Lemondott az SZDSZ elnöke

Lemondott Retkes Attila az SZDSZ elnöki posztjáról szombaton. Hanga László, a leköszönő pártelnök sajtósa a lemondás okáról nem adott tájékoztatást, ám azt közölte, Retkes Attila döntéséről délután közleményt ad ki. Retkes Attilát tavaly július 12-én választották meg az SZDSZ elnökévé a párt rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésén.

Retkes Attila döntéséről a Szabad Demokraták Szövetsége szombat délután rövid közleményt adott ki. Ebben az áll, hogy Retkes Attila pártelnök bejelentette, lemond tisztségéről, és nem jelölteti magát újra az elnöki posztra. Az SZDSZ bejelentette: az országos tanács szombati ülésén úgy döntött, hogy június 26-ára összehívja a párt tisztújító küldöttgyűlését. A küldöttek ekkor döntenek majd a párt új alapszabályáról, valamint az Országgyűlésből kiszorult liberálisok politikai stratégiájáról.

Helyes döntés

Retkes Attila döntését az MDF-fel közös sikertelen választási szerepléssel indokolta, azzal, hogy a két rendszerváltó párt kiesett az Országgyűlésből. A pártelnök hozzátette: ő még ma is "helyes döntésnek" tartja, hogy az SZDSZ és az MDF Bokros Lajos miniszterelnök-jelölt támogatására szövetkezve vett részt a parlamenti választásokon.

Azért most mondott le, mert így a négy héttel későbbre összehívott küldöttgyűlésen már dönthetnek utódáról. Utalt az SZDSZ alapszabályára, amely szerint ha az elnök lemond, akkor 30 napon belülre kell a küldöttgyűlést összehívni. Mint mondta, ezért most érkezett el az a pillanat, amikor nyugodt lelkiismerettel le tud mondani, és így nem keletkezik "exlex állapot". Retkes Attila a párt tisztújító küldöttgyűléséig még "kvázi ügyvezetőként" a helyén marad. Retkes szerint meg kell adni a lehetőséget arra, hogy "a nagy múltú, ám most meglehetősen marginális" helyen lévő SZDSZ-t egy új pártvezetés megújítsa.

Retkes elmondta azt is, hogy a május 25-ei határidőig 530-an erősítették meg írásban SZDSZ-es párttagságukat. Utalt arra, hogy a pártnak korábban "papíron" mintegy ötezer tagja volt. Az országos tanács úgy döntött, hogy június 11-éig meghosszabbítják a nyilatkozás lehetőségét, mert sokan jelezték, hogy külföldön tartózkodnak, vagy mert még nem ült össze a helyi csoport. (A megyei elnökök és a helyi csoportokat vezető elnökök feladata volt a visszajelzések megszervezése). Budapesten 21 kerületben maradt meg az SZDSZ csoportja, és ezekben a "meglehetősen aktív" többség megújította a tagságát.

Arra a kérdésre, politikailag felelősnek érzi-e magát az SZDSZ helyzetéért, Retkes Attila azt mondta, abban érez felelősséget, hogy nem sikerült egyértelművé tenni, hogy az SZDSZ nem az MSZP szatelitpártja, hanem önálló liberális erő. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy tavaly nyáron a pártot "rettentő nehéz és reménytelen" helyzetben vette át.

Arra a kérdésre, az SZDSZ-nek milyen esélyei lehetnek az októberi önkormányzati választáson, Retkes Attila személyes véleményeként azt mondta, pártjának komoly újjáépítésre van szüksége, ehhez pedig hosszabb idő kell.

Parlamenti képviselet nélkül

Retkes Attila az SZDSZ 2007-ben megalakult kulturális és médiakabinetjének titkáraként kapcsolódott be az országos politikába. Ugyancsak 2007-ben hozta létre a párt budapesti kulturális munkacsoportját, amelynek vezetője lett.

Az EP-választáson elszenvedett vereség után, 2009. július 12-én a párt rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen az SZDSZ elnökévé választották. A pártelnöki posztért szintén versengő Weinek Leonárd a szavazás után bejelentette kilépését az SZDSZ-ből, másnap tucatnyi pártalapító, neves támogató, a demokratikus ellenzék több egykori tagja – köztük Fodor Tamás, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Iványi Gábor, Konrád György, Kozák Márton, Rajk László – is nyílt levélben közölte, hogy elhagyja a pártot.

Retkes Attila első sajtótájékoztatóján a párt nevében négy dologért kért bocsánatot a magyar társadalomtól: a korrupciós ügyekért, a vidék magára hagyásáért, a határon túli magyarok elhanyagolásáért, a fölényes, agresszív stílusért. Ezután azonnal lemondásra szólította fel Kóka János parlamenti frakcióvezetőt, aki ezt visszautasította. Ettől kezdve a parlamenti frakció a pártvezetéstől függetlenül működött.

2009 decemberében az SZDSZ küldöttgyűlése elfogadta az Újratervezés című, a 2010 és 2014 közötti időszakra készített pártprogramot, majd januárban az országos tanács elfogadta, hogy a parlamenti választáson együttműködnek a Magyar Demokrata Fórummal.

Idén áprilisban az SZDSZ a választások első fordulójának eredményei alapján nem került be az Országgyűlésbe, ezzel a magyarországi rendszerváltozás egyik vezető politikai ereje parlamenti képviselet nélkül maradt.