Oszkár
19 °C
29 °C

Utoljára esküsznek 386-an

2010. 05. 13. 23:58
| Módosítva: 2010. 06. 04. 14:57
Péntek délután leteszik az esküt az új parlament képviselői, ezzel véget ér a Bajnai-kormány megbízatása. Orbán Viktort hivatalosan is felkérik miniszterelnöknek, és mindenki beszédet mond. Botrány is lehet, Vona Gábor gárdaegyenruhához hasonló öltözetben kíván esküt tenni, amit a szocialisták aligha hagynak szó nélkül. A bizottsági posztokban sem sikerült megállapodni, miután az MSZP rájött, hogy mégsem adná a Jobbiknak a nemzetbiztonsági bizottság vezetését.

Az alakuló ülés menetrendje:

13:00 A Himnusszal, Sólyom László köztársasági elnök és Horváth János korelnök beszédével kezdődik az ülés. Az OVB elnöke és az önkormányzati miniszter, Varga Zoltán beszámolnak a választásokról.

~14:20 Húszperces szünet, a szünetben mandátumigazolás

~14:40 Mandátumvizsgálók jelentése, a képviselők névsorának felolvasása. Határozathozatal az OVB és az önkormányzati miniszter beszámolójáról. Bejelentik a frakciók megalakulását.

~15:15 A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással. A szavazás és a számlálás körülbelül két órát tarthat.

~17:15 Eredményhirdetés, Schmitt Pál, a Fidesz házelnök-jelöltje megválasztása után átveszi az elnökséget és köszöntőt mond. Bejelentik a kormány megbízatásának megszűnését, Bajnai Gordon beszéddel búcsúzik. Sólyom László felkéri Orbán Viktort az új kormány megalakítására. A kijelölt miniszterelnök is beszédet mond.

~18:00-18:30 Határozathozatal a bizottságokról, határozat a következő ülésről, Szózat.

Május 14-én, pénteken, 13 órától tartja alakuló ülését az új parlament. Ezzel véget ér a szocialisták kormányzása, és lejár az előző parlament mandátuma. Az ülést Sólyom László köztársasági elnök nyitja meg, az előző parlament formális feloszlatása után átadja posztját az új Országgyűlés legidősebb képviselőjének, a fideszes Horváth Jánosnak. Horváth korelnökként vezeti az ülést az új tisztségviselők megválasztásáig, munkáját a legfiatalabb képviselők, a korjegyzők segítik.

A képviselői mandátumok igazolásával és az új tisztségviselők megválasztásával lejár Bajnai Gordon kormányának megbízatása. A köztársasági elnök felkéri a választásokon győztes párt listavezetőjét a kormányalakításra, ezzel formálisan is lezárul a választás folyamata.

A parlament alakuló ülésén rengeteg lehetőség adódik beszédek mondására. Felszólal a köztársasági elnök, a korelnök, az új házelnök, a leköszönő és a kinevezett miniszterelnök. Eléneklik a Himnuszt és a Szózatot is. A protokoláris kötelezettségek és a tisztviselők titkos szavazással történő megválasztása miatt így akár hat órán át is tarthat az ülés.

Parlamenti invázió

A parlament alakuló ülése komoly dolog, és az Index komolyan is veszi. A magyar sajtótörténetben példátlan módon húsznál is több riporterünk, videósunk és fotósunk követi majd az első ülésnap minden rezdülését. Akcióba lép a Hatodik Frakció!

Az alakuló ülésen elméletileg nem kéne vitákra számítani. Hogy ez nem így lesz, az javarészt a szocialisták hirtelen véleményváltozásai miatt van. Az ülésnapon négy kérdésben is döntést kell hozni, de a választásról szóló beszámolók elfogadása nem jelenthet problémát - bár elképzelhető, hogy a lakóhelyüktől távol szavazókkal kapcsolatos zavarokra reagálni fognak a pártok. Dönteni kell a parlament és a bizottságok tisztségviselőiről is. Ez utóbbiban kedden látszólag megállapodás született, de végül az MSZP különvéleményt fűzött a saját maga által javasolt megállapodás szövegéhez. Általában nem szokás leszavazni a pártok bizottságielnök-jelöltjeit, de most bármi előfordulhat.

A posztok leosztása nem volt egyszerű, azonnal megmutatkozott az ellenzék teljes megosztottsága. A Fidesz annyiban gesztust gyakorolt, hogy biztosította az ellenzék egyharmados arányát a bizottságokban, így elvileg lehetőséget ad vizsgálóbizottságok felállítására, vitanapok kezdeményezésére és módosító indítványok benyújtására, de a jogosítványokat továbbra is egyharmados támogatottsághoz, azaz jelen esetben teljes ellenzéki együttműködéshez kötik a szabályok.

A parlament új tisztviselői

Schmitt Pál (Fidesz) - elnök
Lezsák Sándor (Fidesz) - alelnök
Jakab István (Fidesz) - alelnök
Ujhelyi István (MSZP) - alelnök
Balczó Zoltán (Jobbik) - alelnök
Latorcai János (KDNP) - alelnök
Erdős Norbert (Fidesz) - jegyző
Földesi Gyula (Fidesz) - jegyző
Szűcs Lajos (Fidesz) - jegyző
Göndör István (MSZP) - jegyző
Nyakó István (MSZP) - jegyző
Hegedűs Lórántné (Jobbik) - jegyző
Lenhardt Balázs (Jobbik) - jegyző
Móring József Attila (KDNP) - jegyző
Szilágyi Péter (LMP) - jegyző

Az első vita a parlamenti tisztségek leosztása körül robbant ki. Az nem volt vitás, hogy a házelnököt a Fidesz delegálja, ahogy az sem, hogy a kormányoldal összesen három alelnököt adhat, viszont az LMP kifogásolta, hogy az alku eredményeként csak az MSZP és a Jobbik delegálhat alelnököt. Jegyzőből a Fidesz, az MSZP és a Jobbik kettőt, az LMP és a KDNP egyet delegálhat.

Ezek után az LMP azért harcolt, hogy az ellenzéknek járó hat bizottsági elnöki posztból - 13 bizottságot kormánypárti politikus vezethet - kettő jusson nekik, de elbuktak, végül csak a fentartható fejlődés bizottságára átnevezett környezetvédelmi vezetését szerezték meg.

Nagy harc folyt az MSZP és a Fidesz között a külügyi bizottságért, amit végül a kormánypárt nyert. A szocialisták arra hivatkoztak, hogy a külügyi bizottságot általában ellenzéki politikus vezeti, de pont kétharmados kormányzásuk idején volt példa ennek ellenkezőjére.

A bizottságok elnökei

Alkotmányügyi - Balsai István (Fidesz)
Egészségügyi - Mikola István (Fidesz)
Emberi jogi - Lukács Tamás (KDNP)
Európai ügyi - Hörcsik Richárd (Fidesz)
Fenntartható fejlődés - Jávor Benedek (LMP)
Foglalkoztatási és munkaügyi - ? (MSZP)
Fogyasztóvédelmi - ? (MSZP)
Gazdasági - Rogán Antal (Fidesz)
Honvédelmi - Kocsis Máté (Fidesz)
Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki - ? (MSZP)
Kulturális - L. Simon László (Fidesz)
Külügyi - Balla Mihály (Fidesz)
Mentelmi - Rubovszky György (KDNP)
Mezőgazdasági - Font Sándor (Fidesz)
Nemzetbiztonsági - Staudt Gábor (Jobbik)
Oktatási - Pokorni Zoltán (Fidesz)
Önkormányzati - Kovács Zoltán (Fidesz)
Sport - Bánki Erik (Fidesz)
Szociális, ifjúsági és családügyi - Sneider Tamás (Jobbik)

Az MSZP és a Jobbik között a költségvetési bizottságért folyt harc, ezt végül a szocialisták nyerték, cserébe kedden a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját ajánlották a Jobbiknak, ám csütörtökre különvéleményben határolódtak el maguktól - Mesterházy Attila ekkor már azt mondta, azt sem akarják, hogy egyáltalán jobbikos tagja legyen a bizottságnak. Ezen kívül a foglalkoztatási és munkaügyi, illetve a fogyasztóvédelmi bizottságot vezethetné szocialista politikus, de cikkünk írása idején az sem zárható ki, hogy az MSZP végül nem jelöl bizottsági elnököket és alelnököket, tiltakozásul amiatt, hogy a nemzetbiztonsági bizottságot felajánlásuknak megfelelően a Jobbik vezeti. A keddi alkut felajánló Mesterházy Attila volt miniszterelnök-jelölt csütörtökön már azt is ellenezte, hogy a Jobbik egyáltalán tagot delegálhasson a nemzetbiztonsági bizottságba. A lényeg, hogy emiatt egyelőre nem tudni, a szocialisták kiket delegálnak a bizottságok élére.

A Jobbik a jelen állás szerint a nemzetbiztonsági és az ifjúsági bizottság elnöki posztját nyerte el.

Merőben szokatlan módon már az első ülésen botrány lehet az új parlamentben. Vona Gábor, a Jobbik elnöke tartani kívánja magát a kampányban tett ígéretéhez, gárdaegyenruhában, vagy arra nagyon emlékeztető öltözetben kíván részt venni az alakuló ülésen - bár erről a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János is megpróbálta lebeszélni. A visszás helyzet - a hatályos törvények alapján ezt szabálysértésként lehet értelmezni, és bár érkezésekor hivatalosan még nem lesz képviselő, megválasztott jelöltként mentelmi jogot élvez - kezelése még az előző parlament szocialista házelnökére, Katona Bélára marad. Valószínűleg szóvá fogja tenni az ügyet - erre utal legalábbis, hogy az MSZP ügyvivő elnöke, Lendvai Ildikó levélben kérte Sólyom Lászlót, hogy felszólalásában térjen ki Vona viseletére is -, de nem valószínű, hogy ennél tovább menne.

Az alakuló ülés legfontosabb történése egyértelműen az új miniszterelnök felkérése. Orbán Viktor ezután hivatalosan is nekláthat kormánya megalakításához, a jövő hétre már be is vannak tervezve a már bemutatott miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásai. Mivel a Fidesz kétharmados többségben van, ez már puszta formalitás. Így viszont a leghamarabb két hét, illetve a parlament normális ügyrendje alapján tíz nap múlva beterjeszthetik a kormányprogramot és dönthetnek a miniszterek kinevezéséről is, azaz megalakulhat az új kormány.

Addig is a parlament tarthat üléseket, az alakuló ülés utolsó napirendi pontjaként döntenek is a következő ülés összehívásáról. A Fidesz már korábban jelezte, hogy egyes törvényeket már a kormány megalakulása előtt beterjesztenek, ilyen lehet a kettős állampolgárságról szóló is. A választási törvényt is módosítani akarják még a ciklus elején, az őszi önkormányzati választások előtt. A cél az önkormányzati és a parlamenti képviselők létszámának megfelezése, így utoljára esküszik 386 képviselő.