Újságcikket kellett értelmezni az érettségin

Babits Mihály és József Attila egy-egy verse mellett az Indexen is megjelent MTI-hír, valamint egy érvelős feladat közül választhattak a magyar nyelv és irodalom emelt szintű érettségi vizsgáján a tanulók. A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga első részében szövegértési feladatként a Magyar Hírlapban megjelent interjút kellett értelmezniük a diákoknak.

Össze kellett hasonlítani Az ember tragédiájával

Babits Mihály: Mint különös hírmondó vagy József Attila: Holt vidék című versét elemezhették az emelt szinten érettségizők. Emellett összehasonlíthatták az Indexen "Tizenkilenc év után tért magához a kómából" címmel megjelent MTI-hírt irodalmi alkotásokkal, például Az ember tragédiájának egyes jeleneteivel. A cikk arról szól, hogy egy mozdonyvezető a pártállami rendszerben kómába esett, és a polgári demokráciában ébred fe.

A diákok választhattak továbbá egy érvelő típusú feladatot is. Az alapszituáció szerint egy kisvárosban bezár a mozi, a helyén kávéházat akarnak nyitni, az érettségizőknek pedig érveket kellett felhozniuk a két intézmény ellen vagy mellett.

Cikket kellett értelmezni középfokon

A középszintű érettségi első hatvan percében megírt feladatsorban Somogyi F. Anikó 2009. október 10-én, a Magyar Hírlapban megjelent, Szentmártoni Szabó Gézával, az ELTE BTK régi magyar irodalmi tanszé­kének oktatójával készített interjúját kellett különböző kérdések alapján értelmezni. A cikk arról szól, hogy az irodalomtörténész felfedezte Janus Pannonius reneszánsz költő egy eddig csak felerészben ismert alkotásának teljes, hibátlan szövegét. Az interjú szövegét a Magyar Hírlap honlapján olvashatja>>>

A középszintű érettségi egészét a diákok nem tartották nehéznek, elmondásuk szerint azonban a szövegértési feladatra alig volt idő. „A legnehezebb az volt, amikor azt kellett megmondani, hogy a szöveg állításai tényeken, vagy feltételezéseken alapulnak” - mondta az egyik diáklány tudósítónknak.

Az érvelési feladatot nehéznek találták

Az érettségi második felében a szövegalkotási feladatban Szabó Magda, Gelléri Andor Endre és Karinthy Kosztolányi-paródiája közül választhattak a diákok. Az érettségizők a Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötet Lettem, aki vagyok című fejezetének részlete alapján érvelhettek "a tér jelentőségéről a műalkotásokban és a hétköznapi életben". A tudósítónk által megkérdezettek többsége az érvelési feladatra készült, azonban azt túl nehéznek találta, így inkább Gelléri Andor Endre Pármai likőr című írásának elemzését választották.

Az Index által megkérdezett tanulók a Kosztolányi Szegény kisgyermek panaszai című kötetében megjelent A kis mécs, és az abból készült A kis edény Karinthy-paródia összehasonlító elemzését szintén bonyolultnak találták. „A verselemzés mindig a legnehezebb, annak elbírálása eléggé szubjektív, ráadásul nem is tanultuk meg igazán, hogy hogyan kell csinálni”- panaszkodtak a diákok.

Ezernél többen választották az emelt szintet

A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig további 180 perc áll a rendelkezésükre. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható.

Magyar nyelv és irodalomból középszinten 91 ezren, emelt szinten 1127-en tesznek érettségit. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 84 diák, emelt szinten 21 tanuló vizsgázik.