Az Európa Tanács kevesebb embert akar a magyar börtönökbe

A strasbourgi székhelyű ET szóban forgó bizottsága (CPT) nem csupán a kínzás, hanem általában az embertelen és megalázó bánásmód ellen is fellép a tagországoknál, a bűnüldöző, illetve büntetés-végrehajtási, valamint pszichiátriai intézményekben tett ellenőrzései nyomán. A ténymegállapító küldöttség legutóbb 2009. március végén, április elején járt Magyarországon, azt megelőzően pedig 2005-ben.

Jobb a helyzet, de még mindig rossz

A jelentéssel együtt közzétették kedden Strasbourgban a magyar kormány tavaly októberben megküldött válaszát, amely részletekbe menően reagált a bizottság észrevételeire.

A kínzás elleni ET-bizottság elismerte, hogy a magyar börtönök túlzsúfoltsága az elmúlt években csökkent: a 2005-ös 141 százalékról - a szombathelyi és a tiszalöki büntetés-végrehajtási intézmény 2008-as átadása nyomán - 2009 tavaszára 122 százalékra mérséklődött a telítettség. A miskolci büntetés-végrehajtási intézet volt az egyik legzsúfoltabb a bizottsági látogatás időpontjában, mintegy 185 százalékos telítettségi rátával.

A magyar kormány által 2009 őszén készített reagáló összegzés szerint már csupán 117 százalékos volt a telítettség, ám a magyar dokumentum is kitért az országos átlagtól való jelentős eltérésekre.

"Az országos fogvatartotti létszám nagysága miatt a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön is a túlzsúfoltság problémájával küzd. Tekintettel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó fogvatartottak országos átlaghoz viszonyított magasabb arányára, (...) az elmúlt időszak telítettségi mutatója 135-145 százalék között mozgott" - áll a magyar dokumentumban. Az ET normái szerint fogvatartottanként legalább 4 négyzetméternyi teret kell biztosítani.

Kevesebb embert küldjenek rács mögé

Az Európa Tanács bizottsága azt javasolja, hogy Magyarország igyekezzen büntetéspolitikai változtatásokat végrehajtani, próbáljanak kevesebb embert rács mögé juttatni. A büntető eljárás alá vont személyek esetében az ítélethozatal előtt nagyobb hangsúlyt lehetne helyezni azokra az intézkedésekre, amelyek nem teszik szükségessé az előzetes letartóztatásban tartást, az ítélethozatalnál pedig a szabadságvesztés helyett törekedni lehetne a társadalomba való visszailleszkedést célzó intézkedésekre - vélekedett a strasbourgi testület.

A jelentés külön-külön kitért a rendőrségi fogdákban, a börtönökben, a külföldi illegális bevándorlók elhelyezésére létrehozott őrzött szállásokon, illetve a zárt pszichiátriai intézetekben elhelyezettek körülményeire. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy lehetőség szerint el kell kerülni az előzetes letartóztatásba helyezett személyek rendőrségi fogdákban való elhelyezését.

Az emberjogi aggályokat részletesen tárgyaló jelentésben felvetették egyebek közt, hogy az őrizetesek orvosi vizsgálatakor biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét, a vizsgálat megfelelő intimitását, azt, hogy annak csak az egészségügyi személyzet lehessen a szemtanúja.

Bántalmazott rabok

"A miskolci büntetés-végrehajtási intézetben a küldöttség számos hihető, orvosi bizonyítékokkal alátámasztott beszámolót kapott a fogvatartottaknak a személyi állomány általi fizikai bántalmazásáról. A beszámolók szerinti bántalmazás főképpen ütlegelésre és rúgásokra vonatkozott, amelyeket az elmondások szerint nem csak a börtönhelyiségekben, hanem a szomszédos bírósági épületben is alkalmaztak" - áll a CPT-dokumentumban.

A bizottsági jelentéstevők szerint a magyar hatóságoknak "erős hangú üzenetben" kell felhívniuk a figyelmet a helytelen bánásmód minden fajtájának - akár a fizikai bántalmazásnak, akár a verbális sértéseknek - az elfogadhatatlanságára. A bizottsághoz ugyanis eljutottak panaszok ilyen esetekről, egyebek közt "rasszista természetű, sértő szóhasználatról". Külön felhívták a figyelmet arra, hogy az elfogás után már megfékezett személyt nem szabad tovább ütni, a fogva tartottak szállításakor pedig ügyelni kell az alkalmazott kényszerítő eszközök arányos voltára.