Eufrozina, Kende
8 °C
19 °C

Elszúrták az Omninvest támogatását

2010.07.06. 13:10
Öt évvel ezelőtt egy szabálytalan pályázatnak köszönhetően kapott 2 milliárd forint állami támogatást az influenzavakcinákat gyártó Omninvest Kft. leányvállalata. Bár a pályázatot kiíró Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal információink szerint már akkor jelezte, hogy ilyen formában nem adható támogatás a cégnek, a jogi ellenérveket politikai nyomásra lesöpörték az asztalról. A cég azt állítja: ők az elvárások szerint pályáztak, a fejlesztést végrehajtották, elszámoltak, ezért vétlenek az ügyben. Ha vissza kell fizetniük a pénzt, az Omninvest akár kártérítésért is perelhet.

Öt évvel ezelőtt a H5N1-es madárinfluenzavírus terjedésétől tartott a világ. Bár a vírus alapvetően az állatokat betegítette meg, és közöttük is terjedt, több esetben állatról emberre is átkerült és az esetek többségében halált okozott. Fennállt a veszély, hogy veszélyes, emberről emberre terjedő mutáció alakulhat ki. A WHO figyelmeztette is az államokat, hogy nagyon veszélyes járvány alakulhat ki. A magyar kormány 2004-ben dolgozta át a világjárvány idején szükséges teendőket összefoglaló Nemzeti Influenzapandémiás Tervet. Ez a WHO ajánlásaira is támaszkodva már tartalmazta, hogy célszerű az influenza elleni vakcina gyártását saját erőből megoldani.

Magyarországon egyedül az Omninvest Kft.-nek volt alkalmas technológiája influenzavakcina kifejlesztésére, és nagy tételben való gyártására. Az Omninvest gyártotta 1997 óta minden influenzaszezon idején a szükséges 1,3 millió vakcinát. A cég kapta meg 2005-ben a WHO-tól a H5N1 elleni vakcina kifejlesztéséhez szükséges vadvírust is, és az ebből készült oltóanyaggal 2005 nyarán már klinikai kísérleteket is végeztek. A cég azt állította: Míg más cégek a vakcinagyártáshoz csak az adott vírus egy részletét használják fel, az Omninvest által kikísérletezett technológiával a teljes inaktivált H5N1-esből lehet oltóanyagot készíteni.

Csak az Omninvest tudott pályázni

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2005 december 19-én írt ki egy 2 milliárdos, vissza nem térítendő támogatásról szóló pályázatot „az Influenza „A” vírus okozta pandémia elleni védekezés K+F feladataira”. Már akkor tudható volt, hogy erre egyedül az Omninvest Kft. tud csak pályázni, hiszen Magyarországon más nem is foglalkozott influenzavakcinákkal. A pályázatnak két célja volt: a H5N1 elleni vakcina kifejlesztése, és annak a technológiának a kidolgozása, amellyel gyorsan nagy mennyiségben lehet előállítani hatásos oltóanyagot egy új vírus megjelenése esetén (csak érdekesség, hogy az Omninvest a H5N1 elleni vakcinát ekkor már kifejlesztette). Rácz Jenő egészségügyi miniszter akkoriban azt mondta: a támogatással öt-tízszeresére is növelhető az oltóanyagtermelés.

A kutatásra szánt összeg a Kutatási Technológiai Innovációs Alapban (KTIA) volt. Ez a magyar állam elkülönített pénzalapja, amely az innovációs járulékokból és az állam által adott hozzájárulásból áll. A pályázat feltétele volt, hogy az állam által a fejlesztésre adott 2 milliárd forint mellé  a cég saját forrásból 1 milliárdot tegyen hozzá. Felmerült, hogy az Omninvest 2 milliárd forint hitelt is kap a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB), ezzel azonban nem éltek, mert a feltételeket nem találták kedvezőnek.

Miután a pályázatnak rendkívül rövid volt a határideje, a leadási határidőt 2006. január 19-ig meghosszabbították, érdekes módon azzal az indoklással, hogy a rövid határidő miatt a pályázat nem juthat el minden érintetthez (eleve csak egy volt). A pályázatot végül nem az Omninvest Kft., hanem az Omninvest Kft. 100 százalékos tulajdonában álló, 2005 decemberében létrehozott projektcég a Omninvest Development Kft. adta be. Később ebből származtak a problémák.

Lesöpörték a jogi ellenérveket

A pályázatot egy hattagú, külső bírálóbizottság értékelte, elnöke Bujdosó László az ÁNTSZ akkori vezetője volt. Információink szerint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal illetékes már akkor jelezte, hogy az Omninvest Developmentet ebben a formában nem lehet támogatni, és ez jegyzőkönyvbe is került. A hivatal szerint ugyanis olyan cég nem juthat pénzhez az alapból, amely maga nem végez kutatási tevékenységet, és itt valóban erről volt szó. Ezt az ellenvetést azonban akkor a bírálók nem vették figyelembe, és a céggel 2006 márciusában mégis szerződést kötött az NKTH a 2 milliárd forintos támogatásról. Később a szerződést kiegészítették azzal, hogy ha a cég a magyar szükségleteken felüli vakcinát külföldön értékesíti, a bevétel után 10+4 százalékot be kell fizetnie az innovációs alapba.

Az Omninvest Development Kft. ezután közbeszerzési eljárást írt ki, amelyet saját anyavállalata, a kutatással és vakcinagyártással ténylegesen foglalkozó Omninvest Kft. nyert meg. Tény, hogy a pályázat célja végül teljesült: kifejlesztették azt a technológiát, amellyel a tavalyi újinfluenza-járvány idején három hónap után az Omninvest el tudta kezdeni az oltóanyag tömeggyártását, a kormány által megrendelt 4 millió adagot.

Versenyjogi vizsgálat indult

2008-ban azonban az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatósága vizsgálatot indított az innovációs alapból nyújtott támogatások felhasználása ügyében. Az Omninvest Development nem uniós pénzt kapott, de az Európai Bizottság szerint felmerül a gyanú, hogy a cég támogatása sérthette az uniós versenyjogi szabályokat. Az uniós K+F keretszabály alapján ugyanis az NKTH is vállalta, hogy a támogatásoknál betartja a K+F támogatásokról szóló iránymutatást. Eszerint egyik kormány sem hozhat támogatással kedvező helyzetbe egy céget az európai piacon.

Németh Zsolt az Omninvest szóvivője az Indexnek azt mondta: tudomásuk szerint a vizsgálat egy bejelentésre indult, de nemcsak az Omninvest ellen irányul. (Információnk szerint a bizottság az Omninvest Development mellett a honvédelmi tárca korrupciós ügybe is keveredő hadiipari cége, a HM EI  Zrt. és az innovációval foglalkozó Valdeal Zrt.-nek adott támogatás ügyében is vizsgálódik.)

Magát bízta meg az Omninvest

Az Európai Bizottság Versenyjogi főigazgatóságának megkeresésére a NKTH - amely tehát mint fentebb írtuk, már a pályázat elbírálásakor maga is megfogalmazta aggályait - vizsgálatot folytatott le a pályázat szabályosságáról. Az NKTH-nál 2010-ben készült jelentés szerint az Omninvest jogosulatlanul vette igénybe a támogatást több okból is. A cég kis- és középvállalatként kapta a pénzt, azt viszont az Omninvest Development esetében nem lehet megállapítani, hogy kkv-e. Az Omninvest Development tulajdonosa ugyanis az Omninvest Kft., annak viszont 98 százalékban egy Cipruson bejegyzett off-shore cég, a Sumpter Ltd. a tulajdonosa. A megismerhetetlen Sumpter miatt nem határozható meg az Omninvest és kapcsolt vállalkozásainak mérlegfőösszege, forgalma és alkalmazottainak száma sem.

Többet nyom a latba az, hogy az Omninvest Development nem külső szereplőtől, hanem saját anyacégétől vette a know how-t a pályázatban kiírt fejlesztéshez. Egy uniós szabályozás szerint ugyanis az ilyen támogatásoknál csak a a független vállalkozástól vásárolt szolgáltatás elszámolható költség, ez pedig nem volt az. A Polgári törvénykönyv szerint a jogszabályba ütköző szerződés semmisnek tekinthető. Az érvénytelen szerződés esetén tehát vissza kell állítani a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet, azaz a 2 milliárdos támogatás visszavehető a cégtől.

Sokkal érdekesebb kérdés, hogy ha az NKTH már a pályázat elbírálásánál tudta, sőt jelezte, hogy az Omninvestnek ilyen formában támogatás nem adható, vajon miért kötött mégis szerződést a céggel. Az Index információi szerint ebben a kérdésben vizsgálják a személyi felelősséget. Úgy tudjuk, a döntés meghozatalakor komoly politikai nyomás nehezedett a hivatalra, amely a jogi ellenérveket lesöpörte az asztalról. Információink szerint emiatt nemrég feljelentés is született.

Az NKTH a megállapításait az idei választások előtt továbbította a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak azzal, hogy a szabálytalan támogatás ügyében folytasson vizsgálatot a tárcánál. A tárca azonban nem tartotta szükségesnek a vizsgálatot. A kormányváltás után a Matolcsy György által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál (NKTH) rendelt el vizsgálatot. Kérdés, hogy a szabálytalanság megállapításánál csak hivatalnál keresnek felelősöket vagy megpróbálják kideríteni azt is, ki és miért gyakorolt nyomás az NKTH-ra.

Kártérítésért perelhet az Omninvest

Az Omninvest az akkori elvárásoknak és szabályoknak megfelelően pályázott, mondta az Indexnek Németh Zsolt az Omninvest Kft. szóvivője. Egy kormányhatározat írta elő, hogy a szakmai és kutatási tevékenységtől pénzügyileg elkülöníthető projektcéget hozzunk létre, és mi ennek eleget tettünk, tette hozzá. Elképzelhető, jegyezte meg Németh Zsolt, hogy az államigazgatás akkor még nem ismerte jól a közösségi jogot, tőlünk ezt a megoldást kérték, ezért vétlenek vagyunk abban, ha ez most utólag szabálytalannak bizonyult. "Azt nem lehet mondani, hogy az Omninvest szabálytalanul vette fel a pénzt, legfeljebb azt, hogy szabálytalanul fizették ki" - hangsúlyozta a cég szóvivője.

Az Omninvest pontosan elszámolt a támogatás minden forintjával. Kifejlesztették a technológiát és a tavalyi járvány idején bizonyították is, hogy képesek a szükséges mennyiségű és minőségű oltóanyagot előállítani, állította az Omninvest szóvivője. A cég a fölös készletekből tavaly körülbelül 1,25 milliárd forint értékben adott el új influenza elleni vakcinát külföldön. A szerződés szerint az eladott mennyiség után idén januárban közel 130 millió forintot fizettek vissza az innovációs alapba.

A cég vezetői biztosak abban, hogy ha vissza is veszik a támogatást, sem a kifejlesztett vakcinagyártási technológiát nem tudják visszaadni, sem a pilisborosjenő határában kibővített oltóanyaggyártó üzemet nem fogják visszaépíteni. A cég vezetői egyelőre nem gondolkoznak jogi lépéseken, de ha az NKTH visszaköveteli a pénzt és perre kerül a sor, mag fogják védeni magukat. Jogi szakértők szerint ha az Omninvest valóban vétlen volt a hibás pályázat lebonyolításában, erre az estre alkalmazható a bíztatási kár fogalma. Ez alapján a bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.