Sólyom: A kormányzás elfordult a jótól

"A rendszerváltás utáni és a mai helyzetben hasonlóság van a
közérzületben, a múlt tagadásában és a várakozásokban. Az utóbbi
években ismét átéltük, ahogy a kormányzás elfordult a jótól, és ahogy
a kormányzás érdektelenné vált a többség számára" - mondta Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén.

Az államfő hangsúlyozta, hogy abban a történelmi parlamentben nem volt radikális frakció, most viszont van. Hozzátette, "minden országgyűlési képviselő egyenlő legitimáció birtokosa. Pontos határa van annak, hogy az alkotmány alapértékeivel, az egyenlőséggel szemben álló erkölcsi nézetek hangoztatása mikor lesz tűrhetetlen büntetőjogilag". Sólyom szerint a mentelmi jog nem védheti a gyűlöletre uszító képviselőt. "Amit jogilag el kell viselni, azt emberileg nem kell" - közölte.

A köztársasági elnök úgy véli, számos régi demokráciát, ahol szélsőséges párt is van a parlamentben, nem e szerint, hanem a demokrácia szilárdsága alapján ítélik meg. "Kizárólag a tettek számítanak. Azzal lesz Magyarország demokrácia, ha megfékezi a szélsőségesek erőszakosságát". Van más újdonság is: megalakult az a párt, amelyik a környezetvédelmet tartja fő feladatának, utalt az LMP-re.

Sólyom kijelentette: a húsz évvel ezelőtti jogállami forradalom minden ízében forradalmi volt. A rendszerváltás megtörtént. Minden problémát meg lehet oldani alkotmányos módon, közölte.

Mint mondta, arról is van tapasztalat, hogyan lehet az Alkotmányhoz nyúlni. "Az alkotmány nem holt betű, hanem él és fejlődik. Viszont létezik az alkotmány és a benne foglalt jogok egy olyan koherens rendszere, amely az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál. Ezt kell fenntartani, ezen keretek között bátran élhet lehetőségeivel", közölte Sólyom László.

Az új kormány legfontosabb feladatának a gazdaság rendbe hozatalát, az oktatási rendszer újjáépítését és a cigányság integrációját nevezte.