Jusztina
12 °C
23 °C

Október 3-án vagy 10-én lehet a választás

2010.07.12. 14:29
Négy évvel ezelőtt július 11-én jelentette be Sólyom László köztársasági elnök, hogy az alkotmány által előírt legkorábbi időpontban, október első vasárnapján (ami elsejére esett) lesz az önkormányzati választás. Most még nem határozott, de várhatóan most is így dönt.

Az önkormányzati választás kiírásáról az elnöki határozat meghozatala előtt nincs tájékoztatás, közölték a köztársasági elnöki hivatalban.

Úgy értesültünk azonban, hogy Sólyom László hamarosan, akár már a napokban dönthet a választás időpontjáról, hiszen négy évvel ezelőtt is július elején jelentette be a dátumot. Ha így tesz, akkor várhatóan az eddigi gyakorlat szerint jár el, ami azt jelenti, hogy az alkotmány által előírt legkorábbi időpontban, október első vasárnapján, azaz október 3-án lesz a szavazás.

Az alkotmány szerint "a képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását - az időközi választás kivételével - az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani." Október első vasárnapja pedig harmadika.

Ha Sólyom valamilyen oknál fogva mégsem döntene az időpontról, akkor utódja a legnagyobb igyekezettel is csak egy héttel későbbre, október 10-ére tudja kiírni a választást. Az eltérő dátumnak nincs politikai magyarázata, egyszerűen arról van szó, hogy Schmitt Pál augusztus 5-én veszi át hivatalát, a választást pedig jogszabály szerint a megrendezését megelőzően legalább 60 nappal korábban kell kiírni.

Ki lesz a főpolgármester Demszky után?

A legérdekesebb csata mindig a főpolgármesteri székért folyik. Mint arról beszámoltunk, 1990 óta idén először nem indul Demszky Gábor. Tarlós István, a Fidesz-KDNP jelöltje így Horváth Csabával, az MSZP, Jávor Benedekkel, az LMP, Staudt Gáborral, a Jobbik ellenfelével küzd majd meg, de indul még Schmuck Andor az MSZDP színeiben, és várhatóan az MDF, valamint a Munkáspárt is állít jelöltet.

A jelölteknek már a kezdetekkor sokkal nehezebb dolguk lesz, mint négy éve, hiszen egy jogszabálymódosítás négyszeresére emelte az induláshoz szükséges ajánlószelvények minimális számát, ami így a választói létszám fél százalékáról a kettő százalékára nőtt.

Budapesten a tavaszi parlamenti választások adatai szerint 1 361 535 a választásra jogosultak száma. Tehát már nem lesz elég 7-8 ezer kopogtatócédulát összeszedni, 28 ezer legalább kell, de a biztonság kedvéért 30 ezer sem kevés. Ezt a határt a tavaszi parlamenti választásokon leadott listás szavazatok alapján a Fidesz, az MSZP, az LMP, a Jobbik és az MDF jelöltje ugorhatja meg.

Négy évvel ezelőtt Demszky és Tarlós nagy csatát vívott, az előbbi az SZDSZ és az MSZP közös jelöltjeként 46,86 százalékot, utóbbi 45,2 százalékot söpört be. A maradék voksokon az MDF színeiben Katona Kálmán (6%), a miépes Zsinka László (1,4%) és a munkáspárti Székely Péter (0,54%) osztozott.

Már megy a kampány

A főpolgármester-jelölti kampány már az országgyűlési választások után néhány héttel, májusban megkezdődött, Horváth Csaba nevezetes bejelentésével, miszerint ingyenes lesz az utazás a BKV járatain.

A kampány várhatóan a jelöltek hivatalos elfogadása után pörög fel.
Jelöltet ajánlani a szavazást megelőző 30. napig lehet (korábban 23 nap volt), azaz az ajánlószelvények átadásával addig kell bejelenteni az illetékes választási bizottságnál. Ez a határ az október 3-i választást feltételezve szeptember 3.

A jelek szerint az ősszel az eddig sikertelenül ostromolt budapesti kerületek is könnyedén a Fidesz ölébe pottyanhatnak. Mint arról beszámoltunk, a nagy tolongás a jelöltségért párton belül is éles harcba torkollhat.