámú intézmények kiváltását támogatta, mégis a pályázati kritériumok engedték, hogy új, akár 150 főt befogadó intézmények építését finanszírozzák belőle. A pályázatot végül visszavonták és átdolgozták, miután számos magyar és külföldi szervezet, egyetemi kar tiltakozott ellene.

A kutatás arra kereste a választ, hogy miként fordulhatott elő az, hogy az NFÜ a meglévő európai irányelvekkel és hatályos magyar jogszabályokkal ellentétes célokra fordította volna a forrásokat. A kutatók a folyamat rekonstruálásán túl nem tudtak pontos választ adni a feltett kérdésre, mivel az NFÜ nem szolgáltatott információkat számukra. Egyik legfontosabb konklúziójuk az, hogy az NFÜ belső döntéshozatali mechanizmusai szinte teljesen átláthatatlanok, mint írják, "legutóbb 2010. február elején fordultunk levélben az NFÜ illetékeseihez, azonban értékelhető információhoz a mai napig nem jutottunk."

Javaslataik között első helyen szerepel az, hogy az ügynökség belső döntéshozatali mechanizmusait átláthatóbbá kell tenni.

A kutatás eredményeit a Társaság a Szabadságjogokért is közölte, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyelőre nem reagált az anyagra.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!