Rövidülnek a választási kampányok

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében már az őszi önkormányzati választáson is rövidebb lesz a kampány, kampánycsend pedig csak a szavazás napján lesz 0 órától 19 óráig. A Ház 257 igen szavazattal, 99 nem ellenében döntött a választási eljárásról szóló törvény módosításáról. Az ellenzéki frakciók nemmel szavaztak. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.

A változtatások alapján a választást ezentúl legkésőbb nem 72, hanem 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni, így 12 nappal rövidülnek a választási kampányok. Változik a kampánycsend időtartama is: csak a szavazás napján 0 órától 19 óráig lesz tilos kampányolni, míg eddig az azt megelőző napon is tiltott volt a korteskedés.

Az eddiginél kevesebb nap áll majd rendelkezésre az ajánlószelvények gyűjtésére is. Az őszi önkormányzati választáson a nagyvárosokban már csak 18, a kisebb településeken pedig 16 nap.

A választási eljárásról szóló törvény módosítását Kósa Lajos, Szakács Imre és Kovács Zoltán fideszes képviselők kezdeményezték.

Minden választás előtt megújul az OVB

A parlament hétfőn döntött arról is, hogy minden általános választás előtt megújul az Országos Választási Bizottság (OVB). A Ház 259 igen szavazattal, 98 nem szavazat mellett hozta meg döntését. A fideszes Horváth Zsolt indítványát egyik ellenzéki frakció sem támogatta.

A javaslat elfogadásával már az őszi önkormányzati választások előtt új tagokat választanak a jelenlegi testületbe, amelynek tagjait az áprilisi országgyűlési választások előtt választották meg négyéves mandátummal. Az Országgyűlés itt is arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.

A választási eljárásról szóló törvény módosításának általános vitájában az OVB tervezett átalakításáról Kósa Lajos korábban azt hangsúlyozta, olyan működési struktúrát kell kialakítani az testületben, ami lehetőséget teremt a mindenkori parlamentnek, hogy újragondolja és értékelje a testület működését. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, hogy az OVB betlit adott elő a tavaszi országgyűlési választásokon, így nem érti, hogy az ellenzék miért kifogásolja a testület átalakítására vonatkozó fideszes javaslatot.

Csökken a kisebbségi önkormányzati képviselők száma

Szintén hétfőn határozott arról az Országgyűlés, hogy csökkenti a megválasztható települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát. A Ház 302 igen szavazattal, 55 nem szavazattal hozta meg döntését. A javaslatot a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői támogatták, az MSZP és az LMP frakciója ellenezte.

A Hargitai János és Szászfalvi László kereszténydemokrata politikusok által kezdeményezett változtatás célja, hogy a helyi önkormányzati képviselők létszámával párhuzamosan csökkenjen a kisebbségi önkormányzati képviselők száma is. A törvényt már az idei kisebbségi önkormányzati választáson alkalmazni kell.

Az új törvény kimondja, a kisebbségi választópolgár a korábbi öt helyett legfeljebb négy jelöltre szavazhat saját településén. A választás megtartásához ugyanennyi jelöltre van szükség, míg képviselő a négy legtöbb szavazatot kapó jelölt lehet.

A területi kisebbségi önkormányzati választáson a megválasztható képviselők száma kilencről hétre csökken. Ez alapján a választást akkor lehet megtartani, ha a jelölőszervezetek által állított listákon is összesen legalább hét jelölt van.

A törvénymódosítás a kisebbségi önkormányzati képviselők közgyűlésének létszámát is érinti. A megalakult települési kisebbségi önkormányzatok számától függően továbbra is 15, illetve 53  között változhat ezen testületek tagjainak száma. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábbival megegyező méretű közgyűlés felállásához az esetek többségében az eddiginél kétszer több települési kisebbségi önkormányzat megalakulására van szükség.

A változtatások érintik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt is, így a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány elnöke a jövőben nem a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal mindenkori elnöke, hanem a kormány által kijelölt kuratóriumi tag lesz.