De mi lesz itt két nap múlva?

"Ez a mi szerencsénk" - mutatja egy hatvan év körüli edelényi férfi a város nevezetessége, az épp felújításra váró L'Huillier-Coburg kastély körül hömpölygő habos, sáros vizet, és a Bódva gátjának azt a tizenöt-húsz méter széles részét, ami kedd hajnalban átszakadt. Azóta még egy helyen áttört a gát, egy harmadikon pedig átvágták; ez utóbbival körülbelül ötszázezer köbméter vizet tudnak elvezetni, de hogy ez mire lesz elég, és mennyi ideig oldja meg a problémát, azt nem tudják a helyiek. A városon átvezető főút hídjának mindkét oldalán elérte a töltés felső szintjét a víz, helyenként négy-öt sor homokzsákkal magasították meg, hogy ne folyjon, csak szivárogjon rajta a víz.

A városnak valóban nagy szerencséje, hogy a gát épp azon a szakaszon adta meg magát. Ez a folyó jobb partján, a városban lévő hídtól délre lévő partmenti rész az egyetlen, ahol nincsenek házak a töltés tíz-tizenötméteres körzetében, csak a kastély - ami az úgynevezett kastélyszigeten, a város átlagos magasságánál két-három méterrel magasabban van -, a Bódva folyó régi medrében egy nádas és egy általában csak csordogáló patak. Most ebbe a nádasba és ebbe a patakba zúdul az a víz, ami, ha bárhol máshol szakad át a töltés, lakott házakba, kertekbe, pincékbe ömlött volna be. Mivel a Bódva régi medrét mára részben már beépítették, jut oda is a vízből, de nem annyi, mintha közvetlenül a házak mellett szakadt volna át a gát.

Ez még megtörténhet a jobb partnak a hídtól északra eső részén, jelenleg ez a védekezés legkritikusabb szakasza. Bár a két gátszakadás és a gát kivágása enyhítette az északi városrészt, Edelény történelmi belvárosát védő töltésre eső nyomást, a folyó kanyarulatánál kedd kora délután már megcsúszott a föld. Bár ezt még tudták stabilizálni, a folyóval szomszédos Bódva utca egyes szakaszain már nyolcvan-kilencven centis a víz, tíz-tizenkét házat méteres homokzsákokkal kell védeni, de az udvarokat, kerteket már elöntötte az ár.

Bár hivatalosan még nincs erről döntés, az utcában élők közül többen kedden késő délután már a kiköltöztetésről beszélnek. "Nem szólt még senki semmiről, de mit is mondhatna? Ha jön a víz, akkor mi megyünk, vagy önszántunkból, vagy a víz visz el innen mindenkit" - mondja egy idős férfi, azon szerencsések egyike, aki előtt és akinek a kertjében még nem jelent meg a víz. "Most úgy számolunk, hogy a legveszélyeztetettebb szakaszon sem fog áttörni a víz. Ha mégis, akkor az északi városrészben nagyjából ezer embert kell kiköltöztetnünk" - mondta délután Molnár Oszkár polgármester. Ennyit várhatóan el tudnak szállásolni a városi közintézményekben, például iskolai tornatermekben.

Akik jó hírekre vágynak, azok arról beszélnek, hogy a Sajó, amibe a Bódva belefolyik, már apad, így nem kell attól tartani, hogy az visszaduzzasztja a folyót. A veszélyhelyzetben mindenhol felbukkanó hivatásos aggódók viszont azt emlegetik, hogy a vízügyesek szerint akár hetekig is ilyen magas szinten tetőzhet a víz, hiszen Szlovákiában folyamatosan esőzik, ráadásul a rakancai tározó is megtelt, így onnan is engedik vissza a vizet, hogy annak át ne szakadjon a gátja. Márpedig azt Molnár Oszkár is elismeri: nem tudják, milyen állapotban vannak a gátak, meddig képes a töltés megvédeni a várost. Amit a védekezésben résztvevő egyik munkás, a műszak leteltével, így fogalmazott meg: "oké, hogy most megfogtuk a gátat, de mi lesz itt két nap múlva?"

És vannak, akik kifejezetten arról beszélnek, hogy az északi városrészen most éppúgy bugyog át a víz a gáton, mint ahogyan a kastély környékén lévő töltést mosta a víz. "Másfél nappal a ma hajnali áttörés előtt nézett ki úgy az a töltésszakasz, mint ahogy most a Bódva utcai" - mondja egy ötven év körüli férfi, aki állítása szerint vasárnap óta szinte megszakítás nélkül a munkaterületen van.

Arra senki nem emlékszik, volt-e valaha ekkora víz a városban és a környékén, de a vízügyes szakemberek is folyamatosan a legmagasabb vízállásról beszélnek, nemcsak a Bódva, hanem a Sajó és Hernád kapcsán is. A folyó napközben elérte a városon átvezető 27-es főút hídját is, azt azonban egyelőre nem zárják le, mivel egyelőre a 27-es út vezeti el a 3-as főút forgalmát is, mivel az Miskolc határában víz alá került. A belvárosban lévő egyetlen kocsmában, a Sörudvarban arról beszélnek, hogy talán a 74-es árvíz lehetett hasonló - "akkor kétezer bányászt hoztak ide a környékről védekezni" -, de nem szakadt át a gát, pedig akkor alacsonyabb is volt, mint a mostani töltés.

Bányászból kétezret most nemhogy a környéken, talán az egész országban nem lehetne találni, de a védekezésen így is ezrek dolgoznak. Az önkéntesek közül mindenki addig, amíg az ereje bírja - van, aki az állítása szerint 14 órán át pakolta a homokzsákokat -, a tűzoltók, vízügyesek, katasztrófavédelmisek műszakokra osztva. Napközben Edelényben járt a vízügyi szakállamtitkár, aki azt mondta, hogy ha kell, a vízügyi igazgatóságoktól még tudnak embereket, elsősorban gátőröket áthozni Edelénybe, "ők már láttak ilyen vizet, még nagyobbat is". Nem is a létszámmal van baj, sokkal inkább a homokkal, pontosabban a homok Edelénybe szállításával. Az átmenő forgalom megugrott, közben pedig a teherautóknak egyre messzebbről és egyre több helyre kell a homokot hozniuk.

Edelényben közben szinte megállt az élet. Akik nem a gátakon vagy a homokzsákok töltésén dolgoznak, főznek a munkásokra, vagy bámészkodnak a hídon. A védekezésen dolgozók szerint a katasztrófaturizmus még nem elviselhetetlen méretű, a gátak egy részére pedig most már csak a munkásokat vagy a környéken élőket engedik fel. Ez érthető is: a töltések egyre rosszabb állapotban vannak, az ominózus északi szakasz jobb parti töltésének a tetején már most bokáig süllyedni a sárban. Itt a víz a homokzsákok alatt is átszivárog, sőt, egyre több helyen folyik.

"Az a jó, amíg tiszta vizet látunk a védett oldalon" - mondja az egyik vízügyes szakember, és mutatja, hogy most még a legtöbb helyen azt látunk. Ez ugyanis azt jelenti, hogy ott nem mossa ki a töltés anyagát a víz, csak átfolyik rajta. Ezzel szemben azokon a helyeken, ahol már sáros tócsákban gyűl a víz, ott már gyengül a töltés. Az átfolyt vizet csaknem tucatnyi szivattyúval próbálják visszajuttatni a folyóba az utcáról és a kertekből, de sziszifuszi munka ez. "Tudja, amit átnyomnak a gát fölött a szivattyúkkal, az visszajön a homokzsákok alatt és a gát alatt" - mutatja egy Bódva utcai lakos, aki azt mondja, ez így megy már harmadik napja. És hogy meddig? Az férfi vállat von, és felmutat az égre, amiből, ahogyan napközben vagy négyszer, ismét eleredt az eső.