Jenő
3 °C
8 °C

Minden iskolában kifüggesztenék a hiszekegyet

2010.07.26. 14:19
A Jobbik alkotmánymódosításban kezdeményezi a koronás címert ábrázoló nemzeti zászló újbóli használatát, továbbá arra kéri a kormányt, hogy az 1920-1945 közötti állapotokhoz hasonlóan minden tanintézménybe függesszék ki a Magyar Hiszekegyet.

A Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat után itt a következő pártos kifüggesztenivaló papír ötlete.

Pörzse Sándor, a Jobbik országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, azt szeretné, ha minden tanintézményben kint lenne a hiszekegy szövege. Azzal érvelt, hogy a Horthy-korszakban is "iskolai füzetek és tankönyvek borítóján, közintézmények falára, ajtajaira erősített, domborított, vagy zománcozott fémtáblákon, napi és hetilapok oldalain került mindenki szeme elé".

Pályamű

Papp-Váry Elemérné: Hitvallás

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában:

Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.

Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.

Szeretném harsogni kétkedő fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:

Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.

E jelszót ha írod lobogód selymére,
Ezt ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.

Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ezt vallod, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vittél,
Polgár, ki ezzel kelsz, új hazát szereztél,
Magyar - e szent hittel mindent visszanyertél!

Mert a hit az erő! Mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet urával szövetséget kötött.
Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!

Annak lábanyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul asz eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.

Napsugártól fényes lesz a háza tája,
Mézes a kenyér, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.

Magyar! Te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar, legyen hited s tiéd a jövendő.

Magyar, legyen hited, s tiéd az országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.

Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad azt rebegje reggel, délben, estve,
Véreddé, hogy váljon az ige, az eszme:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában:
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!

A Magyar Hiszekegy a trianoni béke aláírását nem sokkal követő 1920-as pályázatra született. Ahogy arróla História cikke beszámol, az ország területi megcsonkítása elleni tiltakozás tekintetében a kormány keze meg volt kötve. Helyette és támogatásával társadalmi egyesületek léptek fel a Magyarország számára kedvezőtlen és igazságtalan békefeltételek ellen, majd a területi revízió érdekében. Különösen az 1918 végén alakult Területvédő Liga, illetve a Védő Ligák Szövetsége volt aktív, ezek a szervezetek már 1919 decemberében, majd 1920 tavaszán tiltakozó gyűléseket és felvonulásokat szerveztek a tervezett béke ellen, melyeket még nagyobb tömegeket mozgósítva ismételtek meg a trianoni békeszerződés aláírásának napján, június 4-én.

A revíziós jelmondat iskolai füzetek és tankönyvek borítóján, közintézmények falára, ajtajaira erősített, domborított vagy zománcozott fémtáblákon, napi és hetilapok oldalain stb. került mindenki szeme elé az első osztályos elemi iskolástól az aggastyánig, a néhány elemit végzett falusi paraszttól a nagyvárosi polgárig, értelmiségiig. Alig volt a korszakban hivatalos rendezvény, ünnepség, ahol nem hangzott el a Magyar Hiszekegy, írja a História.

Szeréna szelleme

A trianoni békeokmányok aláírása után az Urmánczy Nándor vezette Védő Ligák Szövetsége a kormányzat támogatásával pályázatot írt ki. A pályázat szövege egy maximum húsz szavas imára, fohászra, illetve egy maximum tíz szavas jelmondat megírására irányult, amelyek hűen ki tudják fejezni, hogy az ország nem nyugszik bele területei elvesztésébe és minden lehetséges módon küzdeni fog azok visszaszerzéséért.

A pályázat nyertese, az akkor 39 éves felvidéki Papp-Váry Elemérné, született Sziklay Szeréna lett, aki két lány anyja, régi abaúji nemesi család sarja volt. Apja gömöri főispán, férje honvéd ezredes volt, és már korábban is jelent meg verseskötete. A História cikke szerint a pályázat elnyerése után az asszony iránt a radikális jobboldali körök élénken érdeklődni kezdtek. A Gömbös Gyula által szerkesztett MOVE című lap 1920. október 10-i száma terjedelmes interjút közölt vele. Ez a figyelem késztethette arra, hogy háromsoros, díjnyertes fohászát tizenöt szakaszos verssé formálja, amit először 1921-ben közölt egy Irredenta című - Heltai Jenő és Herczeg Ferenc írásait is tartalmazó - 24 oldalas kiadványban.

Az MSZP szerint agyament

Pörzse szerint a nemzeti zászlóról a "kommunista rezsim" által levett Szent Korona a Kárpát-medencei magyarság összetartozását szimbolizálja, pártja ezért szorgalmazza a koronás címert ábrázoló nemzeti zászló újbóli használatát. Szerinte a Jobbik által kezdeményezett változtatás a magyar zászló más hasonló trikolóroktól való megkülönböztetését is szolgálná.

Az MSZP azonnal reagált az ötletre, és azt agyamentnek nevezte. "A Jobbik az 1930-as, 1940-es évek nacionalista-soviniszta-revizionista gondolatvilágát erőltetné rá a közoktatásra" - írják közleményükben, amelyben arra kérik a kormányt, határolódjon el.