Jogvédő szervezetek visszavonatnák a közbiztonsági törvénycsomagot

2010.07.09. 21:33
A fiatalkorú szabálysértőket a felnőttek közé zárnák, az otthonukat a rendőrök határozat nélküli kutathatnák át. Jogvédő szervezetek szerint a kormány javaslata demagóg, aránytalan és jogsértő.

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság Szabadságjogokért (TASZ) legfőbb kifogása az, hogy a javaslat felborítja az arányosságot a szabálysértési és a büntetőjog között. Olyan megoldásokat vezetne be a szabálysértésekre, melyek alkalmazására a büntetőjogban sincs példa. Ilyen például az elzárás, ami a tulajdon elleni szabálysértések és a feloszlatott társadalmi szervezetekben részt vevőket fenyegeti.

Az elzárás drága, értelmetlen és jogsértő

A szabadság megvonása a jogvédők szerint párezer forintos kárértékű szabálysértéseknél szükségtelen és aránytalan. Az elzárás a legdrágább büntetési forma, végrehajtása nagyságrendekkel kerülhet többe az okozott kárnál, és a hazai börtönök amúgy is túlzsúfoltak. A 18 év alattiak kis kárértékű szabálysértések miatti elzárása ellentétes a Gyermekek Jogairól Szóló New York-i Egyezménnyel és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

A törvényjavaslat 30 napig terjedő elzárással fenyegeti például a kisebb összegű bolti lopások fiatalkorú elkövetőit vagy a tömegközlekedési eszközök megrongálóit. A rajtakapott fiatalok ilyenkor nem az azonos korúaknak fenntartott büntetésvégrehajtási intézetekbe, hanem a felnőttek fogházába kerülnének, ahol a zsúfoltság miatt lehetetlen lenne elválasztani őket a felnőttektől.

Miért ne választhatnák a szabálysértők az elterelést?

A szabálysértésel elkövetői nem élhetnének a jóval súlyosabb bűncselekményekkel vádoltak által is választható közvetítői eljárással, azaz hogy jogilag körülbástyázott módon bánhassák meg és a sértett számára is elfogadhatóan tehessék jóvá a tettüket,

A TASZ és a Helsinki Bizottság szerint semmilyen elfogadható indok nem hozható fel arra, hogy a tulajdon elleni szabálysértéseknél, ahol értelemszerűen a bűncselekményi kategóriánál kisebb az okozott kár, miért ne lehetne élni a közvetítői megoldással. Az elzárásnak ugyanakkor súlyos megbélyegző hatása van a fiatalok családi, kortárs és iskolai közösségeiben, továbbá veszélyezteti erkölcsi fejlődésüket és a tanulmányaik folytatását.

A hatályos büntető törvénykönyv szerint „szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el“. Azaz még bűncselekmény elkövetése esetén is csak végső esetben lehet
szabadságelvonást kiróni. Ehhez képest a javaslat indoklásából kiolvasható, hogy a szabálysértések fiatalkorú elkövetőinél fő szabállyá tennék az elzárást.

Bíró helyett bírósági titkár dönthetne

A jogvédők úgy látják, a szabálysértést elkövető fiatalkorúaknak segítségre van szükségük, nem pedig arra, hogy jelentéktelen ügyek miatt több hétre fogházba zárják őket. Az ilyen ügyekben ráadásul a tervezett változások nyomán bírók helyett bírósági titkárok is dönthetnének.

Csakhogy a titkárok a bírókétól eltérő jogállásuk miatt nem felelnek meg a bírói függetlenség alkotmányos követelményének: önálló eljárásra feljogosítani őket az alkotmányba ütközik és nemzetközi emberi jogi elveket sért. Ezt a problémát az sem orvosolja, ha a tervezett módon az Alkotmányt is módosítják.

Házkutatás engedély nélkül

A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy e szabálysértések esetén a „tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása céljából“ a rendőr például lopási ügyben bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül is bemehessen a magánlakásokba. A Helsinki Bizottság és a TASZ állásfoglalása a változást teljesen aránytalannak és indokolatlannak tartja.

Miközben ugyanis lopás bűncselekménye esetén a bizonyítási eszközök felkutatásához és biztosításához magánlakás esetében hatósági határozatra van szükség, lopás szabálysértése esetén, amennyiben a javaslatot elfogadják, a rendőr oda hatósági határozat nélkül is beléphet majd, sőt, akár a tulajdonos tudta nélkül is behatolhat.

„A közbiztonsági törvénycsomag szinte minden pontja erősen támadható. A törvényjavaslatot a közbiztonság romlásával kapcsolatos demagógia hívta életre, ettől azonban annak jogsértő és aránytalan megoldásai még nem lesznek elfogadhatóak“ – kommentálta a törvényjavaslatot Dénes Balázs, a TASZ elnöke.