Máté, Mirella
11 °C
13 °C

Csak láncszem voltam

2010.07.16. 11:08
Szervezetlenség, alkalmatlan védőfelszerelés, belső kommunikációs problémák: a 2006. őszi utcai csatákat vizsgáló parlamenti bizottság ülésén elhangzottak szerint a rendőrség alkalmatlan volt a rendvédelemre. A jogsértések felelősségét továbbra sem vállalja senki.

Az Országgyűlés májusban létrehozott, az előző két kormányciklus idején, de főleg a 2006. őszén történt jogsértéseket vizsgáló albizottsága szerdán rendőri vezetőket hallgatott meg. Az elhangzottak a már eddig is ismert tényeket erősítették meg, de fény derült pár új részletre is.

Senki nem tehet semmiről

Nagy-Juhák István ezredes szeptember 17-18-án, a tévészékház ostromának idején a Kossuth téri helyszín parancsnoka volt. Mivel az erőszakos cselekmények főleg a Szabadság térre koncentrálódtak, a vizsgált eseményekben a szerepe szerinte a Kossuth térre érkező rendőri erők átcsoportosításának levezénylésére korlátozódott.

Fotók: Huszti István
Fotók: Huszti István

Az ezredes szerint az utasításokat Lapid Lajos biztosításparancsnok, a BRFK közbiztonsági igazgatója adta, de jelen volt Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány is. A Nagy-Juhák rendelkezésére álló rendőrök felének volt védőfelszerelése, ám azok is elavultnak számítottak. Az se segítette a hatékonyságot, hogy az átcsoportosított rendőrök nem ismerték ki magukat a környéken.

Miként a korábbi meghallgatások és jelentések alapján várható volt, a felelősséget az egyes helyszíneken dolgozó rendőrparancsnokok, így Nagy-Juhák is a felsőbb szintekre hárították. Hiába emlékeztette a KDNP-s Varga László, hogy a rendőrök rádióforgalmazási naplójából kiderül, hogy személyesen ő adott utasításokat a tévészékház megvédésére, az ezredes szerint ő csak egy láncszem volt aki a biztosításparancsnok utasításait közvetítette.

Nagy-Juhák nem ért egyet a székházostromról szóló, Ignácz József Pest megyei rendőrfőkapitány által jegyzett jelentéssel sem, de nem konkrét tartalmi, hanem személyi okok miatt: szerinte tudhatóan nem volt jó a viszony Ignácz és a BRFK vezetése között, ami megkérdőjelezi a jelentés objektivitását.

Káosz a rendőrök irányításában

Drámai képet festett a székház elleni támadás éjszakájáról Mittó Gábor alezredes is, aki a BRFK közrendvédelmi főosztályán volt a biztosítási osztály vezetője, és a székház védelmére kirendelt egységet vezette. A szabadságáról visszarendelt Mittó korábban a budapesti rendezvények biztosításáért felelt, a Szabadság téri körülmények merőben újak voltak a számára. Igaz, ezt minden rendőr elmondhatta magáról, mivel hasonló tömeges utcai erőszak 50 éve nem volt a fővárosban. Szerinte ahogy ő, más rendőri vezető se lett volna alkalmas a helyzet kezelésére.

08

Mittónak annyira gyorsan kellett felvennie a szolgálatot, hogy csak a telefonjai voltak nála, és mindvégig civil ruhában volt a székháznál, így az őt nem ismerő vidéki rendőrök felé folyamatosan igazolnia kellett magát, hogy utasíthassa őket. A rendőrök közötti kommunikációt nagyban gyengítette, hogy akkoriban álltak át az új digitális EDR-rendszerre, ám az új eszközökkel még kevés beavatkozó egység volt felszerelve. Így fordulhatott elő, hogy – miként fogalmazott – "a kiérkező rendőrök keresték a parancsnokot, én meg kerestem az állományt".

Az alezredesnek az éjszaka folyamán többször volt halálfélelme. Mint mondta, a székházban, ahol az égő kapu majd a behatolók által felgyújtott irodák okozta füst volt a legnagyobb gond,  a rendőr meglehetősen demoralizáltak voltak. Mittó volt amúgy az egyetlen tiszt, akit a történtek miatt később felelősségre vontak.

Senki nem látott semmit

Hasonló tapasztalatai voltak Pálóczi Imre alezredesnek, aki Mittó beosztottjaként, de vele együtt vett részt a tévészékház védelmében, majd később a rendőri sorfalban október 23-án. Pálóczi mindvégig tagadta, hogy a szemtanúja lett volna rendőrök által elkövetett, fénykép és videófelvételekkel is dokumentált jogsértéseknek, amivel sikerült felbőszítenie Gaudi Nagy Tamást, az albizottság jobbikos alelnökét és a fideszes Wittner Máriát.

07

Érdekes ellentmondás rajzolódott ki az általa és a Nagy-Juhák István által elmondottak között: Pálóczi szerint az ostrom alatt, a székházban is kapott utasításokat Nagy-Juháktól, utóbbi azonban saját elmondása szerint a Kossuth téren csak az egységek átirányításában segédkezett.

A rendőrök elmondása alapján hasonló volt a helyzet 2006. október 23-án is, amikor a Fidesz rendezvényéről távozó tömeg összekeveredett a rendőrök által oszlatott szélsőséges csoportokkal. A rendőrség késői intézkedése miatt a szervezők csak a rendezvény vége után 20 perccel  mondták be, hogy merre lehet biztonságosan elhagyni a helyszínt (az Astoriát). A rendőrök azonban az Orbán-beszéd és a Szózat eléneklése után másfél perccel már arról beszéltek a rádión, hogy a tisztességes tüntetők elhagyták a helyszínt, ami tényszerűen nem volt igaz.

Sokan ugyanis még a gyűlést levezető népzenét hallgatták, a tömeg egy része pedig, mivel nem tudták hogy a Kálvin tér fel kéne távozniuk, már úton volt a környék legnagyobb közlekedési csomópontja, a Deák tér felé. Útközben viszont szembe találták magukat a rendőrök által terelt szélsőségesekkel. A Fidesz rendezvényét biztosító Nagy-Juhák elmondása szerint amikor észlelte a bajt, hiába kért sorfalat a két csoport közé, az arra jogosult vezetők közül senki nem intézkedett.

Konformista kormányvizsgálat, parancsmegtagadó rendőrök

Kacziba Antal nyugalmazott rendőr altábornagyot, a történtek kivizsgálására felállított, Gönczöl Katalin kriminológus vezette kormánybizottság tagját Gaudiék elsősorban a Gönczöl-jelentés óvatoskodó, konfliktuskerülő megállapításai miatt, továbbá azért támadták, hogy nem elég széles személyi körből merített a meghallgatások során. Kacziba próbálta védeni a mundért, ugyanakkor olyasmire is utalgatott, ami a kormánybizottság jelentéséből kimaradt: valaki szerinte mozgatta a tömeget október 23-án.

06

Kacziba annak a véleményének is hangot adott, hogy igaz lehet, amiről Gyurcsány Ferenc a székházostrom után egy forrófejű nyilatkozatában beszélt: személyesen ő adott utasítást a rendőröknek az épület megvédésére. Csakhogy a rendőrség a közrend védelmekor nem politikai utasítások, hanem a törvény alapján köteles eljárni. A rendőrök viszont még akkor is kitartottak, amikor már a testi épségük forgott kockán, és Mittó, valamint a hatórás bizottsági ülésen szintén szintén meghallgatott Giebert László nyugalmazott rendőr százados végül a parancsot megtagadva döntöttek úgy, hogy nem védik tovább az épületet az elsöprő túlerőben lévő tüntetőkkel szemben.

Giebert meghallgatása végén hosszan magyarázta, hogy milyen elhúzódó vezetési hibák vezettek a 2006-os impotenciához, megemlítette, hogy a fejlesztésre elkülönített összeget a gépkocsizó osztag kirakatfejlesztéseire költötték, és hogy a rendőri vezetők a kooperáció helyett a saját hatáskörük növelésével illetve villogtatásával voltak elfoglalva.

Gyenge bizottsági munka, jöhet Gyurcsány

A bizottság tagjai közül messze Gaudi-Nagy Tamás tűnt a legkompetensebbnek, továbbá egyedül ő mert nyíltan ellentmondani a meghallgatott rendőröknek és felhívni a figyelmüket az ellentmondásokra. A munkát rajta kívül az albizottság elnöke, Gulyás Gergely és Révész Máriusz (Fidesz), valamint a teljes rádiós adatfolyamot kijegyzetelő KDNP-s Varga László segítette még érdemben. Az elég aktív Wittner Mária megjegyzései többnyire teljesen irrelevánsok voltak, a meglehetősen improduktív bizottság többi tagja értékelhetetlen teljesítményt nyújtott.

02

A következő, szeptemberi ülésen a bizottság Lapid Lajost, Gergényi Pétert, Bene László volt országos rendőrfőkapitányt, és esetleg Gyurcsány Ferencet is meghallgatná.