A kétharmad nem csak a választásokra jött létre

Megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság és Országos Rádió és Televízió Testület, összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.

Az Országgyűlés hétfőn 260 igen és 86 nem szavazattal fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények minősített többséget igénylő részeit a név szerinti szavazás során, amelyen nemmel szavazott az MSZP-, a Jobbik- és az LMP-frakció, de az ellenzéki politikusok egy része nem is volt jelen a voksoláson.

Az OVB tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 244 igen szavazattal fogadta el a Ház, 65 nem szavazat és 7 tartózkodás mellett. Nemmel szavazott az MSZP és a Jobbik frakciója, továbbá Karácsony Gergely (LMP).

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata alapján az OVB új tagjai: Bordás Vilmos, Bozsóki Éva, Hunyadfalvi Ákos, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán és Sasvári Róbert; póttag pedig Székely László.

Az Országgyűlés elfogadta a korábbi államfőket megillető juttatásokról szóló törvényt, a jogszabály rögzíti, hogy csak akkor kaphat lakást a volt köztársasági elnök, ha korábban más közjogi tisztség betöltésének jogcímén még nem szerzett lakáshasználati jogosultságot.

Az Országgyűlés 275 igen, 74 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett hagyta jóvá a kétharmados támogatást igénylő, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény módosítását. Nemmel az MSZP- és a Jobbik-frakció szavazott, az LMP-s Szilágyi László tartózkodott.

A fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai leszerelésük után három évig nem indulhatnak a választásokon, miután az Országgyűlés elfogadta az erről szóló alkotmánymódosítást.

A fideszes Lázár János és Kocsis Máté által jegyzett előterjesztést 262 igen és 86 nem szavazattal fogadta el a parlament. Nemmel - vélhetően tévedésből - két fideszes képviselő (Boldog István és Rácz Róbert), valamint az MSZP-, a Jobbik- és az LMP-frakció szavazott.

A következő fűtési szezon végéig, 2011. árpilis 15-ig tart a kilakoltatási moratórium.

A parlament egyhangúlag, 351 igen szavazattal fogadta el a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását.

Megszüntette az Országgyűlés a Nemzeti Sporttanácsot, valamint a Mező Ferenc Sportalapítványt, és visszaállította az olimpiai járadék adómentességét. A jövőben a látvány-csapatsportokban működő sportszövetségek és sportszervezetek vagyonátruházási illeték megfizetése nélkül szerezhetik meg sporttelepek tulajdonjogát.

A parlament 317 igen, 2 nem szavazattal (Baja Ferenc, Kovács Tibor, mindkettő MSZP) és 28 tartózkodás (27 MSZP, egy LMP) mellett fogadta el a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló indítványt.

Elfogadta az Országgyűlés az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a többi között korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket, két ütemben különadó befizetésére kötelezi a pénzügyi szférát és megszünteti a devizaalapú jelzáloghitelezést.

A Ház 301 igen szavazattal, 12 nem ellenében, egy tartózkodással hozta meg a döntését. A kormánypárti frakciók mellett a Jobbik is megszavazta a javaslatot, az LMP képviselői nemmel voksoltak, a szocialista politikusok pedig nem nyomtak gombot.

Elzárással is büntethetővé válnak azok, akik kis értékű lopást, csalást, rongálást követnek el, köztük a fiatalkorúak is, akik aki akár 45 napra is börtönbe kerülhetnek.

Az Országgyűlés 261 igen (Fidesz, KDNP) és 46 nem (MSZP, LMP) szavazattal fogadta el a szabálysértési törvény módosításának minősített többséget igénylő rendelkezéseit. A Jobbikos képviselők nem szavaztak, és felállva, tarkóra tett kézzel jelezték tiltakozásukat.

Balczó Zoltán, jobbikos képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a javaslatot a gárdistákat sújtó rendelkezései miatt nem tudják elfogadni.

Orbán Viktor kért szót. Az LMP-s Ertsey katalin felszólalására reagálva azt mondta: három év múlva is lesz bankadó, csak másmilyen.

Különadó kiszabását teszi lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire a csütörtökön elfogadott alkotmánymódosítás, amely rendelkezik arról is, hogy egyes ügyekben a bírók helyett a bírósági titkárok járjanak el.

Az Országgyűlés 307 igen, 47 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a közigazgatási és rendészeti miniszter által beterjesztett alkotmánymódosítást. Nemmel az MSZP- és az LMP-frakció szavazott.

A fedezetkezelő helyett a fővállalkozó kifizetéseit szigorító szabályok, a teljesítési garancia korlátok közé szorítása, és új Közbeszerzések Tanácsa választása. Egyebek mellett ezeket tartalmazza a közbeszerzési törvény módosítása.

A parlament 307 igennel (Fidesz, KDNP, Jobbik) és 49 nemmel (MSZP, LMP) fogadta el a javaslatot.

Ismét az agrárügyekért is felelős vidékfejlesztési miniszter felügyeli a Nemzeti Földalap működését, valamint miután a parlament elfogadta a Nemzeti Földalapról szóló törvényt, az állam az eddiginél aktívabb szereplőjévé válik a magyar földpiacnak.

Az Országgyűlés 320 igen és 33 nem szavazattal fogadta el a törvényjavaslatot. Nemmel az MSZP-frakció és - vélhetően tévedésből - két fideszes (Braun Márton és Lezsák Sándor) szavazott.

Megszűnik az Egészségbiztosítási Felügyelet, illetve jövő év január 1-jéig átmeneti patikaalapítási moratóriumot vezet be az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosítása.

A parlament 307 igen szavazattal 47 ellenében fogadta el a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot. Az ellenzéki frakciók közül a Jobbik támogatta, az MSZP és az LMP ellenezte az indítványt.

A szakminiszter egyedi döntése alapján kirendelhetők lesznek ezentúl katasztrófavédelmi feladatok ellátására a honvédség tényleges állományába tartozó, honvédtiszti alapképzésben részt vevő, ösztöndíjas hallgatók és a katonai szakképzésben részt vevő, tényleges állományú hallgatók.

Az Országgyűlés 351 igen szavazattal, 3 ellenében - Lukács Zoltán, Mandur László, Szanyi Tibor, mind MSZP - fogadta el fideszes és KDNP-s politikusok javaslatát a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló törvény módosításáról.

Enyhébb elbírálásban részesülnek a kis- és középvállalkozások.

A parlament 319 igen, 31 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a fideszes Szatmáry Kristóf által benyújtott indítványt.

A Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP frakciója támogatta a javaslatot, az MSZP ellenezte, az MSZP-s Szili Katalin tartózkodott.

Határozatban kérte fel az Országgyűlés a kormányt, tegyen javaslatot arra, hogy a történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható személyiségi jogokra hivatkozással.

Az Országgyűlés egyhangúlag, 353 igen szavazattal fogadta el a három fideszes képviselő által benyújtott, a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozatot.

Biszku Béla és hozzátartozói nem járultak hozzá az egykori belügyminiszterről, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítójáról készült dokumentumfilm levetítéséhez.

A kormány augusztus 1-től átvállalja a televíziók üzemben tartási díjának 2010-re esedékes összegének megfizetését.

Az Országgyűlés 320 igen, 15 nem és 17 tartózkodás mellett fogadta el csütörtökön a fideszes Rogán Antal és Cser-Palkovics András, valamint a KDNP-s Rubovszky György által beterjesztett, a költségvetési törvény módosításáról szóló javaslatot.

A fizetési kötelezettséget a vendéglátósok és más kereskedelmi vállalkozók részére 2007 közepén rótta ki a Gyurcsány-kormány.

A most tartózkodók között volt Gyurcsány Ferenc is.

Kozma Ákos megválasztását 301 képviselő támogatta (Fidesz, KDNP, Jobbik), 45-en nemmel szavaztak (MSZP, LMP).

Stumpf és Bihari

A Fidesznek és a KDNP-nek összesen 263 képviselője van. Stumpfra kettővel, Biharira nyolccal többen szavaztak.

Az MSZP által jelölt Mészár Rózára mindössze 32-en szavaztak, miközben a frakciónak 59 tagja van. A jobbikosok fegyelmezettek voltak, jelöltjük, Zétényi Zsolt 46 szavazatot kapott, a frakció 46 tagú. A 16 tagú LMP-nek három jelöltje volt: Lehoczkyné Kollonay Csilla 21 szavazatot kapott, vagyis többet, mint ahányan a frakciót alkotják. Bándi Gyula 16, Tóth Mihály 7 szavazatot kapott.

Stumpf és Bihari esküt tesz

Megválasztották alkotmánybírónak a Fidesz két jelöltjét, Bihari Mihályt (271 szavazattal) és Stumpf Istvánt (265 szavazattal). Az MSZP által jelölt Mészár Róza 32 (a frakciónak 59 tagja van), a Jobbik által jelölt Zétényi Zsolt 46 (a frakciónak 47 tagja van), az LMP által jelölt Tóth Mihály 7, Lehoczkyné Kollonay Csilla 21, Bándi Gyula 16 szavazatot kapott (a frakciónak 16 tagja van).

A KDNP által javasolt Dienes-Oehm Egon a szavazás előtt a jelöléstől visszalépett.

Kövér László örül

Kövér László lett az Országgyűlés elnöke. 304 képviselő szavazta meg a Fidesz jelöltjét (vagyis jóval több, mint a Fidesz-KDNP 263 képviselője), ötven képviselő szavazott nemmel, hatan tartózkodtak.

A parlamentben most titkos szavazással választják meg az Országgyíűlés elnökét (várhatóan Kövér Lászlót) és az Alkotmánybíróság két új tagját (minden bizonnyal Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt). A munka 7-kor folytatósik eredményhirdetéssel.

A Ház hamarosan szavaz az Országgyűlés elnökéről és az Alkotmánybíróság két új tagjáról. A KDNP-s alkotmánybíró-jelölt - a papírformának megfelelően - visszalépett. Az ülésen megjelent Sólyom László köztársasági elnök is.

Nem közvetítjük.

1998 és 2002 között a polgári kormány folyamatosan csökkentette az államadósságot és a munkanélküliséget, Magyarország ezzel Közép-Európa éllovasa volt, mondta Szijjártó Péter (Fidesz).

Most új helyzet van: a magyar nemzeti érdek, az európai érdek és a regionális érdek egybeesik. Európa változni akar, ezek a változások egybeesnek a kormány akciótervével.

Rétvári Bence államtitkár felelősebb megnyilatkozást vár az MSZP-től.

Az MSZP-s Tóbiás József szerint jó lenne, ha a józan ész nem 263 szavazatot jelentene a Fidesz-KDNP-nek a parlamentben, hanem a világot sokszínűen látni akaró emberek véleményét is tükrözné.

2002 óta 10 ezerrel kevesebb házasság született, mondta Soltész Miklós államtitkár, de visszautasítja, hogy a magyar nemzeten kívülinek gondol egy-két nemzetrészt, mivel Z. Kárpát Dániel felszólalása azt sugallta, hogy nem a magyar nemzettesthez tartozik az, aki nem "ősmagyar".

Soltész azt ajánlotta Z. Kárpátnak, hogy nézzen körül saját háza táján: 47 jobbikosnak mindössze 54 gyereke van, 1,1-es átlag.

A KDNP-nek 36 képviselője van 83 gyermekkel. Soltész szerint ez a követendő példa.

Hogy fordulhatott elő, hogy nem háborús helyzetben 700 ezer embert vesztettünk 1980 óta nem háborús helyzetben? - tette fel a kérdést a jobbikos Z. Kárpát Dániel.

Az USA számos városában nincs "többségi faj", Londonban 50 százalék alá esik az angolok száma, milliók érzik idegennek saját hazájukban, így még kevesebben akarnak gyereket vállalni, nagycsaládban élni.

A képviselők szerint húsz-harminc év múlva alig lesz magyar ember a szavazók között. A magyar politika viszont 1895 óta nem hajlandó ezzel a kérdéssel foglalkozni. Régen a nyugdíjat úgy hívták, hogy sok gyerek, de így nem lesz nyugdíj. A bölcsőkben háború folyik, zárta felszólalását a képviselő.