Tekla
9 °C
16 °C

Az Alkotmánybíróságon védekeznek a közszolgák

2010.07.01. 13:07 Módosítva: 2010-07-01 13:37:43
A szakszervezetek és az MSZP is az Alkotmánybírósághoz fordult a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátása és a két hónapon túli végkielégítés 98 százalékos megadóztatása miatt. Utóbbi passzus a pedagógusokra, az orvosokra és a rendőrökre is vonatkozik. Navracsics Tibor nem zárja ki, hogy létszámcsökkentés lesz a közigazgatásban.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszolgálati dolgozók szakszervezetei a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény két rendelkezése, az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkozó szabályozás miatt - jelentette be Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke.

Navracsics Tibor nem tartja kizártnak, hogy nem lesz létszámcsökkenés a közigazgatásban, átcsoportosítás azonban elképzelhető. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt azután mondta, hogy csütörtökön, a köztisztviselők napján három önkormányzati szövetség és nyolc, a közszolgálatban érintett szakszervezet képviselőjével találkozott.

Navracsics Tibor nem cáfolta, hogy például a pedagógusokat is érinti majd az a rendelkezés, amely 98 százalékos adót vezet be a két hónapon túli végkielégítésekre. A Népszabadság információi szerint nemcsak a minisztériumokból elbocsátandó kormánytisztviselőkre, de a tanárokra, orvosokra, ápolókra, sőt még a rendőrökre is vonatkozik majd az a rendelkezés, amely szerint a két hónapot meghaladó végkielégítések csaknem száz százalékát adóként kellene befizetni.

Navracsics Tibor azt mondta: miközben sok olyan ember van, aki derekasan dolgozott, és kap végkielégítést, az elmúlt évek kifizetési botrányai alapján az vélelmezhető, hogy számos esetben súlyosan visszaéltek ezzel a jogcímmel. Tudomásul kell venni, hogy az ország ma olyan anyagi helyzetben van - folytatta -, hogy nem engedhető meg százmilliós "lelépési díj" kifizetése azoknak, akik azután esetleg már a következő nap ismét munkába állnak.

Arra az újságírói felvetésre, hogy ha például elküldenek egy önkormányzati tisztviselőt, aki húsz éve ott végzi munkáját, akkor ő is csak két hónapnyi végkielégítést kapna-e, a miniszter úgy válaszolt: ha a magyar Országgyűlés elfogadja ezt a törvényt, akkor ez értelemszerűen vonatkozni fog rájuk is visszamenőleg. Arra a kérdésre, hogy igazságosnak érzi-e ezt a kormány, azt mondta, annak érzi.

Az informális megbeszélés után tartott tájékoztatóján Navracsics Tibor elmondta: a kormánytisztviselői törvényre építve a jövőben specializált életpályamodelleket fognak kiépíteni. A csütörtöki találkozón megállapították, hogy az említett jogszabályban egy olyan pont van, amelyben nem tudnak dűlőre jutni. Ez az a kérdés, hogy a jövőben lehet-e indokolás nélkül kormánytisztviselőt felmenteni, vagy sem - közölte.

Ezzel összefüggésben Navracsics elmondta: arra kérte a szakszervezeteket, jelezzék, ha olyan eset jut a jövőben a tudomásukra, hogy valakit kimondottan politikai okokból bocsátanának el a közigazgatásból úgy, hogy egyébként a munkája erre nem ad okot. Ha ilyen előfordul, ki fogják vizsgálni - fűzte hozzá.

A kormánytisztviselői törvény nem vonatkozik a közalkalmazottakra, sőt a köztisztviselők közül sem mindenkire. Személyi hatálya kimondottan azokra a köztisztviselői státuszban lévő munkavállalókra vonatkozik, akik minisztériumokban dolgoznak, illetve tárcáknak alárendelt államigazgatási intézményekben. Ebbe a körbe mintegy 60 ezer munkavállaló tartozik, ők lesznek kormánytisztviselők - ismertette.

Az MSZP szerdán az Alkotmánybírósághoz fordult azzal a kéréssel, hogy a taláros testület visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a kormánytisztviselőkről szóló törvényt - mondta szerdán Gúr Nándor, a párt országgyűlési képviselője. Az MSZP-s politikus elhibázottnak és arrogánsnak nevezte a kormánytisztviselőkről szóló törvényt.

Gúr Nándor szerint a törvény előkészítésekor, a "nemzeti együttműködés jegyében" semmilyen egyeztetést nem folytattak a társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel. A politikus emlékeztetett rá, hogy az államfő éppen azért küldte vissza megfontolásra a törvényt, mert álláspontja szerint az indoklás nélküli elbocsátás sérti az emberi méltóságot. A parlament a jogszabályt végül úgy fogadta el, hogy ezt a passzust nem módosította - tette hozzá Gúr Nándor.

Az MSZP elindította és várhatóan nyár végéig üzemelteti azt az ingyenes jogsegélyszolgálatot, ahová az indoklás nélkül elbocsátott köztisztviselők fordulhatnak.