Egy papír nem lehet veszélyes

Az országgyűlés hétfői ülésének fő témája a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának a közhivatalokban való kifüggesztése volt. Gyurcsány Ferenc, Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila és Molnár Csaba korábbi kancelláriaminiszter "A Nemzeti Együttműködés Rendszerét Megtestesítő Személy iránt érzett szeretet, hűség és hála kifejezéséről" címmel parodisztikus törvényjavaslatot (pdf.) nyújtott be arról, hogy Orbán Viktor fotóját tegyék ki az összes középületben. Erre rímelve Ferenczi Gábor jobbikos képviselő azt javasolta, hogy nyilatkozatot a megmaradt Lenin-képek hátára nyomtassák, időt és pénzt spórolva meg az érintett intézményeknek.

Sólyom László sem függeszti ki

A plenáris ülésen Schiffer András az LMP elnöke azt mondta: alkotmányossági problémát is felvet, hogy politikai nyilatkozatot tetetnek ki középületekben. Schiffer szerint ízléstelen egy demokratikus jogállamban az ilyen, amit Mao piros, Kadhafi zöld könyvéhez hasonlított majd feltette a kérdést: "Orbán kötelező narancs könyvre készül?"

Navracsics Tibor azzal védte a nyilatkozatot, hogy egy papír nem lehet veszélyes, a nyilatkozat pedig minden magyar számára elfogadható értékrendet közvetít. Navracsics szerint  rossz társaságba került Schiffer András, mert az MSZP is tapsolt neki, akinek pedig nem tetszik a kifüggesztendő nyilatkozat, az szerinte Gyurcsány szekerét tolja.

Az egy dolog, hogy a nyíregyházi polgármesteri hivatalban nem akarják kirakni a nyilatkozatot, de a Köztársasági Elnöki Hivatal is jelezte: amíg Sólyom László mandátuma tart, nem függesztik ki a dokumentumot.

Csempészett gárdapólók?

A másik nagy téma a Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom vasárnapi, Erzsébet téri demonstrációján történt rendőri beavatkozás volt. Vona Gábor a Jobbik elnöke a parlamentben azt mondta: nem volt itt forradalom, a rendőrség ugyanolyan mint Gyurcsány alatt volt. Rákérdezett arra is, mi volt a baj a zöld színű Magyar Nemzeti Gárda feliratú pólókkal, amelyeket a rendőrök több gárdistával levetettek. "Csak olyan pólóban lehet majd kimenni, amire rányomták a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát?" - tette fel a kérdést.

Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint szerint a rendőrség törvényesen járt el. Olyanokat állítottak elő, akiknél fegyver vagy annak látszó tárgy volt, vagy akik rendőrre támadtak. Mint mondta, a demonstráción látott zöld pólók eredete bizonytalan, ami csempészetre utal. A Jobbik padsoraiban ülő képviselők ekkor ütemesen azt kezdték skandálni, hogy "Gergényi! Gergényi!", majd hátat fordítottak Kontrát Károlynak. Az ügyben egyébként a Vám és Pénzügyőrség is eljárást indított, és már több mint ezer pólót lefoglalt csempészet gyanújával.

Halasztják a médiacsomagot

A várakozásokkal ellentétben hétfőn mégsem döntött az országgyűlés a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló javaslatról. A Közszolgálati Közalapítvány felállításáról, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslat zárószavazását már múlt hétfőn is elhalasztották. A javaslatról szóló döntés elhalasztását a Fidesz és az MSZP is azt kezdeményezte, igaz, eltérő indokkal.

Cser-Palkovics András, a törvényjavaslat egyik fideszes előterjesztője a halasztás indokaként annyit mondott, hogy elemzik a törvényhez érkezett szakmai javaslatokat. A szocialisták továbbra is úgy vélik, hogy a zárószavazás előtt társadalmi vitára kell bocsátani az indítványt. Az MSZP szerint lehet, hogy a Fidesz azért húzza az időt, hogy a törvény ne kerüljön a jelenlegi államfő elé és a hivatalából augusztus 5-ével távozó Sólyom László ne vethesse fel alkotmányossági aggályait.

Bekeményítenek az iskolákban

Az országgyűlés hétfőn több ponton módosította a közoktatási törvényt. A változtatások egy része a Magyar Bálint-féle 2004-es oktatási reform elemei ellen irányul. A tanár az alsó tagozatban a második év végén a szülő beleegyezése nélkül is megbuktathatja a diákot. Az indítványt 301 igen, 61 nem ellenében fogadta el a Ház. Támogatták a javaslatot a fideszes, a kereszténydemokrata és a jobbikos képviselők, nemmel szavazott az MSZP és az LMP frakciója. Elfogadták azt is, hogy az iskolák szöveges értékelés helyett ismét adhatnak jegyeket a diákoknak alsó tagozatban. Az első nyolc osztályban minden nap kell testnevelés órákat tartani (bár tornaterem ehhez még nincs elég), 2013-tól pedig a kormány határozhatja meg, hogy az egyetemi felvételin melyik tárgyból kell emelt szintű érettségit tenni.

Nem lép hatályba az új Ptk.

Törvényt hozott az Országgyűlés arról is, hogy a parlament által tavaly elfogadott új polgári törvénykönyv (Ptk.) nem lép hatályba. A képviselők 311 igen, 42 nem szavazattal hozták meg döntésüket. A javaslatot csak az MSZP frakciója nem támogatta. A Fidesz már a kampány idején jelezte, hogy visszavonják a törvénykönyvet. Az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette az új Ptk. hatályba lépéséről szóló rendelkezéseket, mert úgy ítélte meg: "kirívóan rövid" a jogalkalmazók és a jogkeresők rendelkezésére álló felkészülési időt, s ezzel sérül a jogbiztonság. Az igazságügyi minisztérium új Ptk.-t akar írni, ősszel kezdődik majd a munka.

Új szabályok az egyszerűsített foglalkoztatáshoz

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait a mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunkára, továbbá az alkalmi munkára lehet alkalmazni, döntöttek a képviselők. Az alkalmi munka összesen legfeljebb öt egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig tarthat.

A közteher mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunka esetén napi 500, míg alkalmi munka esetén napi 1.000 forint. Ezt a munkaadó fizeti, a munkavállalónak kifizettet bérnek viszont az egésze jövedelem, és a munkavállalónak bevallást sem kell tennie arról.

A munkavégzés megkezdése előtt kell a foglalkoztatottat bejelentenie a munkaadónak. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) való bejelentés történhet az ügyfélkapun keresztül elektronikusan (interneten), telefonon, sms-ben, továbbá írásban is.

Könnyebben elmozdítható a GVH vezetése

Megszavazták azt a módosítást is, amely könnyebbé teszi a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vezetőinek cseréjét. A hatályos versenytörvény szerint a GVH elnökének és az elnökhelyetteseinek kinevezése 6 évre szól a jelenlegi szabályok szerint. Ez most úgy módosul, hogy az elnök továbbra is 6 évre kap megbízást, de az elnökhelyettesek megbízatása az elnök kinevezési időtartamára szól. Így ha valamelyik elnökhelyettest nem az elnökkel együtt, hanem később nevezik ki, akkor a 6 év lejárata előtt, az elnök megbízatásának megszűntekor lejár az ő kinevezése is.