Buktatás, osztályozás: érvek, ellenérvek

2010.07.06. 07:21
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a közoktatási törvény módosítását, amely a 2004-es korlátozás után ismét lehetőséget ad az alsó tagozaton a buktatásra és az osztályozásra. Az Index összegyűjtötte a buktatás és az osztályozás mellett és ellen felmerülő érveket.

Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott módosítás értelmében már az alsó tagozatban, a második osztály végén is lehet érdemjegyekkel osztályozni a diákokat. Erre eddig csak a negyedik osztály végén volt lehetőség, addig csak szöveges értékelést kaptak a diákok. Az iskolák ezután is dönthetnek úgy, hogy csak szöveges értékelést adnak.

A törvénymódosítás szerint a tanár, illetve a nevelőtestület már az 1-4 évfolyamon kötelezheti osztályismétlésre a gyereket a szülő beleegyezése nélkül. (Erre eddig csak szülői beleegyezéssel volt lehetőség). Az elsős diák csak akkor buktatható meg, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

Az Index összegyűjtötte, milyen érvek hangzottak el a buktatás és az osztályozás mellett és ellen.

Buktatás

A nem megfelelően teljesítő tanulók kegyelemkettessel való átengedése csak növeli a lemaradásukat, és a többiek oktatását is hátráltatja.
Ha nem buktatják meg a nem tanuló gyereket, az következmények nélkül hagyja a kötelességmulasztást.
A buktatás visszaállítása fontos eszközt ad a tanár kezébe.
A buktatás esélyt ad arra, hogy a diák ne maradjon le véglegesen, hanem a tananyag átismétlésével folytathassa iskolai pályafutását.
A bukástól való félelem egyes diákokat teljesítményre ösztönözhet.
A buktatás megbélyegzi a gyermeket.
Amiatt, hogy a gyerek egy vagy két tantárgyból nem tud valamit, a többi tantárgyból is újra kell tanulnia mindent.
A buktatás korai kudarcot okoz, és a diákok többségét nem motiválja a további tanulásra.
A buktatás a tanár a csődjét is jelentheti, aki nem tudta megfelelően fejleszteni a diákot.

Osztályozás

A hagyományos és megszokott ötfokú skála a tanárnak, a diáknak és a szülőnek is könnyen kezelhető és értelmezhető.
A jegy egyszerű, de világos jelzést ad a diáknak a teljesítményéről, és versenyre is ösztönözheti.
Az osztályzással könnyebben összemérhető a tanulók egymáshoz viszonyított teljesítménye.
A tanárnak sokkal több munkát jelent egy valóban személyre szabott, szöveges értékelés elkészítése, mint egy jegy beírása.
Ötfokú skálán nem lehet elég differenciáltan kifejezni a tanulói teljesítményt. Az osztályozás növeli az értékelés amúgy is szubjektív jellegét.
Az osztályzat nem tartalmaz elegendő segítő információt a továbblépéshez.
Ha osztályoznak, a gyerekek egy idő után nem a tudásért, hanem a jó jegyek megszerzéséért tanulnak. A szülők egy részét is csak a gyerek jegye érdekli.
Az osztályozással kapcsolatos félelmek, izgalmak kiválthatnak pszichológiai túlterhelést.
Hat-nyolc éves korban a tanár minősítése jelentősen befolyásolja a gyerek önképét, ezért egy rossz jegy rossz hatással lehet a diákra.
Az osztályzatot gyakran használják büntetésre, fegyelmezésre. Gyakori jelenség az iskolában, hogy a rossz magatartású tanulók roaszabb jegyeket kapnak, azaz a jegy nem feltétlenül a tudást fejezi ki.