Orbán
13 °C
23 °C

Elfogadták a kettős állampolgárságot

2010.05.26. 09:23 Módosítva: 2010-05-26 14:47:43
A parlament elfogadta a kettős állampolgárság könnyítéséről szóló törvényjavaslatot.

A módosító indítványok elvetése után, eredeti formájában fogadta el a parlament a Fidesz kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatát - az ellenzéki módosító indítványokat a Fidesz egységesen leszavazta.

Óriási többség

A parlamentben 344 képviselő szavazott igennel, hárman nemmel (Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor, Molnár Csaba, mind MSZP-s), öten tartózkodtak (az MSZP-s Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván, valamint az LMP-s Dorosz Dávid és Szabó Tímea).

Az MSZP-s pártelnök Lendvai Ildikó lekéste a szavazást, éppen akkor lépett be, amikor a törvény elfogadása után elült a taps. A Fidesz hevesen reagált az érkezésére.

Fotó: Huszti István
Fotó: Huszti István

A parlament azt is megszavazta, hogy a köztársasági elnök sürgősen hirdesse ki a törvényt (322 igen, 23 nem, 7 tartózkodás).

A honosítás új szabályai

Az elfogadott törvény értelmében egyedi kérelemre kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja". A törvény alapján tehát ezentúl nem szükséges Magyarországon tartózkodnia annak, aki magyar állampolgárságot szeretne szerezni.

A magyar származású külföldi állampolgárok tartós magyarországi tartozkodásuk esetén jelenleg is kedvezményesen, akár három hónap alatt állampolgárságot szerezhettek, a könnyítés tehát a tartózkodás feltételének eltörléséből áll.

Az állampolgárság megszerzése nem érinti a szavazati jogot, amelyet a választójogi törvény rendez, és melynek feltétele a magyarországi állandó lakcím megléte. Nem érinti a szociális- és nyugdíjellátást sem, amit szintén külön törvények szabályoznak. A törvény gyakorlatilag a jelenleg hatályos romániai szabályozáshoz hasonlítható, ahol elsősorban a moldáviai románok kaphatnak kedvezményesen román állampolgárságot.

Pozsonynak nem tetszik

Épp emiatt Románia, és a hasonló rendszert működtető Szerbia nem is emelt kifogást a magyar javaslat ellen, az csak Szlovákiában okozott felháborodást. Szlovákiában választási kampány van, borítékolható volt, hogy a kettős állampolgárság ügye emiatt jelentős figyelmet kap. A szlovák kormánypártok keddre rendkívüli parlamenti ülést hívtak össze, ahol végül határozatban ítélték el a magyar törvényjavaslatot, de szankciókról végül nem döntöttek, bár eredetileg még az is felmerült, hogy a magyar állampolgárságot kérvényező szlovákiai magyarokat megfosszák szlovák állampolgárságuktól.

A szlovák törvényhozás a határozati javaslatban kifogásolta, hogy a magyar kormány nem egyeztetett velük a kérdésben. Ezt a kifogást a Fidesz azzal utasíthatja el, hogy az új kormány még nem állt fel, a törvényt így nem a kormány, hanem az országgyűlés kezdeményezte.

Semjén Zsolt szerint semmiféle etnikai, vagy egyéb diszkrimináció nem
szerepel a szerdán elfogadott, kettős állampolgárságról szóló törvényben, az semmilyen európai, nemzetközi fórumon nem támadható. A KDNP elnöke a parlamenti szavazás után tartott sajtótájékoztatóján Szlovákiával kapcsolatban azt mondta: "mi mindenkivel megpróbáltunk és megpróbálunk szót érteni, akivel lehet, azonban akik nem akarnak velünk szót érteni, azoknak a kedvéért nem adhatjuk fel a legtermészetesebb jogainkat". A politikus hangsúlyozta: egyetlen ország számára sem jelent veszélyt, ha a határon túli magyarok élnek természetes jogaikkal.

Elvetették a módosítókat

A Fidesz törvényjavaslatát alapjaiban a teljes országgyűlés támogatta, a szocialisták is csak az időzítést kifogásolták: ők kivárták volna a szlovákiai választásokat a döntéssel. A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok a törvény lényegét nem érintették, csupán további kedvezményeket adtak volna a honosításban. A Jobbik például a csángókra tekintettel kiterjesztette volna a kedvezményeket azokra is, akik nem a történelmi Magyarország területéről származnak, de román állampolgárként valószínűsítik magyar származásukat.

01

Az MSZP pálfordulása

A kettős állampolgárság kérdése 2004 ősze óta témája a magyar belpolitikának. Akkor a Magyarok Világszövetsége kezdeményezett népszavazást az ügyben, melyet a Fidesz taktikai okokból támogatott, mert esélyt láttak rá, hogy a kérdésben sarokba szorítsák az új szocialista miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet.

Gyurcsány pedig bele is sétált a csapdába, a kormány határozott ellenkampányt folytatott. Bár a népszavazás eredménytelenül zárult - az igenek ugyan többséget kaptak, de nem érték el a teljes választóközösség 25 százalékát -, a kormány deffenzívába szorult. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a népszavazás után végül is könnyítették a magyar származású nem magyar állampolgárok honosítását. A szocialista frakció most nem utasította el a javaslatot, a képviselők lelkiismereti alapon szavazhattak, többségük igennel.

Arra a kérdésre, hogy a 2004-es kettős népszavazás óta mi változott,

Mesterházy Attila,az MSZP frakcióvezetője  azt válaszolta: időközben Románia uniós tagállam lett, Szerbiában nincs vízumkényszer, a törvény nem érinti a választójogot, és nem terheli a költségvetést. Az MSZP frakcióvezetője szerint ugyanakkor problémás a módosítás időzítése, hiszen ezzel a szlovákiai nacionalista pártokat erősítik és a szlovákiai magyar pártok helyzetét gyengítik. Emellett az MSZP szerint probléma az is, hogy elmaradtak az egyeztetések: a Fidesz sem a határon túli magyar szervezetekkel, sem pedig a szomszédos államokkal nem egyeztetett a javaslatról.

Gyurcsány: Elfertőződhet a történelmi seb

Gyurcsány Ferenc azért sem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, mert szerinte ez akarva-akaratlanul "egy rosszízű külpolitikai diktátumként" látszik a régió más országaiból, függetlenül attól, hogy a törvény egy valóságosan létező történelmi sebet szeretne fertőtleníteni.  Persze - ha nincsen szerencsénk - akkor ehelyett további fertőzést fog okozni - indokolta döntését a volt kormányfő.

Gyurcsány szerint  a nemzeti együttműködés Orbán által hangoztatott, "egyébként is hamisan csengő politikájából" csak akkor nem lesz a nacionalista felsőbbrendűség félelmét keltő üzenet, ha az kiegészül regionális együttműködési szándékkal, ennek pedig semmi jelét nem mutatja a hivatalba készülő kabinet. Felvetette: most csak Szlovákiának van gondja a kettős állampolgársággal, de mi lesz például akkor, ha a jelenlegi román kormányt esetleg leváltja egy erősen nemzeti színezetű kabinet és román polgárok sokasága néz majd kétellyel a kettős állampolgárságú magyar nemzetiségű székelyek szemébe, hogy vajon ők tényleg hűséges, lojális polgárai-e Romániának.

A kettős állampolgárság kezdeményezése ebben a formában a határon túli magyarok érdekét egyáltalán nem szolgálja, Orbán Viktor Fidesz-elnök és Vona Gábor, a Jobbik elnöke közötti összekacsintást annál inkább, írta bogjában a szintén nemmel szavazó Molnár Csaba, az ügyvezető kormány kancelláriaminisztere. Molnár szerint a magyarországi lakóhely, mint állampolgársági feltétel megszüntetése az állam és a nemzet fogalmának Ficóra és Slotára jellemző összemosását eredményezi.

Szanyi Tibor újságíróknak úgy nyilatkozott, a döntés két problémát is hordoz magában. A magyar állampolgárság felvétele ugyanis azt eredményezheti, hogy a prominens vezető magyar értelmiség kiszorulna a hivatalokból. A szocialista politikus kitért arra is: nem a magyar nemzet együvé tartozását szolgálja, hogy mindenki megkaphatja a kettős állampolgárságot, akinek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, hanem azokét, akik ezt gazdasági haszonszerzésre kívánják használni. Szanyi Tibor véleménye szerint az eddigi szabályok is kielégítőek voltak. Egy országnak nem biztos, hogy olyan állampolgárokra van szüksége, akik nincsenek ott - jegyezte meg.

Vona szégyelli magát és elnézést kér

A Jobbik elnöke nem volt jelen a törvény zárószavazásakor. "Rosszul tájékozódtam, és ennek következményeképpen nem tudtam a zárószavazás konkrét időpontjáról" – írta közleményében Vona Gábor, aki épp rádióinterjút adott. Vona, mint írja,  akár a Marsra is elment volna, hogy ezen a történelmi szavazáson személyesen legyen jelen, és most szégyelli magát, hogy ez meghiúsult.

Tízből hatan adnák meg a kettős állampolgárságot

Egy most vasárnap esedékes népszavazáson tízből hatan megadnák az állampolgárságot a határon túliaknak, derül ki a Nézőpont Intézet Heti Válasz számára készült közvélemény-kutatásából. Ez az előző hónapban mértnél hét százalékkal kevesebb és nem a bizonytalanok vannak többen, hanem azok, akik ellenzik a tervezetet. A Nézőpont Intézet felmérése szerint ennek az az oka, hogy az elképzelés "politikai vita" tárgyává vált.

A Fidesz szavazóinak 77, a Jobbikra voksolók 69 százaléka adná meg a lehetőséget a határon túliaknak. Az MSZP és LMP támogatóinak 60, illetve 47 százaléka ugyanakkor ellenzi a tervezetet. Szavazati jogot az állampolgárság megadását pártolók fele feltétel nélkül, további 36 százalék pedig csak magyarországi lakhely esetén adna. (Független Hírügynökség)