Orbán
13 °C
23 °C

Utoljára esküsznek 386-an

2010.05.13. 23:58 Módosítva: 2010-05-14 00:01:00
Péntek délután leteszik az esküt az új parlament képviselői, ezzel véget ér a Bajnai-kormány megbízatása. Orbán Viktort hivatalosan is felkérik miniszterelnöknek, és mindenki beszédet mond. Botrány is lehet, Vona Gábor gárdaegyenruhához hasonló öltözetben kíván esküt tenni, amit a szocialisták aligha hagynak szó nélkül. A bizottsági posztokban sem sikerült megállapodni, miután az MSZP rájött, hogy mégsem adná a Jobbiknak a nemzetbiztonsági bizottság vezetését.

Az alakuló ülés menetrendje:

13:00 A Himnusszal, Sólyom László köztársasági elnök és Horváth János korelnök beszédével kezdődik az ülés. Az OVB elnöke és az önkormányzati miniszter, Varga Zoltán beszámolnak a választásokról.

~14:20 Húszperces szünet, a szünetben mandátumigazolás

~14:40 Mandátumvizsgálók jelentése, a képviselők névsorának felolvasása. Határozathozatal az OVB és az önkormányzati miniszter beszámolójáról. Bejelentik a frakciók megalakulását.

~15:15 A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással. A szavazás és a számlálás körülbelül két órát tarthat.

~17:15 Eredményhirdetés, Schmitt Pál, a Fidesz házelnök-jelöltje megválasztása után átveszi az elnökséget és köszöntőt mond. Bejelentik a kormány megbízatásának megszűnését, Bajnai Gordon beszéddel búcsúzik. Sólyom László felkéri Orbán Viktort az új kormány megalakítására. A kijelölt miniszterelnök is beszédet mond.

~18:00-18:30 Határozathozatal a bizottságokról, határozat a következő ülésről, Szózat.

Május 14-én, pénteken, 13 órától tartja alakuló ülését az új parlament. Ezzel véget ér a szocialisták kormányzása, és lejár az előző parlament mandátuma. Az ülést Sólyom László köztársasági elnök nyitja meg, az előző parlament formális feloszlatása után átadja posztját az új Országgyűlés legidősebb képviselőjének, a fideszes Horváth Jánosnak. Horváth korelnökként vezeti az ülést az új tisztségviselők megválasztásáig, munkáját a legfiatalabb képviselők, a korjegyzők segítik.

A képviselői mandátumok igazolásával és az új tisztségviselők megválasztásával lejár Bajnai Gordon kormányának megbízatása. A köztársasági elnök felkéri a választásokon győztes párt listavezetőjét a kormányalakításra, ezzel formálisan is lezárul a választás folyamata.

A parlament alakuló ülésén rengeteg lehetőség adódik beszédek mondására. Felszólal a köztársasági elnök, a korelnök, az új házelnök, a leköszönő és a kinevezett miniszterelnök. Eléneklik a Himnuszt és a Szózatot is. A protokoláris kötelezettségek és a tisztviselők titkos szavazással történő megválasztása miatt így akár hat órán át is tarthat az ülés.

Parlamenti invázió

A parlament alakuló ülése komoly dolog, és az Index komolyan is veszi. A magyar sajtótörténetben példátlan módon húsznál is több riporterünk, videósunk és fotósunk követi majd az első ülésnap minden rezdülését. Akcióba lép a Hatodik Frakció!

Az alakuló ülésen elméletileg nem kéne vitákra számítani. Hogy ez nem így lesz, az javarészt a szocialisták hirtelen véleményváltozásai miatt van. Az ülésnapon négy kérdésben is döntést kell hozni, de a választásról szóló beszámolók elfogadása nem jelenthet problémát - bár elképzelhető, hogy a lakóhelyüktől távol szavazókkal kapcsolatos zavarokra reagálni fognak a pártok. Dönteni kell a parlament és a bizottságok tisztségviselőiről is. Ez utóbbiban kedden látszólag megállapodás született, de végül az MSZP különvéleményt fűzött a saját maga által javasolt megállapodás szövegéhez. Általában nem szokás leszavazni a pártok bizottságielnök-jelöltjeit, de most bármi előfordulhat.

A posztok leosztása nem volt egyszerű, azonnal megmutatkozott az ellenzék teljes megosztottsága. A Fidesz annyiban gesztust gyakorolt, hogy biztosította az ellenzék egyharmados arányát a bizottságokban, így elvileg lehetőséget ad vizsgálóbizottságok felállítására, vitanapok kezdeményezésére és módosító indítványok benyújtására, de a jogosítványokat továbbra is egyharmados támogatottsághoz, azaz jelen esetben teljes ellenzéki együttműködéshez kötik a szabályok.

A parlament új tisztviselői

Schmitt Pál (Fidesz) - elnök
Lezsák Sándor (Fidesz) - alelnök
Jakab István (Fidesz) - alelnök
Ujhelyi István (MSZP) - alelnök
Balczó Zoltán (Jobbik) - alelnök
Latorcai János (KDNP) - alelnök
Erdős Norbert (Fidesz) - jegyző
Földesi Gyula (Fidesz) - jegyző
Szűcs Lajos (Fidesz) - jegyző
Göndör István (MSZP) - jegyző
Nyakó István (MSZP) - jegyző
Hegedűs Lórántné (Jobbik) - jegyző
Lenhardt Balázs (Jobbik) - jegyző
Móring József Attila (KDNP) - jegyző
Szilágyi Péter (LMP) - jegyző

Az első vita a parlamenti tisztségek leosztása körül robbant ki. Az nem volt vitás, hogy a házelnököt a Fidesz delegálja, ahogy az sem, hogy a kormányoldal összesen három alelnököt adhat, viszont az LMP kifogásolta, hogy az alku eredményeként csak az MSZP és a Jobbik delegálhat alelnököt. Jegyzőből a Fidesz, az MSZP és a Jobbik kettőt, az LMP és a KDNP egyet delegálhat.

Ezek után az LMP azért harcolt, hogy az ellenzéknek járó hat bizottsági elnöki posztból - 13 bizottságot kormánypárti politikus vezethet - kettő jusson nekik, de elbuktak, végül csak a fentartható fejlődés bizottságára átnevezett környezetvédelmi vezetését szerezték meg.

Nagy harc folyt az MSZP és a Fidesz között a külügyi bizottságért, amit végül a kormánypárt nyert. A szocialisták arra hivatkoztak, hogy a külügyi bizottságot általában ellenzéki politikus vezeti, de pont kétharmados kormányzásuk idején volt példa ennek ellenkezőjére.

A bizottságok elnökei

Alkotmányügyi - Balsai István (Fidesz)
Egészségügyi - Mikola István (Fidesz)
Emberi jogi - Lukács Tamás (KDNP)
Európai ügyi - Hörcsik Richárd (Fidesz)
Fenntartható fejlődés - Jávor Benedek (LMP)
Foglalkoztatási és munkaügyi - ? (MSZP)
Fogyasztóvédelmi - ? (MSZP)
Gazdasági - Rogán Antal (Fidesz)
Honvédelmi - Kocsis Máté (Fidesz)
Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki - ? (MSZP)
Kulturális - L. Simon László (Fidesz)
Külügyi - Balla Mihály (Fidesz)
Mentelmi - Rubovszky György (KDNP)
Mezőgazdasági - Font Sándor (Fidesz)
Nemzetbiztonsági - Staudt Gábor (Jobbik)
Oktatási - Pokorni Zoltán (Fidesz)
Önkormányzati - Kovács Zoltán (Fidesz)
Sport - Bánki Erik (Fidesz)
Szociális, ifjúsági és családügyi - Sneider Tamás (Jobbik)

Az MSZP és a Jobbik között a költségvetési bizottságért folyt harc, ezt végül a szocialisták nyerték, cserébe kedden a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját ajánlották a Jobbiknak, ám csütörtökre különvéleményben határolódtak el maguktól - Mesterházy Attila ekkor már azt mondta, azt sem akarják, hogy egyáltalán jobbikos tagja legyen a bizottságnak. Ezen kívül a foglalkoztatási és munkaügyi, illetve a fogyasztóvédelmi bizottságot vezethetné szocialista politikus, de cikkünk írása idején az sem zárható ki, hogy az MSZP végül nem jelöl bizottsági elnököket és alelnököket, tiltakozásul amiatt, hogy a nemzetbiztonsági bizottságot felajánlásuknak megfelelően a Jobbik vezeti. A keddi alkut felajánló Mesterházy Attila volt miniszterelnök-jelölt csütörtökön már azt is ellenezte, hogy a Jobbik egyáltalán tagot delegálhasson a nemzetbiztonsági bizottságba. A lényeg, hogy emiatt egyelőre nem tudni, a szocialisták kiket delegálnak a bizottságok élére.

A Jobbik a jelen állás szerint a nemzetbiztonsági és az ifjúsági bizottság elnöki posztját nyerte el.

Merőben szokatlan módon már az első ülésen botrány lehet az új parlamentben. Vona Gábor, a Jobbik elnöke tartani kívánja magát a kampányban tett ígéretéhez, gárdaegyenruhában, vagy arra nagyon emlékeztető öltözetben kíván részt venni az alakuló ülésen - bár erről a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János is megpróbálta lebeszélni. A visszás helyzet - a hatályos törvények alapján ezt szabálysértésként lehet értelmezni, és bár érkezésekor hivatalosan még nem lesz képviselő, megválasztott jelöltként mentelmi jogot élvez - kezelése még az előző parlament szocialista házelnökére, Katona Bélára marad. Valószínűleg szóvá fogja tenni az ügyet - erre utal legalábbis, hogy az MSZP ügyvivő elnöke, Lendvai Ildikó levélben kérte Sólyom Lászlót, hogy felszólalásában térjen ki Vona viseletére is -, de nem valószínű, hogy ennél tovább menne.

Az alakuló ülés legfontosabb történése egyértelműen az új miniszterelnök felkérése. Orbán Viktor ezután hivatalosan is nekláthat kormánya megalakításához, a jövő hétre már be is vannak tervezve a már bemutatott miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásai. Mivel a Fidesz kétharmados többségben van, ez már puszta formalitás. Így viszont a leghamarabb két hét, illetve a parlament normális ügyrendje alapján tíz nap múlva beterjeszthetik a kormányprogramot és dönthetnek a miniszterek kinevezéséről is, azaz megalakulhat az új kormány.

Addig is a parlament tarthat üléseket, az alakuló ülés utolsó napirendi pontjaként döntenek is a következő ülés összehívásáról. A Fidesz már korábban jelezte, hogy egyes törvényeket már a kormány megalakulása előtt beterjesztenek, ilyen lehet a kettős állampolgárságról szóló is. A választási törvényt is módosítani akarják még a ciklus elején, az őszi önkormányzati választások előtt. A cél az önkormányzati és a parlamenti képviselők létszámának megfelezése, így utoljára esküszik 386 képviselő.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!