Olivér
1 °C
5 °C

223 milliót vesznek el a pártoktól

2010.07.12. 18:42 Módosítva: 2010-07-12 21:17:09
A választási eredményekkel amúgy is átrendezett párttámogatások 15 százalékos csökkentése Orbán Viktor 29 pontos tervének része volt, most elfogadta a parlament. Döntött a parlament az alkotmánybírókat jelölő bizottság létrehozásáról is, a Fidesznek a KDNP nélkül is meg van a szükséges többsége.

Pártok támogatásának csökkentése

Az országgyűlés mai plenáris ülésén módosították az idei költségvetést. A javaslat alapján 15 százalékkal csökken a pártok állami támogatása. Ezt tartalmazta az Orbán Viktor által bejelentett 29 pontos akcióterv is.

Az első öt hónapban a pártoknak 1 milliárd 60 millió forintot fizettek ki. A ki nem utalt támogatás  hatodiktól a tizenkettedik hónapig 1 milliárd 486 millió forint. Ezt csökkentik 15 százalékkal, azaz összesen 223 millió forinttal.

Ebben az évben így a Fidesz 870 millió forint, az MSZP közel 656 millió forint, a Jobbik 222 millió forint, a KDNP 213 millió forint, az LMP pedig 123 millió forintot kaphat. Bár országos listát nem állított, de  ebben az évben támogatásra jogosult az MDF (116,2 millió forint), az SZDSZ (108,8 millió forint) és a MIÉP-Jobbik a harmadik út is (15,8 millió forint).

A pártok támogatását módosította az országgyűlési választások eredménye is. A törvény szerint a pártok közvetlen támogatására szolgáló keret 25 százalékát egyenlő arányban osztják fel az országos listán parlamenti mandátumot szerzett pártok között. A fennmaradó 75 százalékot a pártra, illetve a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában.

A választási eredmény, illetve a 15 százalékos csökkentés néhány pártnak érzékeny veszteséget jelent. A most megváltoztatott költségvetési előirányzat erre az évre az MSZP-nek eredetileg 953 millió forintot, az SZDSZ-nek 261 millió forintot, az MDF-nek pedig 227 millió forintot tartalmazott.

A költségvetést azzal is módosították, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság, a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mekkora összeget köteles befizetni a büdzsébe.

A Fidesz maga jelölhet alkotmánybírókat

Csak a pénzről volt egyetértés

A pártok támogatásának csökkentéséről szóló javaslatot 346 képviselő szavazta meg, csak 15-en voltak ellene. Az alkotmánybírók jelölésére hivatott bizottságról szóló előterjesztést azonban már csak a kormányoldal támogatta, 257 igen szavazattal 62 ellenében és 44 tartózkodás mellettment át.

Döntött az országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatról is. Az eddigi rendszer szerint az alkotmánybírákat jelölő bizottságba minden frakció egy tagot delegálhatott, vagyis a mostani parlamenti felállásban ellenzéki többségű lett volna (a jelöltet viszont kétharmados többséggel választja meg az Országgyűlés). A parlament június 14-én 261-112 arányban szavazta meg az alkotmánybírák jelölését megváltoztató alkotmánymódosítást. Aszerint egy nyolc főből álló jelölőbizottság tehetett volna javaslatot az Alkotmánybíróság  tagjaira, a bizottság összetétele pedig a mindenkori parlamenti arányokat tükrözte volna, vagyis kormánypárti többségű lett volna.

Ezt az alkotmánymódosítást Sólyom László június 21-én nem írta alá , a szöveget megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek. Sólyom László elismerte, hogy a korábbi rendszer sem volt jó, de úgy ítélte meg: az elfogadott szabályozás sem felel meg az irányadó nemzetközi gyakorlatnak. Azt javasolta, hogy az alkotmánybírák állításában kapjon szerepet a köztársasági elnök és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is.

Érvei az országgyűlés kormánypárti többségét nem hatották meg. Június 28-án az országgyűlés 259 igen szavazattal, 87 nem ellenében elfogadta a kicsit módosított második változatot. Az új javaslat alapján továbbra is csak parlamenti képviselőkből álló bizottság jelöli az alkotmánybírókat. A változás annyi, hogy nem nyolc, hanem legalább 9, legfeljebb 15 tagú lehet a bizottság. A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy tagjának helyet kell kapnia úgy, hogy a frakciók közötti létszámarányokat is figyelembe veszik.

A határozati javaslat szerint a jelölőbizottság 15 tagú lesz (Fidesz 8, KDNP 2, MSZP 2, Jobbik 2, LMP 1 tag). A kormánypárti többségű testület azt javasolhatja az Alkotmánybíróság tagjának, aki legalább nyolc bizottsági tag igen szavazatát megkapta. Ebből látható, hogy a Fidesz önmagában képes jelölni az alkotmánybírókat.

A Társaság a Szabadsájogokért (TASZ), a Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Transparency International Magyarország (TI), a K-Monitor és a Nyilvánosság Klub veszélyesnek tartja, hogy az Országgyűlést egyedül ellenőrizni képes Alkotmánybíróság a parlamenti többség befolyása alá kerülhet, ezzel megszűnhet függetlensége.