Fordítási hiba miatt ússzák meg a külföldi gyorshajtók

2010.04.27. 10:37
Hiába az objektív felelősség elve, a külföldi rendszámú autók továbbra is kibújhatnak a gyorshajtás következményei alól. Egy fordítási hiba miatt ugyanis a jogalkotók nem megfelelően alkották meg a szabálysértést büntető törvényt, így a külföldiekre nem vonatkozik az adatok kiadásának kötelezettsége. További probléma, hogy a bírságot sem tudják behajtani rajtuk.

2008 májusa óta él Magyarországon az objektív felelősség elve, azóta nem lehet következmények nélkül megúszni a gyorshajtást, és néhány más közlekedési szabálysértést sem. Ez azonban csak a magyar rendszámmal rendelkezőkre igaz. A külföldiek vagy külföldi rendszámmal közlekedő magyar autósok továbbra is szinte következmények nélkül száguldozhatnak - írja a Népszabadság.

Ha ugyanis a rendőrség nem állította meg őket, semmiféle bírságot nem lehet behajtani tőlük, sőt, még az autó tulajdonosának adatait sem tudják a hatóságok megállapítani.

A rendészeti tárca szerint azért nem, mert az EU-ban nem létezik olyan törvény, amely megszabná, hogy az egyes tagállamok hatóságai hogyan kaphatnak meg adatokat egy másik tagországban nyilvántartásba vett autó üzemben tartójáról. Az elkövető adatainak ismerete nélkül viszont a hatóság nem tud eljárni.

Faramuci helyzet

Ha a hatóságok megkapnák a gyorshajtáson rajtakapott külföldi autó üzemben tartójának adatait, akkor sem biztos, hogy változna a helyzet. Nem biztos ugyanis, hogy a tulajdonos vezette az autót a szabálysértés idején, vagyis a külföldi sofőrökre ugyanaz vonatkozna, mint az objektív felelősség bevezetése előtti időkben a magyar sofőrökre, vagyis nem lennének kötelesek felfedni a sofőr kilétét.

A külföldi gyorshajtók megfékezésének másik akadálya, hogy a bírságot sem sikerülne behajtani tőlük - mondja a szaktárca. A gyorshajtásokat ugyanis, ha az autóst nem igazoltatták, közigazgatási eljárás keretében bírálják el, így viszont közömbös, ki volt a szabálysértő: ha az autó gazdája nem nevezi meg őt, az elkövető helyett neki kell viselnie a következményeket.

Ha mégis sikerülne kiszabni a bírságot, az európai jogsegély keretében akkor sem lehet behajtani. A szaktárca kétoldalú megállapodást készített elő Ausztriával. Egyesek szerint viszont semmi szükség az időigényes diplomáciai egyezkedésre, és új egyezmények aláírására. A 2007-ben elfogadott szabálysértési jogsegélyről szóló törvény alapján is el lehetne járni, ha annak idején a jogszabály készítői nem fordították volna félre a mintául vett jogszabályt.

Több, angolul szakmai szinten beszélő jogász véleménye szerint azonban a törvény készítői egy fordítási hiba miatt rossz törvényt alkottak. A kerethatározat 1. cikkelyében az „infringements of the rules of law” kifejezést „szabálysértésnek minősülő”-ként fordították, pedig a kérdéses kifejezést még a Google-fordító is „a szabályok megsértése esetén”-ként fordította.

A megkérdezett jogászok egyetértettek abban, hogy az angol kifejezés tágabban értelmezendő, és nem csupán a szabálysértésekre vonatkozik, hanem általában a szabályok megszegésére, jogsértésre és törvénysértésre. Ha annak idején így értelmezték volna az alkotók is, most nem lenne szükség többoldalú egyezményekre, a közigazgatási határozatot azonnal végre lehetne hajtatni abban az uniós tagállamban, ahol az autót bejegyezték.

Bonyolultabb a helyzet, ha a szabálysértő autót nem uniós tagállamban vették nyilvántartásba. Ha a rendőrség megállította az autót, és igazoltatta a sofőrt, viszonylag egyszerű a helyzet: a bírságot helyben kifizetik, vagy vállalják, hogy 30 napon belül, csekken rendezik az összeget. Ha a tulaj nem fizet, tiltólistára kerül, azaz nem lépheti át a magyar határt addig, amíg le nem rótta a bírság összegét.

Más a helyzet, ha az autót nem állítják meg, és nem tudni, ki volt a szabálysértő. A rendőrség korábban azt javasolta a szaktárcának, a beutazási tilalom elrendelésének lehetőségét terjesszék ki azokra az autótulajdonosokra is, akiknek a járművével a szabálysértést elkövették. Ezt a megoldást azonban eddig a szaktárca nem támogatta.