Emma
5 °C
8 °C

A bevándorlásra nem szokás ráfizetni

2010.07.08. 17:29
Léteznek elméletek arra, hogy a bevándorlás lehet az eszköz a népesség csökkenésének megállítására, esetleg megfordítására. Melegh Attila, a KSH kutatója az alacsony foglalkoztatottsággal magyarázza az alacsony termékenységet, szerinte legalább 15 százalékkal kéne növelni a munkahelyek számát a negatív hatások elkerülésére.

Nagyon valószínű, hogy már 10 millió alatt van a magyar lakosság, viszonylag pontos adatot azonban a népszámlálások adnak, vagyis tízévente van kép arról, hányan élnek Magyarországon. A népességszám meghatározásakor az egyik legnagyobb bizonytalanságot mindig a migrációs adat jelenti, az elvándorlásról különösen nehéz konkrétumokat találni. Az biztos, hogy Magyarországon negatív demográfiai folyamatok zajlanak: alacsony a termékenység, feltehetően nincsen komoly vándorlási többlet. Melegh Attila egyetemi docenssel, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársával a népességfogyásról, és ehhez kapcsolódóan a bevándorlásról beszélgettünk.

Jelenleg annyit lehet biztosan tudni más országok statisztikáiból, hogy a főbb fogadó országokban körülbelül 120 ezer bejelentett magyar él, azaz ők ott bevándorlónak minősülnek. Ehhez képest a Magyarországon tartózkodó külföldiek száma 180-190 ezer körül van. Ezekből az adatokból egy pozitív szám jön ki, teljesen biztosak mégse lehetünk: ha például a magyarok úgy vándorolnak ki, hogy ott nem jelentkeznek be, akkor ezekben a statisztikákban nem jelennek meg.

A magyarok legfontosabb célországa mindig is Németország és Ausztria volt, népszerű még Nagy-Britannia, Spanyolország és Olaszország. A migráció jellemzően nem egyéni kalkuláció eredménye, a történeti kapcsolatoknak van jelentőségük elsősorban – általában oda vándorolnak az emberek nagyobb számban, ahol már egy intézményesült kapcsolati rendszer működik.

Magyarországra csaknem 150 országból érkeztek már bevándorlók, jellemzően mindegyikből kevesen. A legtöbben, főként magyarok, a szomszédos országokból jönnek: Szerbia, Románia, Ukrajna, Szlovákia. Számításba jön még Németország, Oroszország, Kína, Vietnám.

DVETT20090319032

Nincs elég munkahely

A magyar társadalom nagy problémájának a szakember a hihetetlenül rossz munkaerő-piaci helyzetet látja: az 54 százalékos foglalkoztatási ráta a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyon kevés bejelentett munkahely létesül. Mivel a demográfiai trendek mindig tükröznek egyéb jelenségeket, a problémát annak mozgatójában kell keresni. Esetünkben a munkaerő-piaci adatok nagyban magyarázhatják a népességfogyást.

A sor végén

Magyarországon a teljes termékenységi arányszám a KSH adatai szerint tartósan legalább harmaddal elmarad attól a szinttől, ami a népesség természetes újratermelődéséhez szükséges: 1,27 és 1,36 között ingadozik, 1990-ben még 1,84 volt.

Ezzel Magyarország a világ egyik legalacsonyabb termékenységű országa, de az EU 27 tagállama közül is csak a 24-25. helyen állunk holtversenyben Romániával, ennél alacsonyabb gyermekvállalási kedv csak Szlovákiában és Lengyelországban van. A lista élén Franciaország és Írország található, ott 2 fölött van az átlagos gyerekszám.

Magyarország népesedési mutatói már hosszú ideje negatív rekordokat döntenek. Az első olyan európai ország voltunk, ahol csökkenni kezdett a népesség, nagyon hamar leesett a házas termékenység, már a húszas években léteztek erről adatok. A relatív magas halandóság is joggal aggaszt mindenkit.

Éles verseny, erős ellenérzések

Az alacsony foglalkoztatottság miatt felerősödik a verseny. Sokan viszont lemaradnak bőrszín vagy kulturális alapon, hátrányba kerülhetnek az alacsony iskolai végzettségűek, a nők, a 45 évesnél idősebbek, a bevándorlók.

„Amikor ennyire éles a helyzet, felerősödnek az ellenérzések, és mindenki szeretné a másikat egy pohár vízben megfojtani.” Melegh Attila szerint ilyen munkaerő-piaci adatok mellett a termékenységi mutatók aligha fognak jelentősen javulni, mert ebben a bizonytalanságban az emberek annyira rettegnek, hogy nem gondolkoznak gyermekvállaláson.

Magyarország helyzete annyiban sajátos Európán belül is, hogy míg általánosságban a bevándorlók munkaerő-piaci helyzete egy fokkal rosszabb a helyiekénél, Magyarországon a 2001-es népszámlálási adatokból az látszott, hogy helyzetük korántsem reménytelen, mert iskolázottabbak.

A migránsokkal foglalkozó közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy egész Európa elzárkózó, de erre a magyarok még egy kicsit rá is erősítenek, mivel attól félnek, hogy a külföldről érkezők elveszik a munkájukat. Az emberek tehát pontosan érzékelik, hogy Magyarországon nem lehet munkát találni, ez pedig negatívan hat a migránsok megítélésre.

Kováts András szociológus, a Menedék Egyesület igazgatója, az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a Magyar Narancsnak azzal magyarázta a magyarok idegenekkel szembeni ellenérzését, hogy kevés migráns érkezik az országba, így a lakosság számára ismeretlenek. Emellett szerinte az elfogadás tükrözi a társadalom általános állapotát is: amíg magunkat, egymást, a helyzetünket nem szeretjük, a migránsokkal szembeni érzésekben is nehéz érdemi változásra számítani.

Melegh Attila hasonlóan vélekedett, szerinte van az országnak egy minimális vonzóképessége, ami megfelel a munka-erőpiaci helyzetünknek, emellett ő se tartja kifejezetten barátságosnak a magyarokat.

A bevándorlók dolga amúgy sem könnyű, mert bár a magyar jogszabályok az EU-ban középutasnak számítanak, erősen szelektál és szigorúak a kritériumok.

Több kutatás, így egy ENSZ-jelentés is arra jutott, hogy összességében a bevándorlók segítik a gazdaság fellendülését, többet hoznak, mint amennyit elvisznek. Részletes vizsgálatok megállapították például, hogy a befogadó közösségben nőtt a foglalkoztatottság, a bevándorlók nem a helyiek hátrányára helyezkedtek el, illetve javult a befektetői kedv.

Melegh Attila annyit tett hozzá, hogy Magyarországon elég megnézni a társadalombiztosítási befizetéseket, abból is látszik, hogy a bevándorlásra nem szokás ráfizetni. Az illegális bevándorlók esetében ez még jobban látszik, hiszen ők nem részesülnek szolgáltatásokban, de munkájukkal hozzájárulnak a nemzetgazdasághoz. Arra hívta fel a figyelmet ugyanakkor, hogy gazdasági fejlődést kizárólag migrációra nem lehet alapozni.

000 MVD2004012827810

A bevándorlás a megoldás?

Egy felmérés szerint a régi EU-s tagországok lakossága sokkal inkább elfogadja a bevándorlást a népesség-csökkenést ellensúlyozására. Azokban az országokban viszont, amelyek 2004 után csatlakoztak, sokkal negatívabb a lakosság hozzáállása. Ebben az eltérő társadalmi fejlődés mellett az is szerepet játszhat, hogy ezekben az országokban (Csehország kivételével) általában rosszabb a munkaerő-piaci helyzet mint nyugaton.

Bevándorló

Alapvetően azt lehet bevándorlónak tekinteni, aki külföldiként huzamosabb ideig tartózkodik egy országban. Az ENSZ definíciója szerint ahhoz, hogy valaki bevándorlónak számítson, legalább egy évig kell az adott országban tartózkodnia legális vagy nem legális formában. A magyar jog nem ismeri a bevándorló fogalmát, így ezt a szót csak hétköznapi értelemben használjuk.

Letelepedési engedély

Az a külföldi kaphat letelepedési engedélyt, aki legalább három évig jogszerűen és életvitelszerűen Magyarországon él, rendelkezik megélhetéssel, lakhatással és egészségbiztosítással, illetve megfelel a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény előírásainak (például nincs ellene büntetőeljárás).

Menekült

A nemzetközi védelemnek három formája létezik: menekült, oltalmazott vagy befogadott, ezt a menedékjogi eljárásban határozzák meg. A menekültekről a genfi egyezmény rendelkezik, ennek értelmében védelmet kell kapnia annak, aki származási országában megalapozottan fél attól, hogy üldöznék őt faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása miatt. A menekültek Magyarországon a magyar állampolgárokhoz nagyon hasonló státuszhoz jutnak, szükség esetén útlevelet is kapnak.

Forrás: Magyar Helsinki Bizottság, 2001. évi XXXIX. törvény a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról

Magyarországnak nincs migrációs stratégiája, az EU-ban viszont évek óta foglalkoznak egy olyan terv kialakításával, amelynek alapján a bevándorlók integrálását úgy segítenék, hogy ezzel enyhüljenek a népességfogyás  negatív hatásai. Jelenleg azonban az a gondolat erősödik, hogy a bevándorlás visszafordítható folyamat legyen, ezért feltételes társadalmi tagságról kezdenek beszélni. Ez a szelekciós gondolkodás, amit a szakember nem tart megfelelőnek, azt jelenti, hogy aki jól meggyökerezik, az rendben van, aki viszont nem tud integrálódni, az jobb, ha távozik az országból. A szakember szerint migrációt így menedzselni nem életszerű és nehezen kivitelezhető, mivel egy komplex és sok tekintetben autonóm folyamatról van szó.

Másrészt létezik egy pozitív várakozás is a bevándorlással kapcsolatban, mert egy valamit biztosan megold: ez pedig a népességszám – ha bevándorlási többlet van, akkor logikusan nem esik akkorát a népességszám. Magyarországot bizonyos mértékben a bevándorlás megmentené, ezekkel a demográfiai folyamatokkal már sokkal rosszabb helyzetben lennénk, ha nem lenne évi 15 ezres bevándorlási többlet.

A termékenységi problémákra azonban Melegh nem tartja megoldásnak a bevándorlást, mert a kívülről érkezők általában nem termékenyebbek az őket befogadőknál. A szakirodalom szerint is nagyon gyorsan alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz, így a bevándorlók gyerekszámával való riogatásnak nincs semmi alapja – ez például Franciaországban téma. Emellett a migránsok küszködnek az életükben, a megélhetésüknek extraköltségei vannak, újra kell szervezniük kapcsolataikat, ezekből pedig nem az következik, hogy magasabb termékenységet mutatnának.

A magyaroknak 500 ezer munkahelyre van szükségük

A termékenység alacsony szintjén Melegh Attila szerint nagyon nehéz változtatni, a kulcsa a szelektív verseny tompításában van. Ehhez a magyar foglalkoztatottságot legalább 15 százalékkal meg kell emelni, szerinte azonban egy ilyen radikális lépésre a piaci szereplők önmagukban nem képesek.

„1990 óta kiesett másfélmillió munkahely, amiből minimum 500 ezret vissza kell pótolni. Ha hosszabb távon nem megyünk egymillió fölé, annak nagyon súlyos következményei lesznek, a jelei már most is látszanak.”

Integrálódott, de mennie kell?

A Helsinki Bizottság nyújt jogi segítséget egy fiatal iráni lánynak, akinek menedékkérelmét a közelmúltban utasította el a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH).

A felsőfokú végzettséggel rendelkező lány 2007 őszén érkezett Magyarországra, hogy az itt tartózkodó iráni férjével élhessen, így nem sokkal később meg is kapta a családegyesítési célú tartózkodási engedélyt. Egy évvel később azonban a házaspár elvált, a BÁH ezért a tartózkodási engedélyt visszavonta, erről azonban a lány nem szerzett tudomást, mert nem jelentette be megváltozott lakcímét a BÁH-nak.

A lány egy ügyvédtől kapott tájékoztatásban bízva abban a tudatban maradt Magyarországon, hogy tartózkodási engedélye a válás ellenére érvényes maradt. Közben nagyon jól megtanult magyarul, beiratkozott orvosi egyetemre, jelenleg is ott tanul.

Az engedély visszavonásáról csak nagyjából egy évvel később, a BÁH meghallgatásán értesült. A hatóságnak jelezte egyetemi tanulmányainak megkezdését, és azt, hogy aggódik a 2009 nyarán Iránban történt politikai változások miatt. A BÁH viszont nem sokkal később határozatot hozott arról, hogy kiutasítja Magyarországról és egy évre beutazási- és tartózkodási tilalmat is elrendelt a lánnyal szemben.

A lány az iráni politikai események láttán 2009 nyarán részt vett az iráni választási csalások, valamint az ellenzéki tüntetőkkel szembeni brutális hatósági fellépések miatt a budapesti iráni nagykövetség előtt szervezett tüntetéseken. Tudomása szerint az iráni hatóságok videó-és fényképfelvételeket készítettek, illetőleg a résztvevők nevét is követelték a nagykövetségtől, valamint – a tüntetéseken szintén részt vevő – barátait telefonon fenyegetés is érte.

A lány éppen ezért fél visszatérni Iránba. Erről tájékoztatta a BÁH-t is, amikor (a kiutasítása után) menedékjogi kérelméhez újra meghallgatták. Kérelmét mégis elutasították. A határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Arról, hogy Magyarországon maradhat-e, bíróság fog dönteni.