Katalin
3 °C
9 °C

Stumpf feláll Orbán mellől az Ab kedvéért

2010.07.20. 14:48
Cezúra lesz Stumpf István életében, ha alkotmánybíróvá választják, nem szerepelhet annyit a sajtóban, el kell adnia médiaérdekeltségét, és a miniszterelnök tanácsadói testületéből is ki kell lépnie. Az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága keddi meghallgatásán a volt kancelláriaminiszter nagy teret szentelt annak, hogy bizonyítsa, szakmai múltja feljogosítja arra, hogy a testület tagjává váljon. Bihari Mihálynak csak 30 hónapja van a hetvenig, de ő is szakmai tevékenysége beteljesülésének tartaná, ha másodszor is beválasztják.

Az a szakmai teljesítmény, amit az elmúlt években nyújtottam, teljes egészében megfelel a az Alkotmánybíróság által támasztott követelményeknek – hangsúlyozta többször is Stumpf István politológus keddi bizottsági meghallgatásán.

D  TT20100720015

Az előző Orbán-kormány kancelláriaminisztere jogászi múltját részletezte a parlament alkotmányügyi testülete előtt, ahol már csak a képviselők többségének támogatását kellett elnyernie, hivatalosan már a hétfőn alkotmánybíró-jelöltté vált hetedmagával.

Stumpf elmondta, hogy ELTE ÁJTK-n szerzett jogi végzettséget, a Bibó Szakkollégiumban, valamint a Harvardon szintén jogot tanult, később a Századvégben pedig egy kötet adott ki az alkotmányról. Habilitációja során az állam szerepének változásával foglakozott, ez a végzettsége az egyetemi magántanári fokozattal ekvivalens.

Stumpf szerint ez a háttér megfelel az Ab tagjai kiválasztásnak mostanában követett gyakorlatával. Az államtudomány, a jogtudomány és a közigazgatástudomány konvergenciájának képviselője vagyok – állította, hozzátéve, hogy teljesíti a törvény betúje szerint a legalább húsz éves szakmai gyakorlat feltételét is, hiszen olyan helyeken tevékenykedett – többek között kancelláriaminiszterként – , ahol ezek a képzettségek szükségesek.

Vezetői jogi tapasztaltokat az üzleti életben is szerzett, egy biztosítótársaság vezetésének tagja. Stumpf megígérte, ha megválasztják, eleget fog tenni az összeférhetetlenségi követelményeknek, bár erre jogi kötelezettsége nincs, a médiaportfolióban szerzett részesedésétől meg fog válni, és lemond a miniszterelnök tanácsadó testületében elfoglalt posztjáról is. Ha megválasztják, az „cezúra lesz az életében”, minden médiaszereplés csak olyan lehet, amely összefügg az alkotmánybírói tevékenséggel.

A jogász-politológus visszautasított minden vádat, amely az őt jelölő Fidesztől illetve Orbán Viktortól való függetlenségét kérdőjelezte meg. Szerinte az amerikai modellben, ahol lehet tudni a bírák pártállását, szakmai tevékenységük a biztosíték függetlenságükre.

Stumpf szerint olyan alkotmányra van szükség, ami stabil, értékálló, hosszú távú értékeket tartalmaz, valamint látható. Az új alkotmány és a Szent Korona-tan összefüggéseire vonatkozó jobbikos kérdésre a jelölt azt mondta, korábban elmélyedt, sőt vizsgázott is a kérdésben, most reméli, hogy az új alkotmány készítői megtalálják a módját, hogy az eredmény méltó legyen közjogi hagyomány tradíciójához, de ugyanakkor az embereknek az legyen az érzése, hogy modern alkotmány született.

Stumpfot a bizottság 18 igen 8 nem ellenében támogatta.

Bihari Mihálynak harminc hónapja maradt a 70-ig, így ha első jelölése lenne, akkor nagyon elgondolkodna, hogy ennyi időre érdemes-e belevágni a jelölésbe. Kilenc év bíráskodás után azonban megspórolható a betanulási szakasz, ezért nem hezitált, sőt szakmai életútja beteljesülésének érezné, ha újra a Ab tagja lehetne.

Bihari korábbi tevékenységéből szemezgetve megemlítette, hogy kilenc év alatt 411 befejezett ügye volt, amivel rekordernek számít az Ab egykori bírái között. Ebből 50-60 ügyet tart fontosnak, olyanokat, amelyekből néhány már tankönyvekbe is bekerült.

A fontosak között említette a kárpótlási ügyeket, és megemlítette azt is, hogy foglakozott a kormányzati döntéshozatali folyamtoknál keletkező dokumentációk, emlékeztetők, jegyzőkönyvek nyilvánosságával is. Az erre vonatkozó LMP-s kérdére elmondta, a szólás és nyilvánosság joga az egyik legbecsesebb anyajog, amelyet illetően a legkényesebb terület éppen a politikai döntéshozatalok nyilvánossága. A kormány esetében nyilván nem elég, hogy csak a napirendet hozzák nyilvánosságra, de hogy a tartalom milyen mélysége kerüljön a feljegyzésre, azt nehéz általánosságban megmondani.

Van-e politikai lavírozás abban, hogy most a Fidesz jelölte, tette fel saját magának a kérdést az egykori MSZMP-tag. Nem változott, ma is a proletárháttér számít – állítja Bihari, hozzátéve, hogy a munkában viszont nem a politikai értékek, a konzervatívizmus vagy baloldaliság a szűrő, hanem az alkotmány.

Biharit három tartózkodás mellett támogatta a bizottság, ahogy Dienes-Oehm Egont a KDNP jelöltjét is. Tartózkodást csak a szocialista képviselők adtak le.